Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-05 / 200. szám

MACIÉT 1942 szeptember 5. 5 Öltözködtünk Tóth CVUla Kész nőikabát és ruhaosztály m w uridivat és szöveteladás úri és női szabóságából Száz évvel ezelőtt már a mai BAROSS-ESZMÉNYT KÉPVISELTE Zalában Ramasetter János sümegi iparos Úgy is kezdhetném, ahogyan régen meg­szokták az életrajzírók. Sümegen született 1806- ban. De fontos ez? Nem. Az a fontos, hogy a nemzetnek élt és alkotott. Kékfestő és bornagy­kereskedő volt egy személyben. Az élete folya­mán ért ezernyi megpróbáltatás és temérdek küzdelem termelte ki lelke kincses bányájából a legértékesebb gyémántszemeket a legszebb polgári erények alakjában. Keresztény vallása, magyar hazája, szerető hitvese, a munka, a szorgalom és szülőhelye volt mindene. Kékfestő gyermekeként született a mai Deák Ferenc- utcában (Szűcs Zsigmond-féle ház) és meg­halt a Fehérkő aljai nemesi előnévvel, mint a Ferenc József-rend lovagkeresztjének tulajdo­nosa. De amig eddig eljutott, hosszú, rögös litat kellett életében megtennie. Községi bíró­ságától kezdve a közért, a haza, szülőhelye és a közjó oltárára önzetlenül, szinte alig észre­vehetően tette le szellemi, testi és vagyoni áldozatait. Bár neve nem magyar, de szivének minden dobbanása az volt. Magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkezett, mégis meg­érezte, hogy mi hiányzik a szülőföldjének. Ez a ritkaságszámbamenő lelki érték elegendő volt arra, hogy egyszeriben a magyar közélet ki­magasló alakjává válhassék. De erősen érzékeny lelke nemcsak észrevette a hibákat és hiányo­kat, nemcsak tanácsokat, gondolatokat, életre­való javaslatokat tudott adni, hanem bölcs elgondolásaival, ügyes számításaival, valamint kérges tenyerének kemény munkájával meg­szerzett javaiból igyekezett is a tátongó héza­gokat betömni. Közel egy századdal ezelőtt hirdette már, hogy „a keresztény ipar és ke­reskedelem nemzetünk egyik erős oszlopa". Életének példája eleven cáfolata azon el­avult állításoknak, hogy ipari és keres­kedelmi pályára keresztény magyar ember nem való­Éppen az ő neve nőtt kereskedelmi és ipari téren egyaránt színié fogalommá nemcsak or­szág, — vagy Európa — hanem világszerte. A „Ramasetter-féle" borokat — amelyek kivá­lóság melleit „exportképesek" is voltak — még Amerikában is ismerték. Keresett cikk volt az ő bora mindvégig. A kékfestő üzeméből kike­rült ruhadarabok pedig az üzem tulajdonosának nevét országszerte közismertté és népszerűvé tették. A nép ajkán őróla még nóták is fakad­tak, amelyeket sokáig daloltak a Felvidéken éppen úgy, mint az Alföldön, vagy Dunán­túlon. A keresztény magyar iparba és kereskede­lembe vetett szilárd hitét nem adta fel éleme- dettebb korában sem. Sőt. Elvét minden áron igyekezett elfogadtatni az akkori fiatalsággal, mert amit szellemileg vallott, azt az életben és kereskedő gyakorlatilag valóra is váltotta. A módos szü­leitől ráhagyott bő örökséget igyekezett lelki­ismeretes munkájával és példás szorgalmával gyarapítani, anélkül, hogy életében bárki is „fukar" vagy „kapzsi" jelzővel illethette volna. Az 1855. esztendő az első mérföldkő alapí­tásainak sorában. Elszorult szívvel látta köz- oktatásügyünk elmaradottságát s azért meg­alapította a reáliskolát, amely azóta már népes és virágzó gimnáziummá nőtt. A haladás esz­méitől áthatva, tovább megy a kezébe ragadott fáklyával. Az intézet szegény tanulóit könyvvel, ruházattal, élelemmel látta el. Az ipari rajz­oktatásra és ösztöndíjakra, de különösen a létesítendő főreáliskolára nagy összegű alapít­ványokat létesített. I féF' ?£3^S3 Mindenre kiterjedő gondoskodását a nő­nevelés kérdése sem kerülte el. Megalapította a felsőleányiskolát, amelynek cél­jára a kényelmes lakóházát hagyományozta, fenntartásáról pedig gazdag pénzbeli alapít­vánnyal gondoskodott. Ez volt a polgári leány­iskola, amelynek helyén ma a gimnáziumi fiúinternátus működik. Tovább megy a leg­kisebb gyermekkel való törődésig. Létrehozta az áldott emlékezetű hitvese után elnevezett Zsófia (alsó) kisdedóvót, amelynek céljára házat és telket adományozott. Fenntartásáról szintén na­gyobb összegű alapítvánnyal gondoskodott. Ösztönszerűen megérezte, hogy szellemi ha­ladásunk es nemzeti megerősödésünk legbizto­sabb pillére s egyben legértékesebb tőkéje az iskola. Tudta, hogy a nemzet nagysága nem csupán a számerejétől, hanem főkép az értel­miségének nagyságától függ. A kisdedek sor­sának rendezése után a betegekre és az el­esettekre gondolt. Kórházat alapított akkor, amidőn még megyékszerte alig akadt valamire­való kórház. Kórházát a helyi és vidéki viszo­nyoknak egyaránt megfelelő felszereléssel, be­rendezéssel látta el és fenntartására értékes földbirtokát ajándékozta. Ma már ez az alapít­ványi közkórház kibővülve és a legkorszerűb­ben felszerelve elégíti ki napjaink legkényesebb egészségügyi igényeit. Értékes és bő jövedel­met hajtó téglagyárát a községnek ajándékozta. Faiskolák céljaira pedig az iskoláknak több holdnyi földterületet adott. Milyen érdekes! Ő létesítette az első kiházasitási alapot is, a férjhezmenő szegény leányok „kelengye- alapjá“-1. Viszont a sümegi szegényifjak ré­szére felsőbb intézetek látogatása céljából ösz­töndíj-alapítványokat hozott életre. Férj a fele­séget, feleség a férjet ihlette. Kompanik Zsófia szívjóságával az első szo­ciális missziós volt. Méltán el lehet róla mondani, hogy élete a jótékonykodás oltárára hozott áldozatok szaka­datlan láncolata volt. Bár saját gyermekeiben — korai elvesztésük miatt — nem sokáig gyö­nyörködhetett, mégis sokat foglalkoztatta a gyermekkérdés, a kicsinyek vallásos és erköl­csös nevelése. Hiszen csak egészséges fiatal­ságra lehet építeni és támaszkodni. A szobor áll, az emlékezet él. A több mint másfél embermagasságú Ramasetter-ércalak Istók János alkotása. A kőalapzaton Ramaset- terné alakja domborodik ki, mellette egy-egy kisdeddel, előtte pedig térdelő koldussal, amint annak alamizsnát nyújt. A szoboralakokból kiáradó szellem munkára, áldozatkészségre és felebaráti szeretetre tanít. Mert ez volt a Ramasetter-házaspár: nagyszerű két lélek, akiket csak azért öltöztetett egykor testbe a Teremlő, hogy az emberek bizalmasan közel érezzék magukat hozzájuk. KALAMÁR KÁLMÁN, HEH ÉRDEKESSÉGEK Ma több szőlősgazda megborzadva újsá­golta, hogy az úgynevezett ebiborz állat nagy pusztításokat végez a Zalaegerszeg kör­nyéki szőlőkben. Annyira élszaporodtak, hogy egész táblákat megesznek egy éjtszaka az érett szőlőből. Nagyon finnyásak, kimondottan csak a jó édes és a csemegefajt kedvelik. Ezt azon­ban olyan étvággyal fogyasztják, hogy az min­den képzeletet meghalad. Az erdőkben laknak, igen nehéz hozzájuk férni, mert szörnyen jó fülük van és mód felett óvatosak. Termetük akkora, mint egy jól kifejlett öreg rókának. Hír szerint az egyik qsácsbozsoki gazdának a napokban sikerült egyet hosszas lesbeállás után elejteni. A gazda elbeszélése: szerint a sok szőlőtől annyira meghízott a bűnös, hogy csak a szalonnája 18 kilogramot nyomott. Védelmet kérnek a szőlősgazdák, mert kü­lönben mindent felfalnak a hívatlan szüretelők, A vadászokra nagy emberharáti hivatás vár, hogy a kétségbeesett gazdákon segítsenek. Hír szerint az egyik városi főtisztviselő vállal­kozott is arra, hogy szabadságának idejében kiáll az izgalmas ebiborz-liesre. Egy szőlősgazda azt is elbeszélte, hogy teg­nap a szőlőtőkék környékiét fölgereblyézte, hogy a tolvaj nyomokat megállapítsa. Mára aztán a borz négy lábának határozott vaskos nyomait tapasztalta, persze a szőlő is alaposan le volt dézsmálva. A börzehírek elterjedése nagy megkönnyeb­bülésére szolgál a kétlábú borzoknak, akik most már szabadabban folytathatják eddigi tevékenységüket. A szőlőpásztorok is most már nyugodtabban alhatnak, a borzzal úgy sem találkoznak. Egye­dül a gazda az áldozata ennek a feneketlen gyomrú borzas fenevadnak, ó, borzalom! P.P. HIRDETMÉNY. Zalaegerszeg megyei város adóhivatala köz­hírré teszi, hogy az 1942. évi közmunka kive­tési lajstrom szeptember 5-től kezdődőleg szept­ember 19 ig bezárólag 15 napon át a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve. Ezen idő alatt azt az érdekeltek megtekinthetik s ellene észrevételeiket megtehetik. Szuperfoszfát. Péti só, Kálisó - Kénsavas ammóniák - Trágyamészpor, ■ Olajpogácsák, Pogácsadarák - Szárított szelet - Melasse - Takarmánycukor, S Hal- Hús- és Vérliszt, Csontdarák I Dorogi szénsavas takarmánymész 98-990/° j kis és nagy tételekben leg- . • i« i ' • i r ± ' i előnyösebben beszerezhető Friedmann Ferenc Szombathely, Március 15.ter 1. műtrágya, erőtakarmány és gazdasági cikkek nagykereskedése (Orsz. Tűzharcos Szövetség tagja). Sürgönyeim: Friedmann, Szombathely Telefon 130.

Next

/
Oldalképek
Tartalom