Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-05 / 52. szám
í ÄRA 8 FILLÉR 1942 MÁRCIUS 5. CSÜTÖRTÖK rpppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppppm IN. évfolyam ♦ politikai napilap # 52. szám* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hőnapra 5.70 P. Tüttóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. tmßpßppppßßpppßpßßßpppßpßppßppppppppßßßßßpßßpßßAßßßßfßpppppßßpßpppßppßßpppßßppßpppßpßßpßppppßpppßpppp/tppm A mai nap világ- és országos vonatkozású eseményei Paris, Boulogne és Sevres angol bomba- I zása nemcsak a francia hivatalos körökben és I sajtóban, hanem az egész jóérzésü világban | Jiagy megbotránkozást váltott ki. Egész utcasorok dőltek romba. Többezer ember hajléktalanná vált. A halottak és sebesültek számát még nem sikerült megállapítani, de töbhezer- ről van szó. Az angolok egy kórházat is megtámadtak, jóllehet holdvilágos éjtszaka volt és a kórházat rakétával világították meg. Német politikai körökben ezt a minősíthetetlen támadást Sztálin felszólításának tulajdonítják. Sztálin ugyanis felszólította Churchillt, hogy az Ígéretek helyett tetteket szeretne látni. Ez volt Anglia harci cselekedete. Burmában egyre nö a zavar. A lakosság fejetlenül menekül, az angolok pedig mindent elpusztítanak, amit csak lehet. Súlyos a helyzet Jávában is. A holland főparancsnok lemondott, mert szerinte hiába minden véres áldozat, a japánokat feltartóztatni nem lehet. * A nyilaskeresztes párt hivatalos közleményt adott ki a pártból történt elbocsátásokról és kilépésekről. A nyilas Lap szerint ezzel tisztázódtak a párt ellentétei, Politikai körökben azonban ügy tudják, hogy korántsem ért vé- vet a nyilasválság. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy újabb két képviselő hagyta ott a pártot: Gosztonyi Sándor és Zeőd Imre Péter, aki a pártnak ügyésze is volt. Bomlásnak indultak a vidéki nyilas szervezetek is. A közellátási miniszter az elmúlt hónaphoz hasonló rizsmennyiséget márciusra is kiutalta. A fogyasztó ebben a hónapban is legfeljebb 20 deka rizskását kaphat. Tegnap este több bolgár előkelőség és magyar közéleti vezető jelenlétében megalakult a magyar—bolgár társaság. Az elnöki tisztet vitéz Técsői Móric Kálmánnak ajánlották fii. A Kúria jogerőre emelte Drozdy Győző volt pacsai képviselő 500 pengős pénzbüntetését abban a sajtóperben, amelyet Ilovszky János, a nagykanizsai kerület országgyűlési képviselője indított ellene. A közélelmezésen kivül intézményesen megoldja a kormány a ruhaellátást is Győrffy-Bengyel Sándor miniszter a köz- ellátás legidőszerűbb kérdéseiről így nyilatkozott: A kenyérellátás tekintetében a Legutóbbi időkben bizonyos csökkentést voltam kénytelen elrendelni, ami azt jelenti, hogy ezentúl 50 grammal kevesebbet adunk át a “Közfogyasztási céljaira. Három fogyasztói osztály van, akikről gondoskodni kell. Ebben az ellátottságban mindenki 200 gramot kap, azonban ezt a mennyiséget pótlékokkal egészítik ki, amely a testi munkás erőbeli igényeinek is megfelel. A kohómunkás például a legtöbbet kapja: 350 gram pótlékot, a kevésbbé fontos munkás pedig 150 gram pótlékot. Ezt a két tételt, változatlanul hagytuk. Abból (indultunk kj, hogy aki erősen igénybe van véve, megkapja ihindazt, amire szüksége van. Csak egy kis 'Összehasonlítást akarok tenni: a katona fejadagja napi 500 gram, viszont a nehéz testi munkás ennél 50 grammal többet kap. A kormányzat a meglevő gabonakészletekkel úgy akar gazdálkodni, hogy azok a következő termésig — a háborús viszonyok követelte takarékosság figyelembevételével — az ellátatlan lakosság szükségletének fedezésére elegendők legyenek. Meg kell azt is állapítanom, hogy itt azokról az emberekről beszélek, akik a közellátás szempontjából ellátatlanok, tehát akikről nekünk kell gondoskodnunk. Akik önellátók, vagy akik a maguk kenyéradagját évente természetben kapják még, azok nem tartoznak ide, mert bizonyos mezőgazdasági munkáscsoportok szerint kapják meg ellátásukat, kön* venció formájában s így bennünket nem terhelnek. Sajnálattal tapasztaltam, hogy vannak Lelkiismeretlen emberek, akik eladogatják fejadagjaikat. Ezt természetesen megakadályozom, mert a rendelet célja az volt, hogy a készlet elegendő legyen az új termésig és ne kelljen — h múlthoz hasonlóan — kenycrteien napokat, vagy beteket rendszeresíteni. Úgy hiszem, hogy most könnyebben nélkülözünk 5 dekát, mintsem hogy kenyértelen napokat kelljen bevezetni. A rendelet változatlanul meghagyta a lisztfejadagot s ugyancsak \ áltozatlanul hagyta a bányászok adagját. Győrffy-Bengyel Sándor ezután a sertés- helyzetről szólt. — Tavaly a sertéshiány okozott nagy bajokat, az idén éppen fordított a helyzet. A sertés elegendő, azonban takarmány nincs. A takarmányválság európai jelenség. A kevés takarmány arra kényszerít bennünket, hogy a meglevő készleteket miniéi gazdaságosabban használjuk fel. Nem szabad tobzódni a takarmánynyal. Tudomásom van arról, hogy sok helyen ma is 170—200 kilós sertéseket hizlalnak, pedig ennek semmi értelme sincsen, hiszen az ilyen állat a takarmányt csak fogyasztja, anélkül, hogy az gazdaságos lenne. A 140— 150 kilós sertés hizlalásával elértünk mindent, amit a takarmányból ki lehet hozni. Mindentovábbi hizlalás csak növeli az állat súlyát anélkül, hogy a föletetett takarmány teljes eredményét learathatnánk. A 150 kilós sertés, éppen megérett arra, hogy több takarmányt ne kapjon, ellenben zsírban és húsban, mindazt megadja, amit megevett. — Egyik legnehezebb kérdésünk a zsírellá- tás. Ürömmel közölhetem azonban, hogy ma már lényegesen nagyobb készletünk van, mint korábban volt. Előrelátóan gondoskodtunk a szükséglet fedezéséről azokra az időkre, amikor — a nyár derekán és ősz elején — jelentkezni fognak a zsírellátási nehézségek. A legkisebb faluban is szorgalmasan gyűjtöttük a zsírt az előírt 3 és 6 kilogramok beszolgáltatásával. Ezeket a mennyiségeket gyűjtőhelyekre: szállítottuk, az egészségügyi követelményeknek megfelélően elraktároztuk addig az időig, amíg azt a fogyasztás céljaira rendelkezésre: nem bocsátjuk. Ezzel párhuzamosan rekvirálá- sokat is végeztünk. Hála Istennek, elmondhatjuk. hogy vannak szerény készleteink. Ez a mennyiség azonban még mindig nerrt elegendő. A szükséglet egy része még hízóban, azaz az állatban van. — Az ipari közellátás tekintetében — mondotta tovább a miniszter — a dolgozó nép ruhapótlá&áról kell a legjobban gondoskodnunk. Az eddigieken kívül még körülbelül 8—10 millió pengő értékű anyag kerül, kiosztásra, amelynek lebonyolítása most van folyamatban. Ezúttal küldünk már nadrágot, kabátot, bekecset, stb. Csak pár adatot említve, egy ruha (nadrág és kabát) ara 12 pengő volt, egy nadrágot pedig 7.80 pengőért adtunk. Ezt az árút azért küldtük szét, hogy lássák, milyen olcsón tudunk árút előállítaná. "... Ilyen olcsón sehol másutt nem lehlet ruhához jutni. Jövőre ezt a segítséget ki fogom bővíteni,, még pedig úgy, hogy a vállalatoknál dolgozó ipari munkás és a mezőgazdaságban dolgozó munkás részére a munkaadó veszi meg aZ árúkat, illetve beszerzésükre a munkaadó ad- 1 hitelt. Tudom azt, hogy a munkásnak a ruha- beszerzés céljára a Legkevesebb pénzé van, azonban jövőre a népruházati cikkek a kon- i venciónak abba a részébe tartoznak majd, j amelyet eddig a munkás búzában kapott. A j búza egyrészét tehát szövöttárúban fogja meg- I kapni. Jő minőséget, olcsón — s ezzel nagy j szociális feladatot fogunk megvalósítani. — Márciusban könnyebb árúk jönnek ki, fő- I ként az asszonyok és gyermekek részére, Ez- j z.el párhuzamosan szabásmintákat adunk ki és ! a különböző női társadalmi szervezetek be- j vonásával i " . \ í megtanítjuk a legegyszerűbb parasztaszszonyt is arra, hogy saját, valamint a gyerekek ruháját maga varrja. Ez igen hasznos dolög lesz, különösen a téli j hónapokban, amikor nem dolgoznak a földeken. A papiros szábásminták segítségével, a megvett anyagból minden asszony megvarr- j hatja a ruháját, 1
