Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-10 / 153. szám
f ÄRA 8 FILLER 1942 JULIUS 10. PÉNTEK ül. évlolsfain ^ politikai napilap f 153. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. tPPßßPPPßPPßßßßßßPßßßPßßßßßßßßßßPßPßPßPPßßßPPPPI A muraköziek rendíthetetlen magyar hűségét tükrözte a csáktornyaiak zászlóavató ünnepsége Július 9-én múlt egy éve, hogy visszacsatolták az elrabolt Muraközt az anyaországhoz). Most a Nagykanizsa város által adományozott országzászló szenteléssel kapcsolatosan ülte meg évfordulóját nagy ünnepélyességgel Csáktornya. Több volt ez az ünnepség a szokásos helyi ünnepségeknél, országos1 jelentőségre emelkedett, mert most a magyar és muraközi lélek találkozott és szeretettel egybefonódott. Már előző délután megkezdődött a műsor. Megnyitották a Zrínyi-várban a Vitézi Rend Zrínyi-csoportja által rendezett kiállítást. Este nagyszabású díszhangverseny volt az! ősi vár udvarán. A hangversenyen résztvett Csáktornya apraja-nagyja. Július 9-én ragyogó szép napra virradt a város népe. Zenés ébresztő hangjait verték Vissza az ősi falak. Nagykanizsáról az országzászlót hozó vendégek elé hosszú sorban vonultak a csáktornyaiak. Elől kerékpáros leventék mentek, nemzeti színnel bevont küllőkkel. Utánuk haladt a zenekar. Majd a puskás leventeszakasz következik. Hosszan kígyózik a menet, a hatóságok, tűzharcosok, iskolások, magyar ruhás leányok beláthatatlan sora vonul zászlók alatt az érkezők elé. A pályaudvar is ünnepi díszbe öltözött. Zöld tölgyfalombból font füzérek, zászlók díszítik. Die nemcsak a pályaudvar, az egész Csáktornya ünnepi díszt öltött. Rengeteg szebbnél-szebb zászló leng mindenfelé. De nemcsak a házakat lobogóztak fel, de zászlók lengenek az utcák felett kifeszített villanydrótokon is. Majdnem minden ablakban virág, sok ház falát zöld fenyőcsokrok díszítik beletüzött kis zászlókkal. De még a hirdető oszlopokra, sőt a Horthy-teret szegélyező fákra is jutott a háromszínű díszből. Nem léhét meghatottság nélkül szemlélni azt az igyekezetét, ahogyan a muraköziek külsőségekkel is kifejezésre akarják juttatni hazafias éraelmíeiket. Sok kislánynak a hajában látunk nemzeti pántlikát, számos hölgy tűzött ki piros-fehér-zöld szalagcsokrot, de még ezekbe a csokrokba is virágokat tűztek sokan. Minden kirakatot föl- diszítettek. Az összes üzletek zárva. Mikor kérdeztük, hogy nem nyitanak-e ki az üzletek, szinte csodálkozva felelték: — Hiszen a mai nagyobb ünnep, mint a húsvét, így hiát természetes, hogy szünetel az üzleti élet. Sűrű sorokban érkeztek az ünnepségre vonatokon, kocsikon, kerékpáron és gyalogosan is egész Muraközből. A községek népe zászlók alatt, zenekaruknak pattogó indulói mellett vonult fel. Vitéz gróf Teleki Béla főispánnal és dr. Brand Sándor alispánnal az élein megjelentek a vármegyei hivatalok vezetői, a törvényhatóság és a községi képviselőtestületek számos tagja, a zalai országgyűlési képviselők közül többen. A zászlót adományozó Nagykanizsáról dr. Krátky István polgármester vezetésével hatalmas küldöttség érkezett. Dr. vitéz József Feíenc királyi herceg már előző este megérkezett és Pecsornik Ottó országgyűlési képviselő vendége volt. A Horthy-téren tábori mise vezeti be a zászlószentelést. A misét Pehm József pápai prelátus, zalaegerszegi apátplébános mondta, nagy papi segédlettel. Mise után magyarruhás leányok és leventék vitték a zászlót az oltár elé, ahol azt az egyház megáldotta. Sűrűn kattognak a fényképezőgépek, mialatt a zászlót ünnepélyesen viszik az oltárhoz. Fölcsendült a Himnusz, a nemzet imádsága. Aztán dr. Brand Sándor alispán megnyitó beszédében leszögezte, hogy a mai napot, bár a naptárban hétköznap, Muraköz népe ünneppé avatta. Üdvözölte a megjelent dr. vitéz József Ferenc főherceget. Mint ennek a történelmi vármegyének alispánja, — mondotta — bemutatja ezt a vidéket. A Zrínyiek népének utódai élnek itt, nevük fényessé1 vált, mint az ekevas, amellyel a földet művelik. Magyarország határait az Isten keze “'alkotta meg, embereknek múlandó erőszaka szét nem tépheti! Keresztury Imre tanítójelölt hatásosan szavalt. Majd a Nagykanizsától felajánlott ország- zászlót átadta dr. Krátky István polgármester. Beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló, ha anyagi értékben nem is jelentős, de belső értékben annál nagyobb, mert közös céljainkat hordozza. Idézte Zrínyi Miklós mondását: »Én jó horvát vagyok, azért jó magyar is vagyok! Ne bántsd a magyart, mert aki a magyarokat bántja, az a muraközieket is bántja!« Ahogy Zrínyi harcolt Csáktornyán és a kanizsai várban a közös ellenség ellen, úgy kell nekünk is harcolnunk a közös ellenség ellen. 4 Következik a legszebb pillanat. Felhúzzák lassan, méltóságteljesen a remekbekészült, művészi hímzésű zászlót. A zászlót Somogyi Marilla nagykanizsai úrhölgy, a lelkes háziipari irányító készítette remekbe. Egyik oldalán az angyalos magyar címer, másikon Csáktornya címere látható, alatta az aranybetűs felírás: »Ne bántsd a magyart!« A 6—8 ezer emberre tehető tömeg szeme megbabonázottan lapad a lassan magasba emelkedő zászlóra. Ebben a pillanatban nincs magyar és mura- közi, csak lelkes hazafiak vannak. Dr. vitéz József Ferenc királyi herceg avató beszédében hangsúlyozta, hogy Zrínyi Miklós szavai azok a láthatatlan hidak, amelyeket nem lehet felrobbantani. Ha el is szoktunk egymástól a megszállás évei alatt, most össze fogunk melegedni. Uj vérszerződés ez, mert a háború alatt összefolyt a magyar és horvát vér, többé elválasztani nem lehlet, mert beitta a föld. Gazdaságilag egymásra vagyunk utalva, közös érdekeink vannak. A Gondviselés keze fogja hazánk kormányát. A lelki hidak állnak, a vashidak épülnek. Nagy tapssal fogadták a királyi herceg mé- lyenszántó beszédét. Majd Kákossy Éjiek szentszéki tanácsos, karádi plébános muraközt nyelven szólt az egybegyűltekhez. Szabó Géza tanítójelölt lelkesen szavalt, Pecsórni k Ottó városbíró, országgyűlési képviselő pedig átvette a zászlót Csáktornya nevében. Itt fog lengeni örök időkre, ha kell életünket is adjuk érte — mondotta. A lelkesítő szózatok elhangzása után szebbnél szebb koszorúkat helyeztek el az orsZág- zászló talapzatán. Ezer meg ezer torok tette le végül az énekes fogadalmat, hogy »Hazádnak rendületlenül!« Következett a levejnték, Tűzharcosok, tűzoltók és egyéb testületek dísz- elvonulása az országzászló előtt. Az ünnepség fölemelő műsorszáma közé tartozott a Zrínyi-várban rendezett pompásan szemléltető kiállítás is a ínuraközi történeti, képzőművészeti, néprajzi, ipari éis háziipari értékekből. Bezerédy Lajos és Schulteisz Sándor szobrászművészek, Pandur Lajos festőművész, Szlabóczlky Emil rajztanár jeles alkotásai és a magántulajdonban levő Král-művek és a Matyán Antal kalaposmester olajfestményei mélységes hatást gyakoroltak. A népi bútorok és viselet, a kézimunka és a háziipi termékek mind élénk bizonyságai annak a történelmi igazságnak, hogy Muraköz népének lelke teljesen egy a magyarsággal. A valU lásos érzés áhítatos elmerülése jut kifejezésre; Logozsár Antal viziiszentgyörgyi földmíves betlehem-csoportot ábrázoló faragásában. Délután a Csáktornya Sportklub telepén érdekes népi bemutatók voltak, ének- és táncos csoportokkal. Erről legközelebb még megemlékezünk a kiállítással együtt. A friss tyúktojás legmagasabb eladási ára A közeilátásügyi miniszter a friss tyúktojás legmagasabb termelői árát az ország egész! területén kilónként 3.10 pengőben állapította meg. A friss tyúktojás legmagasabb viszonteladói és fogyasztói ára Budapesten és a főváros környékén a következő: nagykereskedő, vagy bizományos által viszonteladóval, vagy feldolgozóval szemben, vagy pedig termelő részéről fogyasztóval szemben történő! eladásnál eredeti ládatételben, az osztályozat- lan tojás 3.50, a repedt 3.20, az ipari 3.10, a kiolvasott tojás osztályozatlanul 3138, a repedt 3.30, a kiskereskedő részéről fogyasztóval szemben történő eladásnál az osZtályo- zatlan 3.80, a repedt 3.50 pengő kilónként. Az ország egyéb területén a friss tyúktojás legmagasabb ára a 'kirakodó kereskedő, vagy termelő részéről piacon történő eladásnál viszonteladóval szemben 3.17, fogyasztóval szemben 3.20, nyílt 'árusítási üzletben történő eladásnál 3.20, 'illetve '3.30 pengő kilo- gramonként.
