Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-30 / 71. szám
ARA 8 FILLÉR 1942 MÁRCIUS 30. HÉTFŐ Mft^SfkET III. évfolyam + politikai napilap # 71 szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-uica 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÄL Posiatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Erdély magyar egyeteme A Teleki Pál Tudományos Intézet keretéiben működő Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában rendkívül értékes és érdekes munka jelent meg Erdély magyar egyeteme címen. A képekkel tarkított hatalmas könyvet Bisztray Gyula, Szabó T. Attila és Tamás Lajos szerkesztette. A mü megírásában Erdély és az anyaország nevesebb tudósai vettek részt, így Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, dr. György Lajos kolozsvári egyetemi tanár, Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár és sokan mások. A könyv bevezetőjét Hóman Bálint vallásos közoktatásügyi miniszter írta. A többi között hangsúlyozza, hogy Erdély törté me ti életének egyik leghatalmasabb erőtényezője a magyar iskola. Erdély másfél századon, át központja volt a magyar szellemi életnek. Fejedelmei a régi nagy királyokra emlékeztető politikai művészettel kormányozták népüket két világhatalom törekvéseinek ütközőpontján s ebben a viszontagságos időszakban is módot találtak a magyar művelődés fejlesztésére. Ennek eredményeként Erdélyben virágzott fel a katolikus és protestáns iskola s ezek hosszú sora megannyi erős vára lett a magyar szellemiségnek. Munkájuk nyomán kelt életre az erdélyi szellemiség, az erdélyi magyarság nemzeti érzésének és öntudatának éltetői forrása. Ez a szellem nyilatkozott meg most száz év előtt az egyetemi gondolat újjáéledése s majd megvalósulása alkalmával. Ez jutott kifejezésre a tudományt oly kiváló egyéniségekkel és jelentős eredményekkel gyarapító Ferenc József tudományegyetem félszázadios működésében is. Kern csodálhatjuk, ha az idegen hatalom Erdély birtokbavétele után magyarságunknak ezt az erős várát igyekezett elsőnek megvívni s az erdélyi létektől idegen keleti szellem átültetésével kísérelte meg a magyar tudás és magyar érzés legbővebben buzogó forrását betemetni. A kísérlet mégis kudarcba fulladt, mert a magyar szellem tovább élt az üldözött középiskolákban is az onnét kikerült ifjaknak a lelkében, hogy Kolozsvár hazatérte után diadalmasan vonuljon be újba a régi egyetem hajlékába. A könyv egyes fejezetekre osztva foglalkozik az erdélyi tudományosság és a Ferenc József tudományegyetem történelmével. Hangsúlyozza, hogy a magyar egyetem története nem szorítkozik a Ferenc József tudományegyetemnek az 1872. évvel kezdődő működésére. Ezt az egyetemet nem koráramlat hívta létre, hanem felállítása több mint 300 éves kezdetekre utal. Eszméje a XVI. század dereka óta él és hat Erdélyben. Az erdélyi diákok már a XII., XIII. századtól kezdve látogatják a külföldi egyetemeket. A magyar ifjak magasabb iskolázása először a francia eredetű papság működésével válik rendszeressé. Már a középkorból 56 párisi magyar tanulót ismerünk. A Sorbonnen a XII. század eleje óta mind több magyar pap végzi magasabb tanulmányait. A hazakerülő ifjak közül igen sokan magas állásokba kerülnek. 1388-tól a XV. század végéig a külföldi egyetemeken névszerint közel 800 »Transylvanus« mellékuevű, tehát erdélyi ifjat ismerünk, de tényleges számuk ezt jóval meghaladta. A francia és olasz egyetemtípusok kialakulása után hazánkban is sor kerül az első kezdeményezésekre. Veszprémben 1276 körül hit- tudományi főiskola létesült és 1367-ben Nagy Lajos alatt létrejön az első magyar egyetem Pécsett. Zsigmond király 1389-ben Óbudán alapít egyetemet, immár a másodikat magyar földön. Zsigmondot Nagyváradon, Szénit László sírjának tövében temették el. Várad, »a körösparti Athén«, »Erdély kulcsa« egy nemzedékkel később fontos szerepet játszik Erdély művelődéstörténetében, majd a XVI. század közepén vezetőszerepét átadja Gyulafehérvárnak és Kolozsvárnak. Vitéz János Váradon híres könyvtárnak veti meg az alapját, Várad csillagvizsgálói is messze földön híresek voltak. A XIV. és XV. században a magyar egyetemek mellett a bécsi egyetemen, volt mintegy 360 erdélyi diák. Mátyás király, hogy a bécsi egyetem hatását ellensúlyozza, Pozsonyt szemelte ki egyeteme székhelyének. Az erdélyi gondolat a mohácsi vész után erősödik meg. Erdély feladata ekkor az lett, hogy teljességében. vállalja a magyar sorsot s az európai hivatást. A reformáció idején Erdély nagy reformátorai külföldi egyetemekről tértek haza és itthon »minden níppek az ü nyelvin« terjesztették Isten igéjét, felkarolva a nemzeti nyelvet. Az erdélyi egyetem eszméje Báthory István alatt ölt testet. Alapítása a hazai ellenreformáció egyik legnevezetesebb ténye. Báthory 1581-ben emelte egyetemi rangra a jezsuiták kolozsvári kollégiumát. Ebben az időben Erdély a reáltudományok termékeny melegágya is lett. A XVII. században a Bátho- ryakat elváltó kálvinista fejedelmek is sokat tesznek a tudományért. Bethlen Gábor a protestáns iskolákat karolja fel s legnagyobb hatású alkotása a gyulafehérvári kollégium, ahol a kor legnevezetesebb tudósai tanítanák. Alkotását századokra kiható művelődéspolitikai elgondolás hozta létre. Ebben az időben működnek az európai hírű erdélyi tudósok. Később Kolozsvárt és Marosvásárhelyen, majd másutt is alakulnak kollégiumok kiváló tudósok vezetésével. A XVIII. században a megszűnt Báthory-féle kolozsvári jezsuita egyetem ismét megkezdte működését, de míg előbb vallási ellentétek, add'g a XVIII. század végétől politikai küzdelmek gátolták fejlődését. II. József megfosztotta a főiskolát egyetemi rangjától. Az erdélyi intézmények mégis eredményesen látták el Erdély felsőbb oktatásügyét. Ezután még hosszú évtizedekig tartó küzdelmek és nehézségek következtek, majd megalapították a Ferenc József tudományegyetemet. Az erdélyi Múzeumegyesület, Mikó Imrének alapítása tette lehetővé, hogy Erdély inúzeális kincsei és e föld ősi magyarságát bizonyító okmányai' fennmaradhattak. A román csapatok bevonulásakor a Múzeumegyesület összes múzeumi gyűjteményeit a román állam vette tényleges hatalmába. Az egyetem román tanárai kezdetben harcot indítottak az egyesület ellen, sokszor perceken múlott az erőszakos feloszlatása. Az egyesület a Ferenc József tudományegyetem működését nagymértékben elősegítette. A tudományegyetem 1872-től mindvégig rendkívül nagy szerepet töltött be Erdélyben. Igen sok európai hírű tanára volt és Erdély egyeteme minden tekintetben, az elsők között volt. Hatalmas könyvtára is a magyar szellem tudományos szomjúságáról tanúskodik. Ebben a könyvtárban a magyar és a külföldi irodalom és tudományots élet legkiválóbb alkotásai megtalálhatók. Erdély elcsafolása idején a könyvtárnak , körülbelül 200 ezer kötetnyi könyve volt. Az erdélyi magyar iskoláknak és az egyetemnek rendkívül nagy hatása volt a román tudományokra és sok román tudóst képzett ki és segített előre. A román uralom alatt Ghibu egyetemi tanár, a román kormányzótanács közoktatási főtitkára kíméletlen harcot indított a magyar egyetem elrománosítására. Erőszakos fellépését kétségtelenül a magyar műveltség erejétől való félelem hatotta át. Nem akart magyar egyetemről tudni, mert tartott ennek! tudományos versenyétől. így a magyar egyetem helyiségeiben megszületett a kolozsvári I. Ferdinánd román egyetem, ahol csupán egyetlen tanszéke volt a magyar nyelvnek és irodalomnak. A Ferenc József tudományegyetem húsz évig Szegeden volt kénytelen működni, de a bécsi döntés után visszatért ősi székhelyére, Kolozsvárra és folytatja működését, azaz segít megtartani a magyarságot a művelt emberiségnek és Erdélyt a magyarságnak. (MTI) INNEN IS — ONNAN IS Nyugalomba vonult dr. Kiss Ernő veszprémi kir. ügyészségi elnök. Az ügyészség új elnöke dr. Pénzes Gyula pestvidéki királyi ügyész. — Többnapos értekezletet tartottak a népművelési titkárok Balatonkenesén. Rhosóczy Rezső tanügyi kirendeltség- vezető előadást tartott a Muravidékről. — "8 százalékos árleszállítás lép életbe az állati oltóanyagokban április 1-én. — Női kereskedelmi középiskolát nyit az ősszel Székesfehérváron a Kereskedelmi Társulat. —- A kultuszminiszter rendeletileg úgy intézkedett, hogy nem állami népiskolákban működő tanítónak állami népiskolában való alkalmazása csak az egyházi főhatóságnak előzetes hozzájárulásával történhet meg. így akarják megakadályozni, hogy a nem állami iskolák tanító nélkül maradjanak. — Gyakorlati és tudományos megállapítás szerint 1 égi dő tál ló bl> a kajszihárackía akkor, ha vadbarack alanyba oltott vörösszilva törzsbe szemezik. A gutaütést a fagy következtében fellépő belső mézgásodás okozza, amely eldugaszolja a táplálék felvételét. — Kenyér- dagasztás közben szívbénulásban meghalt Hegedűs Imre horgosi (Csongrád m.) pékmester. Szeged törvényhatósága feliratban kérte a kormánytól az árvíz okának megszüntetését, az egyetemi építkezések megindítását és a jogi kar felállítását. — Megtiltják, hogy bárki áttérhessen az izraelita vallásfelekezetbe. — A Baross-tagok hatalmas növekedése miatt másodszor is kibővítik a budapesti múzeum-utcai székhazat.
