Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-23 / 66. szám
\ Hl. évfolyam ^ POLITIKAI NAPILAP ^ 66. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Őszinte és megnyu kormányprogram Káliay Miklós miniszterelnök képviselőházi beszéde a komoly idők jegyében állott. Háború előtt állunk, amelyben minden erőnkkel részt kel! vennünk, mert ha ez a háború határainktól ezer kilométerre folyik is, mégis a mi határainkért folyik A bolsevizmus elleni küzdelem európai feladat s mi magyarok, mint az európai keresztény és műveltség-közössség évezredes tagjai ebben a küzdelemben nagy szövetségeseink oldalán olyan erővel veszünk részt, amely méltó történelmi múltúnkhoz és hivatásunkhoz. Az ország ezt a hatalmas erőfeszítést meg nem változott kül- és belpolitika jegyében folytatja. A Káliay-kormánynak összetétele bizonyítja elsősorban politikánk változatlanságát. Ez a politika a szövetségeseink iránt vaió hűség jegyében áll. De a nemzeti öncélúság politikája ojyan magyar tájékozódásnak érvényrejuttatása, amely változatlanul politikánk alapját alkotja. Az utóbbi évek örvendetes országgyarapodásai a szinte szinmagyar csonka országból bizonyos fokig nemzetiségi államot csináltak. Nemzetiségeinket azzal a szeretettel kezeljük, amely megfelel a szentistváni hagyományoknak, de elvárjuk tőlük, hogy a magyar állameszmébe teljesen és tökéletesen beleilleszkedjenek. Az ország szivéből beszélt a miniszterelnök, amikor a mi nemzetiségeink kérdéséről egy mindnyájunknak fájó kérdésre siklott át s az elszakított magyarságról beszélt. Üzenetet küldött nekik, hogy nehéz sorsukban tartsanak ki, mert mi nem feledkezünk meg róluk, hanem mindig rájuk gondolunk. Háborús időben igen nagyfontosságú a helyes szociálpolitika és a nép érdekeit kiszolgáló közigazgatás. Nagy haladást tettünk a szociális kérdések terén, de még mindig nem olyan haladást, amely kieiégíihetne bennünket. A mai megpróbáltatásos idő, sajnos, nem is teszi lehetővé, hogy az összes szociális kérdéseket úgy oldjuk meg, amint szeretnénk. A szociális kérdések közül előtérbe elsősorban azok kerülnek, amelyek a hadbavonuMak, illetőleg hozzátartozóik érdekeit védik. Nem szabad előfordulni annak, ami megtörtént az első világháború után, hogy kellő szociális előkészítés hijján tisztjeink, katonáink, tisztviselőink, legjobb magyarjaink színe-java a munkanélküliség szomorú lejtőjére jutott és B listákra került. A leszerelt katonát már várni kell az új munkakörnek, amelyben elhelyezkedik és megtalálja megélhetését. A közigazgatás a háborús erőfeszítésnek leg- nagypbb segítője a belső arcvonalon. Ha a nép ügyeit gyorsan és igazságosan elintézik, ez nagyon sokat jelent a hazai arcvonal szilárdsága tekintetében. Ezen a ponton a miniszter- elnök nagy elismeréssel emlékezett meg a falusi jegyzők munkájáról, akik minden lehetőt meglesznek a nép ügyesbajos dolgainak gyors és sikeres elintézésére. A szociális igazság vonalán fekszik az igazságos tehermegosztás kérdése. Nem szabad előfordulni annak, hogy a tehetősek ne vegyék ki a háború terheiből a részüket olyan mértékben, ahogyan ezt anyagi helyzetük megköveteli. Röviden szólva, a háború terhei igazságosan oszoljanak meg a lakosság különböző rétegei között. A fokozatos teherviselés gondolatát csillantotta meg a miniszterelnök, de hozzáfűzte azt a figyelmeztetését, hogy célja nem lehet a komoly vagyonok, elsősorban a földbirtokvagyon, ösz- szeomlásának elősegítése, mert azok termelésére szükség van A termelést egyáltalán fokoznunk kell a mezőgazdaság és az ipar vonalán egyaránt. Mezőgazdaságunk helyzete komoly, egyrészt a rossz időjárás, másrészt azon körülmény miatt, hogy az ország termőterületei az elszakított részek visszatérésé'’’?! nem nőttek olyan mértékben, mint a lakosság száma. A különbség körülbelül 14 százalék. A közellátás terén tehát takarékoskodnunk kell. Kenyérellátásunk biztosítva van az év végéig, az új termésig, de a miniszterelnök őszintén megmondotta, hogy zökkenők várhatók a zsír és a takarmányfélék terén Elienben mindenkit megnyugtatóit az a kijelentése, hogy a harcoló hadsereg ellátása minden körülmények között rendelkezésre áll. A zalaegerszegi főiplébániai egyházközség tegnap ugyanazon időpontban egyszerre három helyen rendezett nagygyűlést a káromkodás ellen. A vármegyeházán dr. Tomka János főjegyző nyitotta meg ß gyűlést és rámutatott arra, hogy a káromkodás csúf szokása és bűne a társadalom elnézése és a törvény elégtelensége folytán tudott elharapózni. A régi kemény elítéléstől eltérve, egyszerű kihágásnak minősítették, otthonos fett a gazda- udvarokban és műhelyekben, de különösen a 'katonaságnál, anekdotákat faragtak róla. és csak ártatlan rossznak tüntették fel, olyannak, ami, ha nem is szalonképes, de szükséges. Az a 'körülmény, hogy a küzdelemnek egyik kiinduló helye a mostani nagygyűléssel a vár- megyeháza, csak Isúlyt ad a dolognak. És méltán, mivel itt már régi idők óta a Meg- íeszített-nek képe fogadja az alispáni szobába belépő embert és a kereszt a vármegyeháza közgyűlési termében nem az új idők vallás- erkölcsi érzésének vívmánya, hanem az ősök hagyománya. Ezután dr. Farkas Sándor tiszteletbeli szolgabíró a vasárnap megszenteléséről, az erkölcsi és élettani szempontból egyaránt megokolt kötelező munkaszünetről beszélt meggyőzően. Dr. Dér Ferenc tiszteletbeli szolgabíró meg olyan szónoklatot tartott, melynek tartalma és előadása legkitűnőbb egyházi fér- fiainkra emlékeztetett. Ha az ember behunyt A komoly helyzet megköveteli, hogy még a bőség látszatát is kerüljük, mert ez nemcsak szociális érzékenységeket sérthet, de nem isi való egy aránylag szegény és nehéz időket élő' országhoz. Nagyon megnyugtatóak voltak a miniszter- elnök kijelentései a pénzügyi helyzetről. Pénzügyi helyzetünk nemcsak kielégítő, de igen jó. Pénzügyi politikánk teljes sikerrel oldotta meg' a ráháruló igen nehéz feladatokat. Ez a helyzet azonban nem ment fel a takarékosság kötelezettsége alól, hiszen nem vagyunk gazdag ország, sőt szegény ország vagyunk s a takarékosság ezekben a nehéz időkben egyenesen hazafias kötelesség. A szociális reformok terén két nagyfontosságú bejelentést tett a miniszterelnök. Az egyik a házhelykérdés, a másik az ötszáz holdon felüli zsidó földbirtokok kisajátítása, amely intézkedés! kiegészíti az erdőbirtokok kisajátítása is, A házhelykérdés és a közérdekű telepítés kérdése szívén fekszik a miniszterelnöknek és olyan komoly feladatnak tekinti, amelyet csak jói szabad elvégezni. A kisiparosság felé megértést hangoztatott a miniszterelnök és a keresztény önálló foglalkozásúak teremtését igen fontosnak jelentette ki. Beszéde végén bejelentette, hogy az ország közélelmezési szükségletének biztositására többé néni veszik igénybe a rekvirálásokat, hanem sokkal észszerűbb, célravezetőbb rendszer segítségével szerzik meg azt, amire a közellátás szempontjából szükség van. szemmel hallgatja, megesküdött volna, hogy reverendás pap beszél. Meggyőző, érzelemtől fűtött érvekkel mutatta ki, hogy a káromko-’ dásra semmi lélektani alap sem szolgáltat okot. Nemcsak hogy meg nem könnyebbíti sorsunkat, de még elviselhetetlenebbé teszi. A rövid' löldi életet a türelem erényével lehet megszépíteni. F angler Kató Mécs-verset szavalt, az Ecoe liomo-t. Ismét bebizonyosodott, hogy valóságos előadó-ős tehetség, aki ösztönös átérzéssel, és elmélyedő rá találással kifejezésre tud juttatni hangszínekben minden lelkiséget, amit a költő az alkotásába beleálmodott, a formákba belemuzsikált. : Végül a nagygyűlés határozati javaslatban foglalt állást a vasárnap megszentelése mellett és a káromkodás ellen. Két síkon indul' még' á küzdelem. Egyrészt társadalmi ráhatással, másrészt pedig törvényhozási utón igyekeznek a káromkodás kiirtására. . •• A gyűlés tárgysorozatát a hozzá méltó ének-' számok keretezték. Ugyanilyen öntudatra ébresztő programmal' folyt le a nagygyűlés a Művelődésházban és a Notre Dame zárdában is ugyanezen időpontban, tehát természetesen más előadókkal.' Hogy miért kellett 'szétparcellázni három helyre1 a gyűlést, azt a program legkisebb részletéig'’ menő beható munkát Végzett szervezés tudná megmondani. Mi csak a tapasztaltakból aityZalaegerszeg két arcvona/on küzd a káromkodás ellen
