Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-02 / 73. szám
1942 április 2. 3 Még mielőtt utoléri a gazdát a csapás: KÖSSÖN BIZTOSÍTÁST JÉGKÁR ELLEN! HAWAÍÍTiKT GASPARICH MÁRK KIÚT, a Zrínyiek földje vértanújának arcképe Irta: P. KISS ELEMÉR ferences házfőnök. (Az előző közlemények lapunk március 28., I 30,, 31. és április 1-i számaiban jelentek meg’.) Gasparich Kilit a siralomházból levelet írt őszbeborult, agg szüleinek: »...Meg kell halnom azért a magyar hazáért, melynek mindig ftü fia voltam , és maradok a síron túl Is. Az a bűnöm, hogy szerettem ezt az árva, letiport magyar Hazát... De ha százszor is kellene hazaszeretetemért meghalnom, százegyedszer is elkövetném ugyanezt a bűnt, mert minden csepp vérem, minden szívdobogásom, akaratom és erőm a magyar Hazáé! Áldásom Rátok és áldásom árulóimra. ígérjétek meg, hogy mindig hívek lesztek a magyar Honhoz. Isten veletek, isten áldjon benneteket!« A magyar nép és a muraköziek testvéri egy- beforrottságának ez a hős muraközi képviselője, a magyar szabadságharc fergeteges csatáinak ez az újkori Kapisztránja és az elnyomatás korának gránitjellemü vértanúja e levél megírása után meggyónt, megáldozott. Majd 1852 szeptember 2-án a hajnal első derengésében szekér áll meg a pozsonyi kaszamyabörtön siralomháza előtt. A nehéz vasbilincsekbe vert szerzetespap feszülettel a kezében elhelyezkedett rajta. Mellette a fogházlelkész, Schimacius káplán, köröskörül erős katonai fedezet. Megindult a szomorú menet. A Nagyszombatba vezető országút mentén, a disznólegelőn, felfutott bitófa alatt már várt reájuk a hóhér pribékjeivel. A szelídlelkű káplán mégegyszer megcsókolta oltártestvérét és zokogni kezdett, a vértanú ferences pedig még a hóhér kötelével a nyakán is messzecsengő hangon szólt: »Éljen és örökké élni fog a magyar Haza!« S miközben a pribékek a hős magyar ferences vértanú holttestét ott a disznólegelőn jeltelen sírba tették és hantjait is letiporták, hogy gaztettüknek semmi nyoma se maradjon, a pozsonyi ferencesek templomának tornyában sírni kezdett a lélekharang és az oltár körül fájdalmas dübörgéssel tört fel a gyászzsolozsma a testvérüket vesztett rendtársak ajkán. Évek múltán, amikor a gondolat és a szívek érzelme ismét szabad lett, a pozsonyi ferencesek mozgalmat indítottak. Ennek eredményeként azt az utat, amelyet a vértanú ferences utoljára megjárt, róla nevezték el. Szülőföldjén, Perlakon pedig a Vas-asztaltársaság 1894-ben hatalmas obeliszket emeltetett a kegyelet jeléül. 1918 karácsony böjtjén a beözönlő szerb hordák elől Gasparich Kilit perlaki emlékművét eltávolították. Zala vármegye népének hazafiúi kegyelete azonban a Zrínyiek ősi földjének, Muraköznek visszatérte során, a szabadságharc hős magyar vértanúi ünnepének első vigiliájín, október 5-én felejthetetlen ünnepség keretében az emlékmű visszaállításával adózott a hős magyar szerzetespap emlékének. (Vége.) Színvonalon akarja tartani a kormány a borárakat A MÉP zemplénvármegyei nagyválasztmánya Sátoraljaújhelyen ülést tartott, amelyen dr. Bárczay János földmívelésügyi államtitkár hosz- szabb beszédet mondott. Ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos program keretében a szőlősgazdák helyzetének megjavítása érdekében szándékozik a földmívelésügyi kormány megvalósítani. Ezek között a tervek között szerepel a tokajhegyaljai borvidéken a síkvidékre telepített szőlőknek a hegyoldalra való visz- szatelepítése és szőlővesszőszaporító telepek felállítása. Azután ismertette a kormány intézkedéseit a szőlőtermelés folytonosságának biztosítása érdekében. Az államtitkár többek között a következőket mondotta: — A kormány az 1940 évi elemi csapások által sújtott szőlősgazdákat a múlt évben 10 millió pengős hitelkeret rendelkezésre bocsátásával zöldhitelköksönben részesítette. Köztudomású, hogy a múlt évi időjárás viszontagságai következtében egyes borvidékek, így a tokajhegyaljai borvidék szőlősgazdái részére is a földmívelésügyi miniszter kezdeményezésére a kormány ezen zöldhitelkölcsönök visszafizetési határidejét ez évi december 31-éig meghosszabbította. Tekintve, hogy a 10 millió pengős hitelkeretből a szőlősgazdák csak mintegy 4 millió pengő zöldhitelkölcsönt vettek igénybe, a kormány ebben az évben újabb zöldhitelt nem szándékozik nyújtani. Különös figyelmet kívánunk azonban fordítani arra, hogy a folyó évi termésű borok árai olyan színvonalon legyenek, amelyen a termelési költségek emelkedése mellett is minden szőlősgazda megtalálhatja a számítását. Gondoskodni fogunk arról is, hogy la hordó hiányban szenvedő szőlősgazdák szüret ideién musttermésüket ne legyenek kénytelenek piacra dobni. A zsidó bornagykereskedők fölszerelési tárgyainak zár alá vételére vonatkozólag a napokban megjelent kormányrendelet megengedi, hogy az illetékes elsőfokú iparhatóság eme fölszerelési tárgyaknak a bortermelők részére \raló igénybevételét is elrendelje. HETI ÉRDEKESSÉGEK A város kihirdette, hogy március 27-én lobogózzuk fel a házainkat, mivel Hunyadi Mátyás király születésének 499. évfordulója esik akkor össze II. Rákóczi Ferenc születésenap- jával. Mi néhányan, hazafias közönség, fel is vontuk hálás megemlékezésül házainkra a nemzeti színt. A városházán azonban, éppen ott, ahonnan kihirdették, nem volt zászló s ezt a példát követte egyéb középület is, kivéve a törvényházát. A törvényszéki palotán méltósá- gosan lengett a nemzeti zászlónk, hirdetvén, hogy ott, ahol az igazságot osztogatják, nem megy feledésbe Mátyás, az igazságos. Lehet, hogy a dolgoknak ez a szép összefüggése nem tűnt fel az embereknek. Feltűnt azonban valami ugyanazon a napon, már mint március 27-én két Kossuth Lajos-utcai házon. Nem fontos, hogy hívják az egyik, hogyan a másik ház tulajdonosát. Mondjuk, hogy az egyik Halász, a másik Kalász. Halász úr szomszédja Kalász úrnak és mint afféle szomszédok, persze a legeszményibb jóviszonyban vannak. Halász olvasta az újságban, hogy a hazafias közönség tűzze ki a Zászlót. Mint jó hazafi és engedelmes városi polgár, reggel annak módja szerint ki is dugta a zásZlót a padlásablakon. Kalász úr figyelmét azonban valahogyan elkerülte a hirdetmény, tehát ki sem dugta a zászlót. Halász úr önérzetesen dörzsölte a kezét: — Megelőztem a szomszédot! Szétnézvén azonban délelőtt a városban, azt tapasztalja, hogy Zászló bizony az öt ujjon mejgoiva&ható. Iszonyúan elröstelte magát. — Ej, ej, itt valami tévedés lehet. Kinevet a szomszéd. Délben bevonta hát a zászlót. Közben azonban kitekintett Kalász úr is. Nagy megrökönyödéssel látja, hogy Halászék házán leng a lobogó a délelőtti napsütésben.. — Valami okának kell lenni, — mondja —• hogy Halász ünnepel. Már pedig én se vagyok csekélyebb értékű hazafi. És délután kitűzette a zászlót. * Aki megy az alispáni hivatalba, megláthatja. Ott van az első emeleti folyosón négy fonott karosszék, meg egy fonott asztal. A Közjóléti Szövetkezet tette oda ezeket a háziipari termékeket, amelyek vevő gazdát keresnek. Jobb a bútornak, ha közszemlén van, nem a raktárban elrejtve. Így hamarabb akadhat, akinek kedve szottyan rá. Nem állnak senkinek se az útjában, de milyen jó rajtuk megtelepedni a várakozóknak. A keddi hetivásárkor délben terebélyes falusi néniket és egy nagybajúszú bácsit találtam a karosszékekben. Az asztalra, kendőn kirakva a jó hazai: szalonna, foszlós kalács, pint bor. Nyugalmukat nem zavartatva falatozgattak és és húztak rá egyet-egyet a pintből. — Hova valósiak? — kérdeztem tőlük. — Hosszúfaluba! — válaszolták. — Dogunk vót itt, hát elintéztük. Otthun majd emondjuk, hogy a vármegyén ebédőtünk. P.P. Törött, elhasznált gramofonlemezt SlSSHSaHSHSSBHBHnraKHHBBaHB vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, Írószer, zenemű és hasszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131.
