Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-01 / 172. szám
2 MAÄLET 1942 augusztus 1. Zalai bakák: kedélyesen hallgatják a „S-Ztalin=orgoná”=t Kedvenc fogásuk: jól kiépített földalatti fészkeik elé asszonyt küldenek ki, aki gyermekkel a karján közeledik a magyar baka felé. A honvéd gyanútlanul megy előre, amikor pokoli tűz árasztja el hirtelen a bunkerből és háta mögött az asszony is géppisztolyt ránt elő kendője alól.. Ilyenek számára nincs irgalom. ★ A magyar baka nehezen illetődik meg, de amikor először hallotta a »Sztálin-orgonát«, bizony pillanatra megtorpant előrenyomulásában. A »Sztalin-orgona« nagykaliberű, messze- hordó, gyorstüzelő ágyú, amely állítólag 32, vagy 36 lövést ad le. A lövedékek szalagon futnak és az ágyúszörnyet sínekre építik be. Ha igazak a hírek, minden lövés-sorozat után szét kell szedni, így csak minden két órában tüzelhet. Messze a vörös állások mögött foglal tüzelőállást, így ezideig még nem sikerült zsákmányolni ilyen »Sztalin-orgonát«, ahogyan a magyar baka elnevezte. Az oroszok Katjus- kának becézik. A hangja különösen vészes, si- vító, remegően búgó, mint az orgona és ha megszólal, bakáink rögtön megjegyzik! — Orgonái már Sztálin!... Viszont bakáink erősen kötik magukat, hogy ha Sztálin ennyire »zenekedvelő«, föltétlenül megtanítják — kesztyűbe dudálni is ... hulló almát szedett almát körtét szilvát legmagasabb áron megveszem NÉMETH JÓZSEF Biró Márton-utca 56. orosz foglyok. Piszkosak, tépettek, riadtak. Magyar bakák kisérik őket. Egyikük, klöny- nyebb sebesült, vajaskenyeret eszik. Meílleftte éhes tekintettel nézi a fogoly. Majd kicsordul a nyála ... Odaszól néki a magyar, kettétörve a karéjt: — Nesze, egyél, te nyavalyás ... Ilyent még úgyse1 ettél. Magyar kenyér. Hosszú sorokban menetelnek hátrafelé az KIZÁK LÁSZLÓ főhadnagy. Balatoni képeslapon tihanyi színfoltok (M. kir. honvéd haditusító század közlése.) Dunántúli kemény magyarok, acélizmú zalai legények rohamozták a vörös állásokat. Hullott a gyilkos orosz gránát, kelepeit a bolsi géppuska, szórta az ólomtüzet a vörös golyószóró. De mindhiába. A dunántúli magyar gyerekek rohamra indultak és nincs hatalom, nincs emberi erő, ami visszatarthatná elsöprő lendületüket. Félelmetesen fölemelő érzés volt látni őket, a magyar ősi erő lüktetett ereikben lés mindannyiunkat diadalittas büszke érzés kerített hatalmába... Büszkeség magyarnak lenni... Fut az orosz, menekül... * Bartay Ferencnek hívták az első magyar sebesült tisztet. Zászlós és egy rohamszakasznak volt a parancsnoka. Kis csapatát az erdőből éppen rohamra akarta vezetni, amikor vállába tépett egy muszka golyó. A mi gépkocsinkon vittük hátra. Amikor föllépett a hágcsóra, ködöts tekintettel még visszanézett az erdő felé. — Mi lesz a fiúkkal? — suttogta kiszáradt torokkal. így véresen, sebesülten is az embereire gondolt. Azután elvesztette eszméletét. * Villámháborúk korát éljük. A harctér ott van, ahol 'az ellenség futtában éppen meglll. A korszerű hadviselés új követelményeket támasztott. Mind gyakoribb, hogy a hadtest- parancsnok — így a mi hadtestünké is — szőkébb törzsével együtt az első vonalakban üti fel harcálláspontját, hogy a harchelyzetnek megfelelően azonnal a helyszínen személyesen intézkedhessek. A harcjárőrökkel és rohamjárőrökkel együtt elől megy az aknakutató utász is, a híradók közvetlenül mögöttük már építik a nehéz kábelt és biztosítják a gyors és pontos híradást., A küzdőcsapatok nyomában pedig az útjaví- tók jönnek. Az oroszországi hírhedt űttalan utak hazájában fontos szerep hárul rájuk. A harc még el sem ült, amikor már megjelennek a polgári ruhás, Rarszalagos zsidó munkás-századok és javítják, építik az utat az Utánpótlás számára. * A Tim előtti harcokban sebesült meg Arató Pál főhadnagy, egy magaslat áttörésénél. A bolsi golyó sisakja széléről lecsúszott s a fiatal tiszt vállába fúródott. Mikor hátravitték a kötözőhelyre, így szólt helyetteséhez: — Vigyázz a századomra, minden emberemre!... — és elfutotta szemét a könnny. Kemény arcélű bakáinak is könny csillogott a szemében. — Isten vele, főhadnagy úr, jöjjön vissza közénk mielőbb! Arató Pál főhadnagy szívébe belemarkolt ez a pár szó. Mivel orvosi segélyben részesült, — szerencsére nem súlyos á seb — nem bírta ki tovább egy napnál. Orvosi tilalom ellenére visszaszökött századához és átvette újra a parancsnokságot. Azóta százada egyik hőstettet a másikra halmozza — emberei a pokolba is követnék. * A vörös harcmodor alattomos és gyáva. A bolsi katonai »erények« leginkább a védekezésben és orvtámadásban nyilvánulnak meg. Természetesen annál veszedelmesebbek. Elbújnak a föld alá, pincékbe, fák lombjai közé s onnan szórják a tüzet. Egy-iegy falu, vagy Város védelmére a nők iis fegyvert ragadnak. Az orosz az utolsó pillanatig tüzel az előrenyomuló honvédre, amikor pedig már látja, hogy megállítani nem tudja, eldobja puskáját íés feltartja két kezét. } Ahogy végigfut a vonat a Balaton partján, minden állomáson virágos kert fogadja. A kertekben padok piroslanak, a pádon ifjú népek ülnek, lehetőleg kettesével. Van ezekben a népekben valami zsiványbecsület, amely Íratlan törvényként parancsolja meg, hogy ugyanarra a padra egy másik párnak nem szabad ülnie. Az ilyesmire csak tapintatlan öregek képesek, elfeledve, hogy voltak egyszer ők is fiatalok. — Szabad? — kérdezik letelepedésükkor és nagyon meg lennének sértve, ha őszinte választ kapnának, hogy nem szabad. Pedig a kérdés már magában véve is bizonytalanságot fejez ki s így a felelet is kétféle lehet. Ha nem ezt várta, mit kérdezősködik? * — Öreg nép mégsem ül annyit a padokon, mint fiatal. Mintha ezek fáradtabbak lennénlek — bölcselkedik egy néni a vonaton. Ritkított szemöldökű lány felel rá fanyarul. — Na igen, azok hamarább elfáradnak a hazudozásban. — Hazudozásban? — ámül a néni. — Itt, a padokon tanulják meg. A balatoni piros padok a hazudozás hadászati pontjai. Ha minden elhangzott szó vízcsepp volna ß bele- ömlenék a tóba, a Balaton .régesrégem elöntötte volna az országot. — De miért kell hazudni? •— csodálkozik a néni, nyilván jámbor vidék és korszak teremtménye. A lány tenyerében tartja az állát, úgy néz elborultan mesisze távlatokba. — Hogy miért? — azt ,szeretném én is tudni. Talán együtt jár a nyárral. — Télen nincs hazudozás? — A parton nincs, mert raktárba viszik a padokat. Akkor fedél alatt történik. — Eszerint mindegy, — mondja a néni; — hogy hol hangzik el. A szemöldökhiányos leány némán bólint, csak később erősíti meg a véleményt. — Egészen mindegy. Az a ,'különbség, hogy nyáron több rá az alkalom. Aztán nézi a páratlan csillogású vizet, amely szikrázva kacérkodik, mintha tudná, hogy (ellenállhatatlan. A Balaton nem bűnös, legfeljebb bűnszerző, de az sem (tudatosan. Tihany gyönyörű drágakő ebben az ékszerben. Olyan finom, mint egy öreg dáma, aki kastély otthonos termeiben fehéredett meg, a haját kettéválasztva viseli és legfőbb gondja, hogy számon tartsa a család tagjait, dolgait. A kiabáló szó itt elképzelhetetlen, hiszen már a híres visszhang is érzékenységet jelent, A tetején a bencés kolostor András királyunk sírjával, oldalt a Kálvária, amelynek állomásai fölépítésében a trianoni vármegyék vettek részt. Amíg azonban erre a hegyre feljut az ember, megtanulja a maga bőrén, inkább a lábán, hogy mit jelent a Kálvária. A »lépcső« minden, csak nem lépcső. Egy-egy szelídebb vastagságú dorongfa keresztben, azt mossa az eső felülről és 'mossa alulról, .szerkesztvén hézagokat a fölfelé jutni kívánó számára. — Vigyázz, meg ne csússzál! ,— hangzik mindúntalan. A másik közlekedési akadály a szerpentin- út. — Ez a kényelmesebb — magyarázzák a kecskekörömmel kereskedő fiúk. Valóban, enyhébb a lejtése, de nem a mai időkre való, amikor á cipőpótlás a legégetőbb gondok közé tartozik. Ha ugyanis .macska- köveknek hívják azokat az apró természetüe- ket, amelyek mellőzik az összetartást, itt ordít a kövi pártviszály, mert valóságos oroszlán- szikla-kölykek buktatnak orra, rendítenek meg szilárdságodban, veszélyeztetik az egyensúlyodat. — Mi az, Vérnyomásom van? — kérdezed és leülsz a 'fűbe erőt gyűjteni. Végül gyakorlatilag megtapasztalván, hogy mit jelent a Kálvária, megérkezel. * A népművészeti házban ‘keresed Bodnár W jl és minden lakberendezési tárgy nagy választékban DÚtOr Szalay és Dankovitsnál ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány utca 4.
