Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-05 / 200. szám
MaŐű^rIxet Belatinc képe a. íörfénelem lapjain Szeptember 8-án Belatinc ország- zászlós hősi emlékművet leplez le. Belatinc a Muravidék legcsinosabb és legélénkebb helysége. A mezővároska magva a történelmi fontosságú Zichy várkastély. Ekörül Alakult ki évszázadokon keresztül a mai Belatinc. A község fejlődése és kialakulása szoros összefüggésben volt és még ma is van uradalmának életével és a földesurak tevékenységével. Belatinc régi írott emlékeinkben különböző néven szerepel. A legrégibb okmányban Cser- neczszegh néven említődik; későbbi neve Belohne, Balatinc, Ballatincz, BelLatinc. A község neve először az 1278-iki ado- mánylevélben lelhető fel. Ez évben IV. László király (1272—90) az akkor Cserneczszegh pusztát, mint az álsólendvai vár 'tartozékát odaajándékozta István bánnak, Hahold hor- vát bán fiának. István bán ősei Thüringiából származott német lovagok voltak. A család III. István (1161—1173) idejében jött Magyarországra. Első magyarországi ősük az orlamündeni grófoktól származott Hahold vitéz volt. Ezek az idegenek gyorsan bele tudtak illeszkedni az új helyzetbe és ősei lettek a 'legmagyarabb főúri családnak. Élőn evüket is megváltoztatták. Felvették a Bánffy nevet (bán fia). A család1 tagjai kiváló szerepet játszottak az állam életében. Ök voltak Belatinc alapítói, ugyancsak ők építtették a belatinci váfat. l Banffyék birtokában volt 1644-ig Belatinc. Ekkor a család férfiágban kihalt. Négy évvel későbben, 1648-ban III. Ferdinánd (1637— 57) ajándékba adta Belatincot gróf Nádasdy Ferenc országbírónak és nádorhelyettesnek. Mivel pedig a hatalmas főúr nem volt megelégedve I. Lipót (1657—1705) kormányzati rendszerével, Zrínyi Péter mozgalmához csatlakozott. Ezért 1671-ben hóhér kezére jutott, belatinci birtokát pedig elkobozták. Belatinc ékkor visszaszállt a koronára. Tizenegy évvel későbben, 1682-ben I. Lipót eladta Belatincot Széchenyi György hercegprímásnak 200 ezer forintért. Ugyanekkor Belatinc megszűnt az alsólendvai vár tartozéka lenni s ettől az időtől kezdve ínint önálló birtok szerepel. A belatinci várhoz ebbten az időben a következő helységek tartoztak: Belatinc, Murasziget, Murahely, Murabaráti, Hársliget, Lend- Varózsavölgy, Lendvaerdő, Bántornya, Zorkó- háza, LendvaszentjózSef, Adorjánfalva, Beszterce, Melenoe, Cserföld, Palina, Lendvanyireis és Kislippa. Széchenyi György prímás halála után Belatinc gyakran változtatta gazdáit. Földesurai a következők voltak: gróf Széchenyi György, a prímás unokaöccse, báró Ebergényi László huszártábornok, gróf Csáky György tábornok, gróf Csáky János (I.) tárnokmester és koronaőr, gróf Csáky János (II.) főispán, Gyika Emánuel Konstantin, az oláh fejedelmek leszármazottja, báró Sina Simon, a híres bankár és görög királyi követ, Wimpffen grófné Sina Anasztázia, gróf Zichy Ágost fiumei kormány- izó és utolsó főudvarnagy, majd gróf Zichy Mária alapítványi hölgy, aki a trianoni korban sem hagyta el helyét és mint kegyúr is hűségesen állt egyháza és népe mellett, nagy őseinek példáját követve. A középkorban Belatinc nevezetessé vált uradalma révén, amely abban jaíz időben Magyarország legnendezettebb és legjövedelmezőbb nagybirtoka volt. Ez a kedvező gazdasági helyzet és a jobbágyokkal való jó bánásmód nagy belső letelepedést Vont maga után. A földesuraknak ügyes gazdasági politikája miatt Belatinc nemcsak a belső, hanem a külső kereskedelembe is bekapcsolódott. A belatinci úradalom termékei á regédéi, gráci és, a bécsi piacon keresettek voltak, sőt eljutottak az Adria egyes kikötőibe is. A középkori Belatinc mezőgazdasági helyzete ja föld termőerejéniek okszerű kihasználása folytán olyan magas színvonalon volt, hogy a jólét és á vagyonosadás általánossá vált volna, ha ja török rablások és a kuruc- labanc harcok nem bénították volna meg a megindult gazdasági életet. A kitűnő minőségű szarvasmarhán kívül a juhtenyésztés nagy arányokban folyt, majd a méhtenyésztés is nagyban (emelte Belatinc gazdasági életének színvonalát. Párhuzamosan a mezőgazdasággal, az ipar is kedvező helyet foglalt el. Különösen la varga- és Ikovács kisiparnak Volt jó IneVe. Belatinc középkori .gazdasági életének fontos tényezője volt a malomipar is. Ez a mező- gazdasági ipar nagy fejlettségnek örvendett. A 17. században Belatinc híressé vált lóvásárjai révén. A török uralom alatt Belatincn.ak is kijutott a történelmi balsorsból. A folytonos rablások a tönk széliére juttatták a községet. A rablások különösen nagy arányokat öltöttek akkor, amikor Belatinc a még be nem hódolt királyi terület 'határain belül feküdt. A 17. század első, felében Belatinc is behódolt és tez az állapot Nagykanizsa visszaszerzéséig tartott. A török kitakarodása után Belátincnak újabb megpróbáltatás jutott osztályrészül. A község a kuruc-labanc csatározások színhelye lett. A kurucok 1703-ban jelentek meg először Bela- tincon. Innen intézték támadásaikat la Murán, át Stájerországba. Annak ellenére, hogy Belatinc akkori ura, báró Ebergényi László huszártábornok a császári hadsereg léién a kurucok ellen harcolt, a kurucok megkímélték Belatincot. De nem' úgy ia császári hadsereg. A császári hadseregben összegyűlt csőcselék nép 1704-ben felgyújtotta és teljesen kifosztotta la közEme tettüket 1706-ban újra megismételték úgyannyira, hogy az akkori okmányok »elszegényedett domíniumnak« (uradalomnak) jtue- vezik. A fosztogatásokból a isitájíer nép is kivette a részét. A török rablások és a kuruc- labanc csatározások felszámolása után Belatinc Iskolai ruhákra sötétkék és szürke szövetek, továbbá mosó áruk és intézeti kelengyék szép választékban vannak. Aruház 1942 szeptember 5. 1 Őszi kalapujdonságaim megérkeztek Szukics kalapszalon képe nagyon szomorú volt. Minden feldúlva és felpörzsötve. Ehhez járultak a különböző ragályos betegségek. A döghalál óriási áldozatokat követelt iá néptől. Az ilyen szomorú állapotok mellett a közbiztonság pnnyira meglazult, hogy a rablások es gyilkolások napirenden voltak. A stájer-magyar határvillongásokban Belatinc js szerepet játszott. A belatinci földésurak — hogy megvédjék birtokaikat a Mura romboló munkájától — erős földhányásokkal kényszerítették a rakoncátlan folyót a rendes mederbe. E szabályozás miatt a folyó gyakran elöntötte a stájer muramenti földekét, ami hosszantartó villongásokra adott okot s amiért sokszor fegyveres leszámolásra került a sor. Az 1848—49-es szabadságharcban a blelatinciak is hősieslen küzdöttek a vörössipkások között, úruk, Gyika Jenő őrnagy híres zászlóaljában. Egyházi tekintetben Belatinc 1742-ig a bán- tornyai plébániához tartozott. A 17. századi első felében, a plébániatemplomtól való nagy távolság miatt, fiókplébániát alapítottak és fatemplomot állítottak. 1724-ben Belatinc akkori ura, báró Ebergényi László végrendeletben kötelezte utódait, hogy három falu jövedelméből! Szent László király tiszteletére templomot építsenek. A templom 1742-ben fel ás épült is ugyanekkor önálló plébánia lett. 1777-ben a plébániát elkapcsolták a zágrábi püspöksegtő 1 "és azt az ugyanabban az évben alapított szombathelyi püspökség fennhatósága alá rendelték. 1900-ban gróf Zichy Ágost kegyúr az eredeti templomot kibővíttette és gyönyörű barokk stílusban átalakíttatta. A trianoni korban a plébánia a lavant püspökség apostoli kormányzása alá tartozott. Belatinc iskolaügyéről kevés az adatunk. Az első iskola, amelyről tudomásunk van, a »triviális« iskola. Ebből fejlődött a későbibi »fárai« iskola, amelyet a plébániához tartozott községek gyermekei látogattak. A mai iskolaépületet 1865-ben építették. Itt működött Markovi ts János híres népnevelő és zenész. Az első világháború lezajlása után a trianoni békeszerződés értelmében 1919 augusztus 1-ón Belatinc Jugoszláviának ítéltetett oda, majd 1941 április 16-án visszatért oda, ahová ezer évig tartozott. i GUMILÁR FERENC. Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvátártelepen A Magyar Vidéki Sajtótudósító jelentése szerint augusztus 27-től szeptember 3-ig az élő- és vágottbaromfi, valamint a tojáspiacon továbbra is változatlanul a megállapított legmagasabb árak voltak érvényben. A zöldség- és főzelékfélék piacán a burgonya nagykereskedelmi ára folyó hó 1-től kezdődőleg újból 3 15 pengővel csökkent és így az árak jelenleg a következők: Nyári rózsa és Gülbaba 28 pengő, Ella és sárga 23 80 pengő mázsánkint. A többi árucikkek közül a zöldborsó és a leveleskarfiol ára 20, a tisztított karfiol ára pedig 40 fillérrel csökkent kg-kint. A gyümölcspiacon a közönséges fajtájú alma és szilva ára 10, a szőlő, a ringló és a görögdinnye ára 20, az őszibarack ára pedig 40 fillérrel emelkedett kilo« gramonkint.
