Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)

1942-07-09 / 152. szám

4 ÉlAfAMífílET 1942 július 9. Az alsólendvai kir. járásbíróság. Kps. 330—1941—4 szám. A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN! Az alsólendvai kir. járásbíróság mint bün­tető bíróság az árdrágító visszaélés 'vétsége miatt ifj. Klepec József ellen indított bűn­ügyben nyilvános tárgyalás alapján meg­hozta a következő ÍTÉLETET: Ifj. Klepec József vádlott 29 éves, r. kát. vallású, lozseci születésű, alsólendvai lakos, magyar állampolgár, horvát anyanyelvű, nős Kreps Gabriellával, egy gyermeke van, rőfös- kereskedő, katona volt, ír, olvas, nyolc elemit végzett, Klepec József és Ozsura Mária gyer­meke, vagyonos,, bűnös az 1920 évi XV. te. 1. §-ába ütköző és annak 5. pontja szerint minősülő 1 rendbeli árdrágító visszaélés vét­ségében. A kir. járásbíróság ezért: ifj. Klepec József vádlottat az 1940 évi XVIII. te. 9. §-a és az ■ 1920 évi XXVI. te. 7 §-a alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazásával és a II. Bn. 5—6. §-ainak felhívása mellett 200 (kettőszáz) pengő pénzbüntetésre, mint főbüntetésre, ezenfelül 100 (egyszáz) pengő vagyoni elég­tételre, továbbá 2 (kettő) évi hivatalvesztésre é.s politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, az ítéletnek égési terjedelmében az üzletben szembetűnő he­lyen kifüggesztésére és a Zalai Magyar Élet című lapban saját költségén egyszeri közzié- tételére, mint mellékbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a II. Bn. 8—10. §-ai alapján összesen 20 (húsz) napi fogházra kell átváltoztatni A hivatalvesztés és a politikai jogok gya­korlatának felfüggesztését az ítélet jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emel­kedésétől számított 15 nap alatt kell végre­hajtás terhével a 108.807 számú postatakarék­pénztári csekkszámlára (Igazságügyminiszté­rium, Büntetéspénzek bevételi számlája, Bu­dapest) az 1892: XXVII. te. 3. §-ában meg­határozott célra megfizetni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köte­les az eddig fölmerült, valamint az ezután fölmerülő bűnügyi költséget az államkincs­tárnak megtéríteni. A sértettet magánjogi igényével a Bp. 5|. §-a alapján polgári perre utasítja. INDOKOLÁS. A kir. ügyész árúelvonás által elkövetett árdrágító visszaélés vétsége címén azért emelt Vádat a vádlott ellen, mert a Vádlott a női ruhának való szövetet csak olyan feltétel mel­lett volt hajlandó árúba bocsátani, ha a vevő minden méter szövethez két méter selymet is vesz. A bíróság a vádlott tény beismerése, Tóth Károlyné sz. Németh Erzsébet sértettnek ta­núvallomása, Gombos Pálné sz. Pintér Ve­rona tanúnak vallomása, valamint a tárgyalás egyéb adatai alapján megállapította a követ­kező tényállást: Tóth Károlyné sz. Németh Erzsébet sértett Alsólendván 1941 évi szeptember hó 20. nap­ján a délutáni órákban Gombos Pálné sz. Pintér Verona tanú társaságában bement a vádlottnak üzletébe, ott kiválasztott magának női ruha céljára egy világos piros szövetet., A vádlott annak árát méterenként 4 P 50 fil­lérben jelölte meg arra az esetre, ha a sértetti minden méterhez két méter selymet is vásá­rol. Közben bejött a vádlott üzletébe egy, a sértett előtt ismeretlen urinő, akinek a vád­lott a sértett által kiválasztott szövetből' el­adott két métert 4 P egységárért és anélkül, hogy az illetővel minden méter után két méter selymet is vásároltatott volna, vagy selyem vásárlására felhívta volna. Ezt látva a sértett, ő is kérte a szövetnek méterét 4' P-ért, valamint selyem nélkül. A vádlott ezt megtagadta, minek folytán a sértett a neki tetsző szövetet meg nem vásárolhatta. A vádlott a tárgyaláson beismerte a vád- beli cselekménynek a tényállásban leírt mó­don történt elkövetését, a bűnösségét azon­ban ennek ellenére nem ismertei el azzal az indokolással, hogy szövetanyagot a gyáraktól ő is csak olyan föltétel mellíett kap, ha meg­felelő mennyiségű selymet is vásárol. Ennek igazolására több számlát mutatott be, kérve azoknak ismertetését. A bíróság ennek a kérelemnek teljesítését megtagadta s a vádlottnak erre alapított vé­dekezését el nem fogadta azért, mert mások­nak jogszabályba ütköző cselekménye a vád­lott javára nem szolgálhat. A vádlottnak az a magatartása, hogy a gyárosoknak ezt a háborús gazdasági állapotok súlyosabbá téte­lére alkalmas eljárását túri és a hatóságoknak be nem jelenti, magábanvéve bünrészesség- nek tekinthető, egyik bűncselekmény pedig a másik el nem követésére bizonyítékul, illetve büntethetőséget kizáró okul nem szolgálhat. Ezért a bíróság a megállapított tényállást az előbb felhívott adatokkal bizonyítottnak is vette. Minthogy pedig a vádlottnak a tény­állásbeli cselekménye kimeríti az árúelVonás által elkövetett árdrágító visszaélés vétségé­nek összes tényálladéki elemét és, beszámítást kizáró és büntethetőiséget megszüntető ok fenn nem forog, ezért a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani. j A büntetés kiszabásánál enyhítő körülmény­ként mérlegelte a bíróság a büntetlen elő­életet és az egy gyermekes családos állapotot, míg súlyosító körülmény észlelhető nem volt. Ezekre figyelemmel a bíróság indokoltnak1 találta a Btk. 92. §-ának alkalmazását s a rendelkező részben kitett büntetés kiszabá­sát látta a vádlott bűnösségének alanyi fo­kával és cselekményének tárgyi súlyával he­lyes arányban állónak. Az ítélet egyéb rendelkezése a felhívott törvényszakaszokon alapszik. Alsólendva, 1941 évi december hó 11, napján. Dfr. Gál István s. k. kir. járásbírósági elnök, A kiadmány hiteléül: Aláírás, s. hív. tisztviselő. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint uzsorabíróságtól. Bf. I. 1—1942—7 szám. A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN! A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint uzsorabíróság árdrágító visszaélés vétség© miatt ifj. Klepec József ellen indított bűn­ügyben, amelyben az alsóleindvai kir. járás- bíróság az 1941 évi december hó 11. napján Kps. 330—1941—4 szám alatt ítéletet hozott*, az ügyészségi megbízott részéről a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt és súlyosbítás vé- gett használt fellebbezés következtében meg­tartott nyilvános tárgyaláson 'vizsgálat alá; vette és meghozta fa következő ÍTÉLETET: A kir. törvényszék a védő által bejelentett semmiségi okot visszautasítja, érdemben pe­dig a kir. járásbíróság ítéletet a Bp. 554, §-ának II. bekezdése és a 423. §-ának ,11, bekezdése értelmében, a Bp. 385. §. 2. pont­jában írt anyagi semmiségi okból annyiban megsemmisíti, hogy a terheltet a vagyoni elégtétel, mint mellékbüntetés megfizetése alól mentesíti; a továbbiakban elrendeli, hogy az elsőfokú ítéletnek a tényállást is magában foglaló ren­delkező része, valamint a másodbírói ítéletnek rendelkező része az elítélt költségére a Zalai Magyar Élet c. Zalaegerszegen megjelenői helyi lapban közzététessék; pótlólag kimondja, hogy a kiszabott pénz- büntetést tíz pengőnként egy-egy napi fog­házbüntetésre kell átváltoztatni és aZt is, hogy azt a jogerős ítélet kihirdetésétől, illetőleg a közléstől kell 15 nap alatt a járásbíróságl ítéletben megjelölt módon, a terheltnek mjejg- • fizetni; ^ egyebekben a kir. járásbíróság ítéletét hely­benhagyja. Alsólendva, 1942 évi február hó 27. napján. Dr. Deseő Árpád ®.k. kir. tszéki tanács­elnök, ítéletszerkesztő, dr. Mojzer Ferenc kir, törvényszéki bíró, dr. Demény András s. Tó kir. tszéki bíró. A kiadmány hiteléül: Ádám István sk. irodaigazgatő, HIRDETMÉNY Felhívom az érdekeltek figyelmét, hogy a m. kir. közellátásügyi miniszter 65.643—1942 K. M. számú rendeletével a hazai termésű tölgy és lucfenyő cserzőkéreg, továbbá a cser- zési célokra alkalmas gubacs árát szabályozta. A rendelet a Budapesti Közlöny 1942 má­jus 24-iki 118. számában jelent meg, amely a hivatalos órák alatt hivatalomban betekint­hető. Zalaegerszeg, 1942 július 6. Polgármester. Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Mát MO$t tessék előjegyeztetni Kakas Ágoston könyv-, papír- és ircszerkereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth Latos-utca 8. Telefon 737.

Next

/
Oldalképek
Tartalom