Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-17 / 159. szám
f ÄRA 8 FILLER 1942 JULIUS 17. PENTEK III. évfolyam ♦ politikai napilap <%> 159. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P* Töttössy utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. mmpAPfipmjmßtm^mpimipßPPßm^ßPPPPPßmi0PPmmppmm^p^fimfAßAßiP0PPPfffiw^Pfimß^mppmm»AAßpmn0pm Zalaegerszeg város képviselőtestülete nem tartja időszerűnek a Kovács Károly-tér rendezését éi leszavazta a javaslatot Zalaegerszeg város képviselőtestülete tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen az elnöklő dr. vitéz Tamásy István polgár- mester napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Németh Gábor kályhásmesterről, aki a képviselőtestületnek egykor tevékeny tagja volt, iparával pedig tekintélyt és hírnevet szerzett messze területeken a városnak. A polgármester indítványára a képviselőtestület jegyzőkönyvben örökítette mejg Németh Gábor emlékét. Azután a polgár- mester dr. Tomka János vármegyei főjegyzőnek közigazgatási bírói kin evezésével, kapcsolatban méltatta Tomkának a város út- és egyéb ügyei körül tanúsított mindenkor megértő és támogató jóindulatát. A város örömmel veszi tudomásul a volt főjegyzőnek kitüntető pályacseréjét, de bizonyos fájdalomérzéssel búcsúzik tőle és hálás érzelmét jegyzőkönyvbe foglalja. A napirend során hosszú és beható vita indult meg a polgármester, illetve a pénz- és jogügyi bizottság javaslatáról, hogy Pék Gyulának adjon el a város telket a Kovács Ká- roly-téren mozi-színház építésére és ezziel kapcsolatban rendeztessék a tér is. A város vezetősége hivatkozott arra, hogy ez a legkecsegtetőbb alkalom a város szívében Tevő szégyenfolt és bacillustelep eltüntetésére, amely már számos panasz forrása volt. Megemlítette az ügyet előterjesztő dr. Árvay László tiszti főügyész, hogy a térnek rendezése mindössze 31 ezer pengő terhet ró a városra, mert a 91 ezer pengő Összköltségből 60 ezret hajlandó volna megadni a telekvásárlás során Pék Gyula, a keszthely—gráci csonka úttestet :a vármegye megfelelő karba hozná, a 31 ezer pengőből 10 ezer 'különböző forrásokból rendelkezésre állna és csupán 20 ezer pengő kölcsönt kellene fölvenni. A város vezetőségének véleménye szerint ennél könnyebb anyagi eszközökkel sohasem lehetne a ‘térrendezést megoldani. Sajnálja a város vezetősége, hogy a mozival összekötött szállodakérdés ezúttal meg nem oldható, de remény van arra, hogy a szálloda-ügyben is kedvező helyzetalakulások lesznek. A felszólalások sorát Hollósy Ernő nyitotta meg. Kijelentette, hogy nem tartja szerencsésnek a mozinak a Kovács Károly-téren való létesítését, mert költséges a tér rendezése és az eredetileg tervbevett helyein, a Baross- székház telkén a mozival együtt a szálloda is fölépülhetett volna és a mozi már ősszel meg is nyílhatott volna. Mindazáltal elfogadja a javaslatot, mert legalább eltűnik a templom alatt a város szemétdombja és korszerű, minden igényt kielégítő mozink, színházhelyisé- ségünk lesz. A legkeményebb harcot harcoljuk ugyanis azért, hogy a pénzünket minél előbb olyan moziba vihessük, amely miatt nem kell szégyenkeznünk. Ezután a szót a Baross Szövetség fiókjának képviselőtagjai vették át, akik teljes megszer- vezettséggel és felkészültséggel jelenteik meg a közgyűlésen. Kakas Ágoston, Lakatos Gyula, Németh József, Czobor Mátyás mind a javaslat elfogadása ellen érveltek. Hangoztatták, hogy a tér rendezése egymagában nem elég, hanem szükséges volna a térre vezető szűk és elhanyagolt állapotban levő mellékutcák rendezése is. Művészi kiképzésű moziépülethez mutatós környezet kell, ez pedig most fölbecsii 1 heteitlen összegbe kerülne. A tér nem érdemli meg a pótadóban érzékenyen jelentkező áldozatot, mert a városnak egyáltalában nem /esik a fejlődési vonalába, azonkívül a reggeli ködök tanúsága szerint különben is az a mélység a városnak egyik legegészségtelenebb része. Nem ellenzik, hogy az engedélyes odaépítse a mozit, de mivel a mozi merőben üzleti vállalkozás, ia térrendezést intézze el 4 mozis, akinek nemcsak áldozatot, de vállalatának kockázatát is viselnie kell. Ma a városnak Lét- fontosságú feladatai vannak, amikre pénz kell. Elsősorban szálloda kell, ezt követeli az idegenforgalom érdeke és az eredeti elgondolás is az volt, hogy a mozi- engedélyes vállaljon kötelezettséget a szálloda- építésre is. Az új moziengedélyt csak ennek a föltételnek jegyében harcolták keresztül a felsőbb tényezők. Hangoztatták továbbá azt is, hogy a tér rendezésénél jelentékeny szerepe van a kertészeti szakértelemnek is, csakis ilyen átfogó terv birtokában lehet a kérdést minden szempontból tisztán látni. Wölfer István főmérnök amellett érvelt, hogy a moziépület tervének előzetes ismerete nélkül a tér rendezésének csak nyers tervezetét lehetett elkészíteni. Hangoztatta, hogy a rendezésnél nem lehet tekintettél a város az ott levő rozzant házakra, sőt célunk az, hogy azok onnét mielőbb elkerüljenek. A háztulajdonosok azonban sérelmet nem szenvednek, mert amennyire a feltöltéssel értékben csökken a házingatlan, a telek értéke annyira emelkedik a rendezés következtében előnyös helyzettel. Varga Mihály a javaslat mellett, Láng Nándor a javaslat ellen szólalt fel és a vita mind1 hevesebb és élesebb lett, sőt a csattanó személyes vágások sem hiányoztak. A város vezetőségét valósággal kifárasztotta a vita, a polgármester közben szünetet is rendelt tel. Végül is szavazásra került a sor. Ennekj eredménye az lett, hogy a pénzügyi bizottság javaslatát a képviselőtestület három szótöbbséggel elvetette. A napirenden levő többi javaslatot azonban egyhangúan elfogadták. * Mi lesz már most a moziépítéssel? — kérdezhetjük joggal a város keresztény társadalma nevében. Ez a kérdés nem olyan egyszerű, hogy könnyen napirendre lehetne térni felette. i Becsületügy ez, amelyben mindnyájunk- , nak osztoznunk kelt, az engedélyesnek is és a városnak is. Nézetünk szerint nem áthidalhatatlan a Baross-fiók! és az engedélyes között levő különbség. Pék Gyula a Baross-székház helyén levő telekre készíttette el az ezrekbe került művészi tervet is. Az engedély is a Kossuth Lajos-utcára van korlátozva. A telken megoldható a szálloda is annyi szobával, amennyi a körülmények) között lehetséges. A tárgyalást újra föl kell hát venni a Barossal és a fölmerülő anyagi nehézségeket közös fáradozással eloszlatni. Ha pedig minden kötél szakad, csinálja meg a Baross-mozit és Baross-szállodát maga a ’Baross fiók. Fő, hogy cselekedjünk, ne csak tanácskozzzunk és halogassuk hétről-hétre, hónapról-hónapra a drága időt. Leánylevente — vezetők tanfolyama A leánylevente mozgalom vezetőképző tanfolyamokat tart július és augusztus hónapban. Az első tanfolyam július 12-én kezdődött és két hétig tart. Résztvevői olyan tanárok és és tanítónők, akik már eddig is vezettek leány- levente csapatokat. A tanfolyamok tantárgyai a művelődés köréből: irodalom, történelem, néprajz; szociális munka, gyakorlati ismeretek: háztartástan, élelmezési tudnivalók. Természetesen a csapatmunkához szükséges ének, tánc, játék és torna továbbképzését is ellátja a tanfolyam. A vendéglátó üzemek és a mészárosok kötelesek összegvüiteni a hulladékzsiradékot Az iparügyi miniszter rendelete szerint a sertés levágásakor sertésenként Budapesten egy kilogram, más városokban pedig fél kilogram belet a húsfeldolgozó iparosoknak kell kiadni, a további bélmennyiséget pedig a Zsiradékgyűjtő és elosztó kft.-nek kell felajánlani. A legalább 50 ebédet, vagy vacsorát ki- szolgáltató vendéglátó üzem tulajdonosa köteles összegyűjteni az ételhulladék és moslék- zsiradékot, a hentes és mészáros, továbbá a zsírolvasztó üzem tulajdonosa a tőkekaparé- kot, az olvasztás után visszamaradó zsírálját, továbbá minden más élelmező célra nem alkalmas zsírhulladékot. Az összegyűjtött zsiradékot a Zsiradékgyűjtő és elosztó kft.-nek kell felajánlani.
