Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-21 / 212. szám
ARA 8 FILLÉR 1942 SZEPTEMBER 21. HÉTFŐ IBS. évfolyam # politikai napilap # 212. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. T&ttőssy-atca 12. Telefon 80. Dr. PESTfiY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 tx, **Aß*ßß0*ßßßßßßßßßß0mßßimmjymivmßfißßß0ßfißß0mßßß0fi0*vmßßßßßtAßßßßßßßßßfißß0*ßßßßß*ßßßßßßßßßßßßßßßßßß Huszonnyolc hős Csány László vértanú nyomán Zalacsányban Forró nyári napon, szeptember 20-<án, vasárnap. Megilletődve lépünk arra a földre, ahol Zala megyének vértanúja, Csány László 152 évvel ezelőtt meglátta a napvilágot. Zalacsány- mak magának alig van félezer lakosa, a hozzátartozó szétszórt majorokkal’ együtt is alig üti felül az ezret a lélekszám, de minden lélekben sokezerszeresen sugárzik vissza az emléke és hatása annak a férfiúnak, aki a szó legszorosabb és legsziebb értelmében vett magyar nemes ember örök eszményképé. Sajnos, születésének másfélszázados évforduló-' ján, 1940-bein Zala elfelejtett külsőleg máglyát gyújtani emlékének. Ezért mea culpa-t mondhat mindenki. De ez az emlékezet-elcsúszás az idők viharos sodrában nem Jelenti azt, hogy Csány László neve és a tartalom, amit e fogalmat jelentő név takar, bármikor elhalványulhatna a lelkűnkben. Főleg ma kell azt uton-útfélen hirdetnünk, hogy Csány László az eszével, szívével, idegeivel a hazának élt, a jog, törvény és igazság bátor védelmezője volt és a hazáért is halt meg a zsarnoki önkény bitófáján. Megcsókolta a hóhér kötelét, hogy ezzel is hazaszeretetre intse a mindenkori magyar nemzedékeket. A cselekvő hazafiasságnak legtisztább példaképe ő, kivirágzásá a magyar Jellemnek, amelynek vezércsillaga a nemzeti életben a függetlenség és szabadság, háborúban a rendíthetetlen bátorság, a polgári életben pedig a munka és a becsület. Mély főhajtással tisztelgünk szülőháza Sflött, amelyet 45 évvel ezelőtt emléktáblával' jeliölt meg a kegyelet és szent meghatottsággal lépünk be a Malatinszky-kúriába, amelyet meg Csány László építtetett a saját otthonának. A méteres vastag terméskőfalak között megérint bennünket a történelem levegője: itt is dolgozott Csány László, itt szőtte reformterveit, amelyekkel először törte meg a jeget itt Zalában a megyegyűléseken és amelyekkel előkészítője lett az új Magyarországnak. Katona volt 28 éves koráig, a Radetzky-huszárok- kal vett részt a napóleoni hadjáratban, fél lábára meg is sebesült. Más ember talán hazatérve a háborúból, megpihent volna érdemein a kúriában ma is megtalálható kandalló melegénél. öt azonban a hazaszeretet tüze melegítette, hogy otthonát elhagyva, az elkövetkező újabb harcoknak nyugtalan napjaiban .s nyugodt lelkierővel alkosson a kormánybiztosi és miniszteri székből. Csány László szellemié ihlette meg a lelkét a kis falunak, ahol lankás dombok és síkságok borulnak ösz- sze. Az emberi verejték erején a mindennapi kenyeret termelik meg, a hazafiság önfeláldozó buzgalmával pedig hősöket adtak és adnak a nemzet történelmének, ami a jövendő élet legjobb mestere. Találkozás a hősök szellemében Huszonnyolc hős neve aranyban a turul- madaras, oszlopos emlékművön (27 már az első világháborúból, egy a felvidéki harcokból 1938-ban). Első lapján olvassuk az örök figyelmeztetést: »Megcselekedtük, amit megkövej- telt a haza.« Oldallapjain a hősök neve, élükön alsómalatini Malatinszky Ferenc sorhajóhadnagyé és Malatinszky István zászlósé. Malatinszky Ferenc felsőházi tag, földesúr adta oda bennük vérének egyedüli férfiörököseit a haza életéért. Társadalmi, vagyon- és rang- különbség nélkül szépen megférnek ott az emléktáblán egymás alatt a hősök, ahogyan a harctereken is szépen megfértek együtt a magyar gondolat testvéri Összefogásában. A hősök emlékművének felavatásán is nemes példaadással találkozott az egész társadalom. Összedobbant a szíve a méltóságos és nagyságos uraknak a föld legegyszerűbb fiának érzéseivel. Gosztonyi László esperesplébános mondta a tábori szentmisét, szentbeszédet, amelyet a hazaszeretet közös oltárlépcsőjén áhítattal hallgatott a vármegye vezetősége, a hely és a környék előkelősége, a hőisök hátramaradottjai és a nép minden fia. Ott volt vitéz gróf Teleki Béla főispán, dr. Schmidt Jenő vármegyei főjegyző, Kornhaber József és Dettay Béla alezredesek, Malatinszky Ferenc felsőházi tag, Ajtay Barna nyug. "belügyi helyettes államtitkár, Skublics Rafael, a Niemzeti Bank nyug. igazgatója, Tersztyánszky Géza ny. alezredes, dr. Forintos László zalaszentgróti főszolgabíró, Sztankovszky Imre százados, járási leventeparancsnok, több földbirtokos, előkelő; hölgyek, a járási leventeparancsnokság, a tűzharcosok képviselete, a tűzoltóegyesületek, a körzeti és helyi leventék díszszakaszai. Gosztonyi esperes az alkalmi szentbeszédében utalt arra, hogy ha aranyból lennie az emlékmű, akkor sem tudnánk az adósságunkat letörleszteni a hősökkel szemben Eljöttünk, hogy lángoló hazászeríetetet tanuljunk tőlük f és hogy fogadalmat tegyünk az összefogásra és a háborúban szükséges nélkülözésiek áldozatos elviselésére. Felolvasta néhai vitéz Szent- királyi Gyula ezredparancsnoknak egykori levelét, amely meghatóan és lelkesítőén írja le a hős Malatinszky István huszárzászlósmak] nagyszerű haditettét, amellyel az orosz túlerői nyomása elől való nyugodt visszavonulásunkat biztosító fedezésben feláldozta az életét. Következett a 'Himnusz, majd a "főispán mondta el mély hatást keltő, gyönyörű avatóbeszédét. A főispán beszél... — Hősi emléket avatunk! Összejöttünk e mai ünnepnapon, hogy lerójuk Zalacsámy község népével együtt a kegyel etes megemlékezés adóját az 1914—18-as világháborúban a hazáért életüket feláldozó zalacsányi hősi halottakkal szemben. Ha látszólag kevés név van ez emlékre felvésve, a község lakosságához mérten azok száma igen nagy és jelentőségéiben, bármily kis emlék legyen is, azt egyenrangúvá teszi a legnagyobbal is az a tény, hogy hősi halottaink emlékét hirdeti és juttatja eszünkbe szerte e hazában. A hűség és az áldozat ünnepét tartjuk ma, miért hiszen azok, akiknek neve kőbe vésve áll előttünk, maradandó emlékként azt hirdetik nekünk és utódainknak, hogy a hűség és áldozatvállalás példaképei voltak. Hívek voltak egy szent e|szméhez, Istenükhöz, magyar hazájukhoz, magyar őseik dicső múltjához. Életükkel és halálukkal hirdetik számunkra azt, hogy a magyarok Istenének akaratából törhetetlen hittel és esküjükhöz híven védték az ezeréves hazát, a családi otthont, a tűzhelyet és vérük hullásával megteremtették az alapot, az újabb áldozatokat kívánó, második magyar ezerévre. Ők az új Magyarország első zálogai. Halálig hű csak az tud lenni, és áldozatra csak az képes, aki vakbuzgó hittel hiszi, hogy minden, ami történik és ahogyan történik, az Isten rendelése szerint van. Hozzanak bán egyesek számára nehéz napokat, bánatot, fájdalmas gyászt az idők, vigasztalást is ad az Ur ugyanannak a hitnek az ereje által, amely a legnagyobb hűség gyakorlására, a legnagyobb áldozat meghozatalára adott erőt hőseinknek. Ök, akik vérüket és életüket adták ä drága magyar földért, e hazáért, valóban meghozták a legnagyobb áldozatot, amit tőlük! Isten és a haza kívánt. Mert vájjon egy kis nélkülözés itthon, betegség, kényeleimhiány, szükségszerű takarékosság, lemondás, nehezebb megélhetés, szegénység olyan áldozat-e, ami hősi halottaink áldozatával összehasonlítható? Bizonyos, hogy nem. Azért tehát e mai nehéz időkben ezt sohase1 feledjük és tudnunk kell türelemmel, megadással és á jobb jövőbe vétett törhetetlen hittel tűrlni és várni. Legjobban átérzik ezt az igazságot az öizve- gyen maradt hitvestársak és hadiárvák, akiknek férjük, vagy édesapjuk névéi van az emlékműre felvésve. Vigasztalja azonban a gyászolókat az a tudat is, hogy az ő hőisi halottaik egyúttal az
