Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-29 / 121. szám

( ARA 16 FILLER 1943 MÁJUS 29. SZOMBAT IV. évfolyam 4 POLITIKAI NAPILAP ^ 121. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL m Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Gondolatok a hősök napién lézettséggel, sok lemondással és minden anyagi érdekünket félretéve a magyar sors­közösségből reánk ruházott feladatot. Ebből a munkából vegye ki a részét mindenki, aki magyarnak és hazafinak érzi magát, mert jutalomban is úgy részesül, miként érzelmei és kötelességtudása kiérdemlik. Nem elegendő csupán a határainkról elűzni az ellenséget, belső nemzeti megtisztulásnak is kell bekövetkeznie, mert csak úgy remél­hető a jobb és boldogabb magyar hit meg­valósulása. Érdemeket szerzett a magyar nemzet arra, hogy az elkövetkezendő igazságosabb Európa elrendezésében résztvegyen, de föltétien jogot szerzett arra is, hogy a nemzet belső életét magyarrá és egységessé tegye. Ha majd a hadjárat után testvéreink vég­képp visszatérnek szülőföldjükre a messze tá­volból, ne türelmetlen, elégedetlen, felzakla­tott lelkiállapotú és idegen, aljas bérencek által károsan befolyásolt, az 1918 vészes em­lékű őszéhez hasonló, bomlásnak indult, zül­lött nemzetet találjanak. De leljék meg a szeretetben élő, boldog családot, a dolgozó és töretlen hitü magyar nemzetet. Akkor nem kell a nemzetnevelést csecsemőkorában kez­deni, hanem folytatjuk majd a művelődési életünket arról a színvonalról, amelyet a mű­velt nemzetekkel egyértékűnek vívtunk ki ma­gunknak. Mennyivel rövidebb út lesz ez a boldog, szociális Magyarország felé, mint volt az a keserves kálvária, amit 1918-tól napjainkig kellett megtennünk! Elfelejtjük a nélkülözése­ket és boldogok leszünk, hogy legalább némi áldozatot hozhattunk azért a Magyarorszá­gért, amelyért valamennyi igaz magyarnak aggódva dobog a szíve. Ez a nagy feladat, ami a polgári nemzetre hárul és ez az a feladat, amit megoldani hőseink adtak fel nekünk. Ne kicsinyelje senki a saját hivatásált és személyi fontosságát, de ne is becsüljük azt túl. Ne legyünk egymásnak irigyei. Mindenki a saját keresztjét viseli és azt viselni a, Min­denható tette mindannyiünk feladatává. Ha eloszlanak nemzetünk felett a gond­terhes fellegek és a sok áldozatnak jutal­maként boldogabb idő fog ránk köszönteni, akkor a hőseink elvesztése felett érzett fáj­dalom is megenyhül és a sajgó sebek be­gyógyulnak. P. I. Tanulságos beszámoló a zalai Állattenyésztő Bizottságnak eredményes munkájáról Emlékezését ünnepeljük azoknak, akik kö­zel egy emberöltő előtt vettek búcsút szeret­teiktől és legdrágább kincsüket áldozták fel a becsület és hivatás mezején. Azoknak a hő­söknek ünnepe ez, akik a nemzeti független­ségünk, a család szentélye, a független em­beri lét, az erkölcsi erő, a vallásos meggyőző­dés értékei ellen törő barbár áradat meg- gátlásáért hozták és hozzák anyagi, erkölcsi és életük áldozatait. Ezeknek a mártíroknak emlékét elhomályosítani nem szabad és meg­győződésem az, hogy ma a kegyelet és csaf ládi vonzalom, szeretet ápolja azt, — az elkövetkezendő boldogabb, megelégedettebb jövőben pedig a hála fogja az emlékezés, mécsesét éleszteni. Tehát nem csupán az örökkévalóságba rég elköltözött hőseink, nemes apák, férjek és fiúk emlékezését ünnepeljük, de üljük azok gyászünnepét is, akiknek sírhantja még friss és nem nőtte be a természet feledtető pázsitja és együttérző ünnepét üljük azoknak, akik hazánk határain túl védték és mindenkor vé­dik a magyar anyát, a magyar gyermeket, a magyar családot és a magyar becsületet. A huszonkilenc évvel ezelőtt megkezdett szörnyű háborúnak, az azt követő csúfos béke­kötésnek igazságos helyreigazításáért küzd most a nemzetek sora és mindazok, akik az isteni igazság tudatában fogtak fegyvert. Azonban nemcsak azok katonái a nemzet­nek, akik megtorló, öldöklő fegyverrel á ke­zükben vívják a harcot, hanem azok is, aki­ket a polgári elet küzdőterére állított és állít a sors. i Sok szempontból nagy szerep jut ez utóbbi hadseregnek, mert a katonát a hivatását jel­képező külsőn kívül a magyar honvéd becsü­lete és fegyelme védi és kiséri, míg a polgári élet sok vonatkozású függetlensége szabad teret nyit az érzelmeknek és azok hangozta­tásának. Ne felejtsük el, hogy ,az elmúlt nagy világ­háborút a magyar fegyverek is győzelmesen vtívták meg, a magyar honvéd ellenséges föl­dön vetette meg a lábát és onnan védte a 'hazát. A bukás, nemzetünk -testének szétmar- cangolása a bujtogató, hazaáruló elemek bom­lasztó műve volt. Az aljas megtévesztés pedig abban az időben valóban nem volt nagy fel­adat a túlfeszített idegállapotú társadalom kö­rében. Ez ellen kell minden magyarnak fölvenni a vértet és töretlen magyarságunk pajzs legyen a sötétlelkű, lelkiismeretlen, nemzetköziséget vállaló és tanúsító elemek ellen, akik most már műtőkés alá kerülő rákfenéi minden er­kölcsi alapokra épített nemzetnek. Ez a szellem pedig onnan áramlott és áramlik felénk és minden müveit nemzet felé, ahol hőseink az elmúlt nagy világégés során és a mai küzdelmek terén arattak és aratnak babért és dicsőséget a magyar nemzetnek. Érezze magát mindenki sorkatonának és egy célként lebegjen mindenki szeme előtt a nagy magyar nemzet egységes feltámasztása, az emberi élet színvonalának fölemelése és á magyar nemzetnek igazi magyar szellemben Való naggyáépítése. Honvédeink magyar bátorsággal és haza­fiúi szeretettel védik hazánk határait, nekünk pedig idehaza kell ellátnunk fokozott köte­Zala vármegye törvényhatósági Állat- tenyésztő Bizottsága közgyűlést tartott, ame­lyen az alispán hivatalos távolléte miatt dr. Schmidt Jenő vármegyei főjegyző elnökölt. A közgyűlésen résztvett vitéz gróf Teleki Béla főispán is. Sziberth Gusztáv, a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség vezetője előterjesztette jelentését az Alap szervezetének szükségessé­géről, tevékenységéről, eddig elért eredmé­nyeiről és a beszerzett állatok számáról, érté­kéről. Az Állattenyésztő Bizottság létesítését a törvény végrehajtási utasítása írta elő, fel­adata az, hogy állattenyésztési kérdésekben javaslatot tegyen, illetve véleményt mondjon az alispánnak. A jelentés érdekes adatokat sorolt fel, ame­lyekből megtudtuk, hogy az Állattenyésztési Alap 1943 január 1-étől beszerzett összesen 415 bikát és pedig Zalából 309, más törvény- hatóságok területéről pedig 106 darabot. A 415 darabból 90 telivér, 325 pedig magyar tarka bika. A vételáruk összege 1 millió 17 ezer száz pengőt tesz ki. A használati díjuk fejében 83.149 pengő folyt be. Beszerzett a Bizottság 121 kant és pedig Zalából 68, más megyékből pedig 53 darabot. Ezekből 31 hús­sertés, 90 pedig mangalica fajtájú sertés. Vé­teláruk fejében 48 ezer 450 pengőt fizettek ki. Használati díjuk fejében befolyt 6.050 pengő. Tenyészbikákat 255, tenyészkanokat 46 községbe helyeztek ki. A felajánlott tenyész­bikák száma 146, amelyekből 37 darabot- ér­tékesítettek. Az állomány tenyészbikákból 109, kanokból 92. Az utóbbiakból is 13 darabot értékesítettek, úgy hogy a tenyészkan állo­mány 79 darabot tesz ki. Az Alapnál 1944 január 1-ével bevezetik az önbiztosítást. Ez célszerű azért, mert a statisztika szerint a befizetett biztosítási díjak az elhullások, vagy a tenyészképtelenség miatt történt eladások kapcsán legfeljebb egyötöd, vagy egynegyed részben térülnek vissza a biztosító intézettől. Az önbiztosítás bevezetésével a tenyészapa- állatok száma emelkedik s így nagyobb össze­get lehet megtakarítani. Ezzel az összeggel viszont biztosítani lehet az apaállatok tenyész- képességének megőrzését, illetve a tenyészidő meghosszabbítását. A jövőben csakis közsé­gek részére ad ki az Alap tenyészapaállatokat. Ezzel eléri azt, hogy a községek nagyobb gon­dossággal fogják kezelni az apaállatokat, mert felelősségrevonásuk eredményesebben ér­vényesíthető, mint az egyes birtokossá­goknál. Minden lehető módot felhasznál a Bizottság arra, hogy a miniszteri rendeletben előírt ki­futók mielőbb létesüljenek a tenyészképesség tartóssá tétele céljából és hogy megvalósu­lást nyerjen a tenyészbikáknak jármozása. Te­henek után 7, kocák után 2 pengő a megálla­pított tenyészállatdíj. Az Alap az utolsó fillérig visszafizette azokat a kölcsönöket, amelyeket a múlt évben apaállatok beszerzésére fölvett. Végül a jelentés utalt arra, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom