Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-23 / 66. szám
riAMÄRELET rendelkező, lehetőiéig a gép- és gyorsíráshoz is értő, munkaszierető személy alkalmazást nyerhet. Lehet idősebb is. Jelentkezés a Zalai Magyar Élet-nél délután 3—4 óra között. nyit tudunk megállapítani, hogy a ferencrendi templomban tartott missió miatt már magában véve is megosztott közönségnek a nagygyűléseken megjelent része elfért volna egy teremben is: a megyeházán. Meglehetősen kevés Volt a felnőttek száma. Leginkább pedig azok hiányoztak, akik káromkodnak. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik szeretettünk elhunyta alkalmával fájdalmunkat részvétnyilvánításukkal, virágjaikkal és a temetésen való részvételükkel enyhítették, ezúton is hálás köszönetét mondunk. Lakatos család. Nyolcizoroiára emelkedett a marhasó fogyasztása A tudományos megállapítások és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt tisztázták már, hogy a só elsőrendű életszükségletet jelent nemcsak az embernek, hanem az állatnak is. A só fűszerező hatása megjavítja az állati takarmány ízét és ezzel nemcsak bővebb táplálkozásra, hanem az állatot olyan takarmány fogyasztására is ösztönzi, amelyet só nélkül csak kisebb mennyiségben, vagy kelletlenül enne meg. A só ezenfelül még élénkíti is az állat emésztését, elősegíti az anyagcserét, fokozza az étvágyát és ezzel előmozdítja a hizlalást és a jószág megerősödését. A vad, különösen a szarvas, őz és a dámvad só nélkül elcsenevészedik, gyenge s értéktelen fejdíszt növeszt, a tavaszi betegségekben pedig könnyen elpusztul. Ha azonban rendszeresen megkapja azt a sómennyiséget, amelyet szervezete megkíván, akkor zökkenő nélkül tér át a téli avar- és rügytápiálékról a zöldfű fogyasztására, ieromlás nélkül vedlik és testi megerősödése különösen agancsképződése, szemlátomást állapítható meg. Hasonló jótékony hatással van a só a jószág megerősödésére is, előmozdítja a hizlalást a tejtermelést, mert az állat jobban érzi magát és nyugodtabban viselkedik. Az állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás véleménye szerint a fejőstehén, vagy a ló évi szükséglete 9 kg só, míg a sertés, juh vagy kecske megelégszik 3 kilógrammal. Nyáron a legeltetés ideje alatt természetesen kisebb az állatok sószükséglete, mint télen az istállózás hónapjaiban. A marhasó adagolásánál az a leghelyesebb, ha csak az Ízesítéshez szükséges sómennyiséget keverjük a takarmányba, a további sófelvéteit pedig az állatra bízzuk, mert az ösztönösen érzi, mennyi sóra van szüksége. Ezért a só- jövedék kétféle alakban hozza forgalomba a marhasót, megőrőlt állapotban és öt kg-os sajtolt téglaalakű darabokban. Ez utóbbi az úgynevezett nyalósó. Mindkét sófajtát mérsékelt áron árusítja a sójövedék, az állatok sóellátása így igen csekély költségbe kerül és bőségesen megtérül a fokozott hízás és tejhozam révén. Állattenyésztőink egyre inkább felismerik a marhasó hasznosságát, ami a fogyasztás rohamos emelkedésében jut kifejezésre. Sóbányáink ma több marhasót adnak el, mint a békebeli Nagy-Magyarországon és nyolcszor annyit, mint húsz évvel ezelőtt. 1913-ban 2547 tonna volta sófogyasztás, amely 1923-ban 1200 tonnára csökkent és az elmúlt évben már megközelítette a tízezer tonnát. De a marhasófelhasználás még ez»gL sem érte el a kívánatos mértéket, mert állatállományunkhoz viszonyítva nagyobb sófogyasztás voina megokolt. Tábori kórház (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése. — Soós hadnagy) Napsütéses szép téli időben érkezünk a pirosas házakból álló épületcsoport elé. Napsütésben tizenkét fok a hideg, a hó furcsán csikorog csizmánk alatt. A főépületen vöröskeresztes zászló jelzi: tábori kórház. Kissé szorongva lépünk be a kpun De amint a kellemesen fütött folyósóra lépünk, ahol csillogó tisztaság és rend fogad, úgy érezzük, ebben az otthonias hangulatban azért néhány napot egészséges létünkre is szívesen eltölte- nénk. Bizonyos, hogy kórházat látogatni sohase szívderítő kellemesség, de ebben a tábori kórházban magyar honvédek várják felgyógyulásukat. Őket meglátogatni, egészségi állapotukról hirt adni, túl a Kárpátokon, az otthoniak számára — szivetmelegíiő feladat. Legelőször a tábori kórház megalakulásának körülményeiről tájékozódunk. Nem tudunk elég kifejező szavakat találni arra a lelkiismeretes és hőst munkára, amelyet a tábori kórház vezetősége végzett, amikor a számára kijelölt omla dozó, szennyes és minden bútor nélkül álló épülelcsoportot átvetle, s abból tökéletesen felszerelt kórházat fejlesztett ki. Nem is szükséges, hogy elismerő szavakkal méltassuk erőfeszítésüket. A tábori kórház szorgalmas munkásai, parancsnoktól kezdve az egészségügyi honvédig, katonák valamennyien. Amit tettek, katonai parancsukhoz híven, legjobb lelkiismeretük szerint cselekedték. A kórház tisztjei és honvédéi nem is nyilatkoznak arról, mi volt tulajdonképpen az a munka, amellyel ezeket a lerombolt és — nyugodtan mondhatjuk —■ egyetlen szék nélkül itthagyot épületeket Röntgen-géppel felszerelt és legmodernebb műtő- berendezéssel ellátott kórházzá átalakították. Annyit azonban mégis megtudunk, hogy ideérkezésükkor az orvosok, egészségügyi katonák, valamennyien éjjel-nappal megfeszített munkával, percnyi pihenő nélkül dolgoztak, hogy a szobákat megtisztítsák a szennytől, amelyet a bolsevisták hagytak itt, hogy a kályhákat a téli fűtésre rendbehozzák s a megfelelő helységeket bejáró betegek számára, kórháztermekké és műtőkké átalakítsák. Azóta is külön épületkezelőség gondoskodik a kórkáz területéhez tartozó egyes házak karbantartásáról, fűtéséről, világításáról és vízszolgáltatásáról. A tábori kórház külön osztályokkal rendelkezik éppen úgy, mint Budapesten a legtökéletesebben felszerelt kórházépület. Ennek a tábori kórháznak, amely itt létesült a magyar honvédek számára, kemény hidegben, a hóval betemetett Szovjetoroszországban, külön belgyógyászati, sebészeti, szemészeti, fülészeti, fogászati osztálya van, amellett nagy és kis műtője, továbbá röntgenterme. Végigjárjuk ezeket az osztályokat. A betegszobákban kellemes meleg fogad bennünket. A kórházi ágyakban beteg vagy sebesült honvédek fekszenek. Megható látvány e magyar testvéreink sora, akik hazánk határainak oltalmában sérültek meg itt, a hóborította ukrán mezőkön. Egyébként: állapotukhoz képest, valamennyien megelégedettek. Az aggódó otthoniak számára nyugodt lélekkel jelenthetjük, hogy e kórház összesen százhetvennyolc betege közül csupán kettő szenved fertőző megbetegedésben, egyik tífuszban, a másik vérhasban. De ezeknek az állapota sem ad okot különösebb aggódásra. A többi betegek közül sincs pillanatnyilag egy sem, akinek állapota életveszélyes lenne. Az egyik betegszobában éppen ebédelnek. Az ebed : húsleves, áttört krumplifőzelék, tojással töltött marhahús, palacsinta. Egyik honvéd bekötözött homlokkal üldögél az agyán. Egy orvlövész-támadás sérültje. A másik ágyon szőkehajú tizedes fekszik, súlyos sebesülés érte, amikor egy fel nem robbant szovjet kézigránátot vett fel, hogy ártalmatlanná tegye. Az egészségügyi katonák nagy szeretettel ápolják azt az ukrán kisfiút, aki töltőtollat talált egy bolsevistáktól kiürített házban és amikor ezt csavargatni kezdte : a toll felrobbant. A kisfiú már jobban van, de bizonyos, hogy egész életén át nem fogja elfelejteni Sztálin katonáinak ittmaradt üdvözletét, 1942 március 23. — Ukrajnában s kezén, arcán még nagyon sokáig hordani fogja ennek az üdvözletnek emlékeit... Átmegyünk a szomszéd épületbe. Az udvaron az átjáró mellett a villanyvezetéket javítja két magyar. Ilyenkor látszik, milyen jó, hogy ezeknek az egészségügyi katonáknak különleges kiképzésük is van. Minden munkál, amely a kórházi szolgálattal összefügg, ők végeznek, beleértve még a fürdővizszolgáilatást és villanyjavitást is. Egy szakállas, idősebb honvéd áll az udvaron, vezetőink azt modják, hogy a polgári életben középsúlyú boxvilágbajnok ez a testes egészségügyi katona. Itt is hivatásához mért beosztása van : ő a főfertőtlenítő és — főmasszőr. A belgyógyászaton fiatal orvoszásziós fogad. Tényleges idejét szolgálja. Elmondj r, hogy a belgyógyászaton a hüléses beteg a legtöbb. Külön osztálya van a fagyást szenvedett betegeknek. Alattomos és nagyon veszélyes fegyvere az orosz télnek az a kemény hideg, amelyben derék bajtársaink nehéz szolgálatukat végzik. Benézünk a műtőbe is. Csak a legszükségesebb bútorok állanak benne, s ha a mosdóberendezés az orvosok számára nem is olyan tökéletes, mint a pesti klinikákon; — a tisztaság és a rend, amellyel itt találkozunk, semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a legkorszerűbben vezetett kórházban járunk. A kórház orvostisztjei kivétel nélkül az otthoni polgári életből ismertnevű tanársegédek és kórházi orvosok. M nden orvosi szakma képviselve van soraikban, a kórház parancsnoka személyesen válogatta ki tisztjeit és katonáit. Ismeri mindegyikük képességét és használhatóságát. Kipróbált és hűséges gárdája ez, velük volt mar a Délvidéken is Azzal a megnyugtató érzéssel hagyjuk el a kórházat, hogy magyar honvéd testvéreink egészségére megható szeretettel vigyáznak a messze Ukrajnában nehéz szolgálatukat lelkesen teljesítő orvosok és egészségügyi katonák. FELHÍVÁS. Ismételten és nyomatékosan felhívom a ház- tulajdonosokat, haszonélvezőket és általában mindazokat, akik lakások, üzletek, műhelyek bérbeadására jogosultak, hogy a gondoskodásuk alá tartozó megürült, vagy felmondás folytán, vagy bármely más okból megüresedő, továbbá lakásnak készült, de más célra hasznosított, vagy használatlanul hagyott lakásokat, férőhelyeket — a megüresedés okát és időpontját is feltüntetve — kötelesek mindenkor késedelem és haladék nélkül a polgármesterhez címzett, a városi iktatóba adandó írásban bejelenteni. Az üres, vagy megüresedő lakásszükségletül szolgáló helyiségeket a bérbeadásra jogosultak hozzájárulásomtól függően (az új bérlő nevét, lakását közölve) helyben lakóknak bérbeadhatják. Ha hivatásos katonatiszt, vagy altiszt bármely okból felmondja a lakását, köteles a bérbeadó 3 napon belül ajánlottan postára adandó levélben a helybeli katonai állomás- parancsnokságot értesíteni és azt is közölni, milyen címre küldje a parancsnokság a választ. A katonai állótriásiparancsnokság jogosult az így felmondott lakást vidékről idehelyezendő tiszt, illetőleg altiszt részére fenntartani. Tartozik azonban erről évi bérlet esetén a bérnegyed első hónapjának utolsó napjáig, havi bérlet esetén pedig 8 napon belül bérbeadót értesíteni. Amennyiben az adott határidőn belül a parancsnokság ide helyezendő katonai egyén részére nem tartja fenn a lakást, vagy egyáltalában nem válaszol, bérbeadó a felmondást hozzám időben bejelentve, hozzájárulásomtól függően a lakást bérbeadhatja, de csak helyben lakóknak. Lakáscsere előzetesen szintén bejelentendő. Bármilyen okból megüresedett lakást, vagy lakásrészt hozzájárulásom hiányában sem bérlőnek kiadni, sem a háztulajdonosnak, vagy hozzátartozójának elfoglalni nem szabad. Zalaegerszeg, 1942 március 16. Polgármester,
