Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-04-07 / 77. szám

wMfäm 2 1943 április 7. Mikor tud az ember legjobban dolgozniI Az ember munkateljesítményének mértéke a bizonyos időegység alatt elvégzett munka. A teljesítmény nagyságát két tényező hatá­rozza meg: az egyik bizonyos külső, leg­inkább műszaki természetű előföltételekben áll, a másik meghatározott emberi tulajdonsá­gokból és képességekből tevődik össze. Az utóbbiak közé tartozik mindenekelőtt a telje­sítőképesség. Ez az a legnagyobb teljesítmény, amelynek kifejtésére a szervezet a végsőkig fokozott erőfeszítés elméleti esetében egyál­talán nem képes. Másodsorban idetartozik a teljesítőkészség, azaz az a tényező, amely megmondja, hogy adott esetben a teljesítő- képesség milyen mértékben kerül kihaszná­lásra. A teljesítőkészséget egyrészt a szervezet testi és szellemi visszaadó képessége, másrészt a tudatélet területén az erőkifejtési akarat határozza meg. . A munkalélektannak egyik legfontosabb fel­ismerése az a tétel, hogy a munkaütem és munkaerősség fokozása nem jelenti szükség- szerűleg egyúttal a teljesítmény fokozását is, mert a túlfeszített munkairam és munkatartam föltétlenül a szervezet kimerüléséhez és károsodásához vezet. Azt a kérdést, hogy vájjon az izgatószerek, úgymint a koffein, kola, nikotin, vagy külön­böző gyógyszerekül is használt kémiai anyagok alkalmasak-e a munkaképesség növelésére, Lehmann tanár vette vizsgálat alá. Ha csak bizonyos munkának a végkimerülésig való vég­zéséről van szó, ezekkel a szerekkel — bár sok esetben csak mennyiség szempontból — számottevő teljesítménytöbbetet lehet elérni. A vérkeringés és anyagcsen egyidejű vizsgá­lata azonban azzal a tanukággal járt, hogy hosszabb ideig tartó, vagy erősebb adagolás a munka erőtartalékait nagynértékben igénybe veszi és így végeredménylen hosszan tartó kimerülést okoz. Az izgatózerek nem a tel­jesítőképességet, hanem esik a teljesítőkész­séget fokozzák. Ezzel szemben azonban vannak módok. és eszközök, amelyekkel a teljesítőképesség va­lódi emelését is el lehet érni. Ezek közé tar­tozik például bizonyos krülmények között a foszforsav-, lecitin- és sőlőcukoradagolás — az utóbbi különösen íj vitaminnal kiegé­szítve, — de sok esetberaz ultraviolabesugár- zás is nagyon hatásos. B e n n i g tanárnak azemberi test savgyök- háztartásának mesterségs megváltoztatásával is sikerült a valódi teljíítőképességet fokoz­nia. Ez az eljárás abbé indul ki, hogy na­gyobb megerőltetések romában a szervezet­Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI ' HOZZATARTOZÖJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a kp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. ben savak képződnek, — közülük a legfonto­sabb a tejsav — a savgyökháztartást tehát a lúgos anyagok irányába kell eltolni. Ez szén­savas nátrium és kálium, valamint citromsavas nátron beadásával történhet. A hatás két nap múlva jelentkezik, azonban nem tart sokáig, mert a régi egyensúly helyreállítására törekvő test hamarosan gondoskodik a mesterséges beavatkozás ellensúlyozásáról. Az adagok nagyságát természetesen orvosnak kell meg­állapítania, mivel az a mennyiség, amelyet a szervezet el tud viselni, egyének szerint erő­sen ingadozik. A hatást fokozza a megfelelő étkezés: a húst, kenyeret és a szokásos tészta- nemúeket az étrendből teljesen ki kell küszö­bölni és tejjel, bizonyos főzelékfélékkel, főkép­pen pedig nagymennyiségű szójaliszttel he­lyettesíteni. (MN) nuiuwww'1 nArti(Wini*in*i>*f"i*'i",i‘i^*i‘* n"!** "***** *i^ “i*1 *i*i* “ * "iff *r^i*i*ii*r*>irnori~ nvnr 'V^mrr^rr Cadix, az ezüstös napfény városa, ahol hajóraszálló katonák búcsúznak Sparyoiországtól Ahhoz, hogy az ember munkakészségének erőteljes kihasználásába belelendülhessen, bi­zonyos időre van szükség és éppen ilyen nél­külözhetetlenek a munkafolyamatba szabályos időközökben beiktatott erőgyűjtő pihenők is. Mindez természetesen inár régóta ismert ta­pasztalati igazság, az észszerű munkabeosztás részletkérdéseire azonban először a dortmundi munkalélektani intézet kutatásai derítettek fényt. Érdekes tény, hogy az ember teljesítőképessége a hét külön­böző napjain és a nap különböző óráiban korántsem mindig egyenlő. Ha a legnagyobb teljesítményt száz százalék­nak vesszük, a teljesítmény görbéje a munka­hét végére átlagban 87 százalékra csökken. Vasárnap a görbe 89 százalékra, hétfőn 91, kedden 97 százalékra emelkedik és csak szer­dán éri el száz százalékkal a legkedvezőbb hatásfokot. Csütörtökön és pénteken az ener­giafelhasználás 88 százalékkal ismét a legna­gyobb teljesítmény alatt marad. Hasonló hul­lámvonalat mutat a napi teljesítmény görbéje is. Kora reggel a teljesítőképesség még cse­kély, azonban gyorsan emelkedik, hogy dél­tájban ismét többé-kevésbbé csökkenjen. Dél­után a görbe ismét emelkedni kezd, a délelőtti csúcspontot azonban már nem éri el. A munka és pihenési idő helyes arányának megállapítására különösen az emberi szíven végzett tanulmányok alkalmasak. A t z e 1 tanár ezen az úton arra az eredményre jutott, hogy a futószalag mellett végzett testi munkánál a pihenési időnek az egész munkaidő 12 százalékát kell kitennie. Ez azonban még mindig csak a rövid pihe­nőkre vonatkozik, amelyeket még hosszabb üzemszünetekkel, például reggeli- és ebéd­szünetekkel kell kiegészíteni. Cadix, »la Tacita de Plata«, a kis ezüst csésze, amint a regnyeségre mindig hajla­mos lakói kedveskdve nevezik, itt szállnak hajóra a Kanári-szjjetK védelmére küldött spanyol csapatok. A tegeri utak biztosításá­nak feladata talán sthe sem vág a jelenlegi katonai helyzetben annya elevenbe, mint ép­pen az Atlanti óceánnr ezen a részén és a marokkói szorost oldaló szigetek könnyen meggondolatlan, vagy gyón is körültekintő gonddal előkészített válkozásra csábíthatná az állandó veszedelem környékezett hajó­karavánokat.' Spanyolorsg mindenesetre elég okot lát arra, hogy rés legyen és meglehe­tősen jelentékeny számíatonaságot tart fegy­verben atlanti-óceáni grnatain. Az azúrkék hullámchabjaitól cirógatva, ezüstös csillogással erkedik ki Cadix a hosszú móló végén a gerből. Az andaluz becéző jelző, a »Tacita Plata« csodálatosan illik hozzá. Békés időn Cadix rendkívül csendes városka, minth tiszta levegő és a tenger felől állandóan dogáló szellő szelíd szendergésbe ringatta iá. A vidáman tűző nap szelíd, barátságos ígulatot áraszt el a városon, bár a lázas üű munkának termé­szetesen nem kedvez, egymást majdnem szabályos derékszögbeietsző utcák keske­nyek, azonban mégserótétek. Minden ház homlokzata vakító fehéran meszelve. Mesz- sze kiugró, gyakran gkalitkává kiépített merész erkélyek, mine ablakban muskátli, fukszia, vagy jázmin, ai tűzfalakon helyen­ként pálmadiszítések: tha apró tornyocs- kákkal tarkított szürktánátfalainak védel­mében Cadix maga ;ke boldog szigete lenne. Pedig az évezk folyamán éppen eléggé kivette részét lágtörténelem nagy viharaiból is. A régi Gades, a föníciaiak háromezer évvel ezelőtt alapított gyarmatvárosa tömérdek hó­dítót élt túl: karthágóiak, rómaiak, normandok, portugálok, muzulmánok hagyták itt kőből épített névjegyeiket. Cadix kis északi kikötőjéből, Palos de Mo- querből indult el 1492 augusztus 3-án11 Ko­lumbus, hogy fölfedezze azt az Újvilágot, amely most a békére áhítozó város nyugalmát annyira felzavarta. 1596-ban az angolok sar- colták meg, 1797-ben pedig Nelson hajóhadá­nak kétnapos bombázását kellett elszenvednie. 1805-ben a Villeneuve tengernagy parancsnok­sága alatt álló francia hajóhad és Fravinó ve­zetésével a spanyol flotta elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy kifutott az oltal­mazó kikötőből. Nelson azonban kissé távo­labb lesben állt és ebből a meggondolatlanságból született meg a trafalgári csata. De ezek a megpróbáltatások hagytak időt Cadixnak a múzsák tiszteletére is. A város csodálatos múzeuma egész termet tudott szen­telni Zurbaran szerzetes arcképeinek, amelyek­nek kifejező ereje eltörölhetetlen nyomokat hagy minden szemlélő lelkében. De itt van az azóta menekültotthonná átalakított egykori kapucinus kolostor is, falain és a hozzá tartozó templom falain Murillo falfestményeivel. Utolsó művét, Szent Katalin titokzatos eljegyzését, sajnos, már nem tudta befejezni, munka köz­ben leesett az állványról és a lezuhanás okozta sérülésekben halt meg. A béke- és művészetkedvelő Cadix utcáin ma mozgalmas élet pezseg. A kikötőben lázas munka folyik. A rakodópartok mellett Afrika felé fordult orral hajók sorakoznak, hogy lő­szert, élelmiszereket és csapatokat vegyenek föl. Mert a Kanári-szigetek Francó tábornok­nak, a Caudillonak korában már nem a szám­űzetés helye, mint a »Frente popular« ide­jében, hanem a spanyol birodalom egyik leg­féltékenyebb gonddal őrzött kincse. (MN) ( 0% 9 ■ és minden lakberendezési tárgagy választékban HUtOr Sialay és Dan>vitsnál ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, hyány utca 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom