Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-02 / 73. szám
H/^ARllET 1942 április 2. Krisztus kínszenvedésének emlékei a nép mondáiban A népképzeiet majdnem minden keresztény népnél összefüggést keresett a természet, különösen az állat- és növényvilág kincsei és a kereszténység őstörténetének eseményei, valamint az emléküket őrző keresztény főünnnepek között. A népies növénynevek között gyakori a Mária-virág, mások viszont Szent Veronika, Keresztelő Szent János vagy Krisztus nevét viselik. „Boldogasszony palástja, Szent János- kenyér, Veronika, Krisztustövis, Jézus szíve, stb.“ Krisztus kínszenvedésének és halálának eseményei a szokottnál is nagyobb mértékben foglalkoztatták a képzeletét, aminek emlékét nagyon sok szebbnél-szebb népies legenda őrzi. A legszebbek egyike a keresztcsőrű pinty, némely népnél: kereszt- vagy kereszténymadár legendája. A vörössel tarkázott tollú kedves madárka nevét annak köszönheti, hogy csőrének két kávája egymást keresztezi, ami táplálkozásának módjával áll szoros összefüggésben. A keresztcsőrű pinty ugyanis fenyőfák magjával táplálkozik és a magoknak a fenyőtoboz kemény pikkelyei közül való kifejtésére az ilyen keresztben álló csőr a legalkalmasabb. A legenda szerint a keresztre feszített Krisztus kínjai között egy piciny madárkát pillantott meg, kereszthez szögezett keze fején. A madárka kitartással birkózott a hatalmas szöggel, hogy a kemény fából kihúzza s Teremtőjének egyszülött Fiát a keresztről megszabadítsa. Krisztus örök időkre megáldotta a megszabadításán fáradozó madárkát, amely ennek emlékére viseli csőrén a kereszt, tollazatának piros színében pedig a Megváltó vérének jelét. A keresztcsőrű pinty olykor hirtelen seregestül meglepi a fenyvest és rövidebb vagy hosz- idő múlva éppen olyan hirtelen eltűnik a vidékről, ahol aztán évekig nem mutatkozik. Némely vidéken a népképzelet úgy magyarázza a madarak hirtelen megjelenését, hogy meg jelenésükkel valami titokban elkövetett bűntényre, leginkább gyilkosságra akarják fölhívni a vidék népének figyelmét. A húsvéti eseményekkel kapcsolatban álló népmese alapján írta Gyulai Pál: Krisztus és a madarak című költeményét, amely arról szól, hogy miképpen átkozta meg az Olajfák hegyén Krisztus az „ott búvik“-kiáltással árulkodó vadgalambot és miképpen áldotta meg a pacsirtát, amely magasan felrepülve, énekével tévútra vezetni igyekezett az elfogatására kiküldött poroszlókat. A növényvilágnak még nagyobb szerepe van a nép vallásos tárgyú meséiben és legendáiban, A Megváltó nagypénteki kínszenvedéseinek ilyen emlékeztetője a golgotavirág. Ez a Dél-Amerikából származó növény a XVI. század első felében vált ismeretessé Európában, ahol leginkább olasz papok terjesztettek el, csodálatos alkotású fehér virágában Krisztus kínszenvedésének jelképét látták. A szirmok és a porzók között koszorúban álló pirossal pettyegetett fonalak a ■•töviskoszorút, a hárotnszögalakban hajlott bibe a keresztfa szögeit, az öt porzó Krisztus öt sebét jelképezi a nép képzeletében. Az erdők tisztásain, gyep között, utak szélén nagy bőséggel termő klárisos szegfűről azt tartja a legenda, hogy a kereszten függő Krisztus földre hullott vére nyomán fakadt. Némely vidéken a nép óvakodik a kedves virágot leszakítani és ha valamelyik gyermek tudatlanságból mégis megteszi, keresztet vetnek rá, nehogy büntetésül kiütéseket kapjon. Más helyeken annál szorgalmasabban gyűjtik a kicsiny PROHASZKA P. BANGHA HOCK JANOS P. GYEN/S llH' katolikus 'Hll Kaphatók KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg Kossuth-utca 8. Telefon 131, ágain vöröslő csipkebogyóban Krisztus vérének emlékét látja. Az egyik vadrózsafajt, a rozsdásrózsát éppen ezért egyes vidéken Krisztus töviskoszorújának nevezik Az ágain vöröslő foltokat Krisztus vére nyomának tartják, a moha- rózsáról pedig számos vidéken az a legenda van elterjedve, hogy a kereszten függő földre csöppent vére nyomán fakadt. A keresztény hagyomány szerint Krisztus keresztje almafából készült, megvesszözésére fűzfavesszőt használtak. Az a fűzfa, amelyről a vesszőket vágták, gyásza jeléül földig hajtotta ágait és a szomorú- fűzfa ősévé vált. A szomorúfűzfát különben már a göiög, római és ősgermán hitregében a gyász jelképének tartották s a szent ligeteket gyakran ültették be szomorúfüzzel. Ugyancsak Krisztus töviskoronájára emlékeztet a Zalában „Krisztus-akác“-nak nevezett cserje is. A holdviola „husvétvirág“ egyik népies nevében — Júdás pénze — a nép az áruló tanítvány emlékét örökítette meg Érett termésének kerek, ezüstösfényű választófala a két termőlevél lefeslése után a kocsányon marad a némileg ezüstpénzre emlékeztet. Húsvétvirágnak nevezi a nép sok vidéken a nárciszt és a bogiáros kökörcsint is. Az idők folyamán feledésbe merült vallásos legendák emlékét mi már csupán néhány tucatnyi népies növény őrzi. Valamennyi viselője kedves a nép előtt, mert a Megváltóval tudta kapcsolatba hozni és mert valamennyi a koratavasz virága, az elmúlott tél bájos kedélyderítő hirdetője. GALLY JÓZSEFNÉ Az idei cséplés zavartalan menetének a biztosítása érdiekében a közellátásügyi miniszter máris megkezdte a szükséges előmunkálatokat. Ezzel kapcsolatosan felhívta a cséplőgéptulajdonosokat, hogy a cséplőgépek rendbehozataláról, a pótlásra szoruló alkatrészek beszerzéséről, gépszíjak javításáról, esetleg új* gépszíjak igényléséről már most gondoskodjanak. Ha ugyanis ezt a munkát közvetlenül a cséplés előtti időre hagyják, a pótlásra szoruló egyes alkatrészek nem lesznek időben beszerezhetők, ami pedig a cséplés kellemetlen kitolódását, esetleg egyes gépeknek a munkából való teljes kikapcsolását ered mé nyezhetné. A gépszíjakat a kereskedelmi és iparkamaránál beszerezhető »anyagigénylés zárolt készletből« című nyomtatványon a bőripari anyaggazdálkodás szakbizottságától kell igényelni. Az anyagigénylésen föl kell tüntetni az igényelt gépszíj méreteit (hosszúság, szélesség, vastagság) és minőségét (növényi cserzésú, súly-, vagy méterárú, vagy ásványi, illetve vegyes cserzésú). Az igényelt gépszíj szükséges voltát a községi elöljáróság által kiállított helyhatósági bizonyítványon kívül még a járási főszolgabíróval is igazoltatni kell. Ebben az igazolásban föl kell tüntetni azt, hogy a hatósági személyek a helyszínen végzett vizsgálattal győződtek meg az igényelt anyag szükséges voltáról. öltözködjünk Tóth Kész nöikabát és ruhaosztály " Kész nöikabát és ruhaosztály Urldivat és szöveteladás úri és női szabóságából Újonnan Vásárolt cséplőgépnél a hatósági bizonyítványnak annak igazolását is tartalmaznia kell, hogy új cséplőgépet kell szíjjal ellátni. Ha a gépszíj elveszett, vagy azt eltulajdonították, igazolni kell: indult-e emiatt valamilyen közigazgatási, vagy büntető hatóságnál eljárás és hogy a hajtószíjtulajdonos a nyomozás adatai szerint megfelelő gondossággal járt-e el az elveszett, vagy eltula jdonított hajtószíj megőrzése tekintetében. Cséplőgépmeg- haj fásra szc.gáló gcpszíj igényléshez föltétlenül csatolni kell az illetékes járási katonai parancsnokság által 1941 év cséplési évadja idejében kiállított leltári igazolványt. Az ily módon fölszerelt anyagigénylést a Bőripari Anyaggazdálkodás Szakbizottságához (Budapest, IV., Türr Istvan-utca 4.) kell beküldeni. A kiutalásról a szakbizottság az anyag- igénylés igénylő példányával értesíti az igénylőt. Ezzel az igénylő példánnyal a határozatban, megjelölt tároló céghez kell fordulni a gépszíj kiszolgáltatása végett. A szakbizottság csak a kellő módon kiállított igazolványokkal fölszerelt és a szabályszerűen kitöltött anyagigény- léseket veszi tárgyalás alá. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik feleségem, illetve édesanyánk alkalmával részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, mondunk hálás köszönetét. ezúton Kalamár tsalád. Csépiőgépszijak igénylése piros virágot, amely — a babona szerint — a ház népét sok veszedelemtől megóvja. Az utas a szerencse jelének tartja, ha útján az Ur szent vérének virággá alakult cseppjével találkozik. A kereszt töven nótt ki, a monda szerint, az orbáncfű, népies nevén Szent János füve, amelynek őt szirma Krisztus öt sebére, vörös nedve pedig Krisztus vérére emlékeztet. A kereszt neve is sokszor szerepel a népies növénynevek között „keresztfű, keresztgyökér, kereszttövis, keresztruta, stb.“ A keresztes tárnics a magyar ősvaiiás gyógyító növényei között is fontos fontos volt A monda szerint Szent László király uralkodása idején szörnyű ragály (pestis) dühöngött az országban s a Szent Király buzgó imájában arra kérte az Istent, hogy az a növény, amelyet vaktában kilőtt nyila eltalál, szabadítsa meg népét a pusztító vésztől. A király nyila a keresztes tárnicsot találta, amelyet azóta Szent László füvének is nevez a nép. Kereszttövisnek nevezik némely vidéken a tövises benge nevű cserjét, valószínűleg Krisztus töviskoronájával kapcsolatban. Mérges bogyója, nemkülönben kérgének főzete még ma is népies orvosság. A mogyoróbokorról pedig azt tartja a legenda, hogy Mária egy zivatar alkalmával a gyermek Jézussal egy mogyoróbokor alatt keresett védelmet a villám ellen. Mária megáldotta a mogyoróbokrot, amelyet ezért sohasem érhet villámcsapás. A néphit szerint a házban tartott mogyorófa- vessző, különösen a barkás, megvédi a házat a villámcsapás ellen, sőt a zivatar alkalmával tűzbe vetett két-három barka is. A vadrózsa, vagy más néven csipkerózsa szintén a kereszténység' legendás növényei közé tartozik. Tüskés ágaiból készült a hagyomány szerint Krisztus töviskoronája s népképzelettel idején, a vadrózsa kopasz
