Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-12-04 / 276. szám

] ARA 8 FILLER 1941 DECEMBER 4. CSÜTÖRTÖK máSKfaET IB. évtolvam # POLITIKAI NAPILAP 2 76. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittóssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világ- és országos vonatkozású eseményei (NTI) A Moszkva körüli térségben a német csapatok egyre szorosabbra vonják a gyűrűt a város körül. Egy német páncélos dandár .él­foglalt egy nagyobb községet. Német zuhanó- bombázók a murmanszki vasútvonal ellen in­téztei^ eredményes támadást. Az ellenség utám- pótló vonalain egy vonatot súlyosan megron­gáltak. Rosztov körül rendkívül heves harcok folynak, a város úgyszólván teljesen elpusz­tult. Finn hivatalos jelentés szerint a bolsevisták kiürítették Hangő kikötőt. A város és a kikötő nagy pusztítás és rombolás képét mutatja. Londonból érkezett hír szerint az észak­afrikai harcokban szünet állott be. London hosszú lejáratú hadjáratra készíti elő a lakos­ságot. * Munkács városa hazafias lelkesedéssel és ün­nepélyességgel fogadta a hazatérő határvadász dandárt. A kormányzó úr képviseletében vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes üdvözölte a dandárt és osztotta ki a kitüntetéseket. A képviselőházban ma folytatták a felhatal­mazási javaslat vitáját. Máté Imre megállapí­totta, hogy a magyarság a békebeli állapoto­kat tekintve, megfelelő ipari anyaggal és fel­készültséggel rendelkezik ahhoz, hogy gaz­daságilag is betöltse Európában azt a kulcs- helyzetet, amelyet ennek a földrésznek felépí­tésében Magyarországnak szántak. Kunder An­tal a ‘határozatképesség megállapítását kérte. Mivel többszöri csengetés után is csak 26 kép­viselő volt az ülésteremben, az elnök az ülést egy órára felfüggesztette. Ma délelőtt nyitotta meg Bárdossy László miniszterelnök a MOVE által rendezett anti- bolsevisía kiállítást. A miniszterelnök rámuta­tott arra, hogy a most folyó háború nemcsak a szovjetnek katonai leverésére irányul, hanem arra is, hogy széttépje azt a hazugságfüg­gönyt, amellyel a szovjet kifelé mindig békés és szociális államot mutatott. Mi, magyarok, — mondotta a miniszterelnök — tisztában vagyunk a kommunista pokollal, mert 6 hóna­pon keresztül átszenvedtük azt. De vannak a világon olyanok, akik minden ellenkező hír ellenére makacsul hittek a szovjet igazságnak. A küzdő katonák százezrei látják a rabszolga­ságba süllyesztett, állati sorban élő embereket és elviszik ennek hírét a világba. Az igazi amti- bolsevista kiállítás ott van a harctéren és a felszabadított területeken. Leventeleányok Zalaegerszegen Mint már jelentettük, á zalaegerszegi Le­vente Egyesület vezetősége megalakította a női szakosztályt. A munkarend szervesen: ki­egészíti a levente intézmény általános célki­tűzéseit, mégis főcélja a női nemzetvédelmi nevelés. A magyar megújulás nem képzelhető el a magyar nők munkája nélkül. A női szakosztály — addig is, míg a leány- ifjúság kötelező honvédelmi neveléséről és testneveléséről készülőben tevő törvény meg­jelenik — testben és lélekben előkészíti a magyar leányokat hazafias és vallásos szellem­ben való nevelés útján magasztos feladataikra. Ezt a tevékenységet társadalmi különbség nél­kül mindenkinek méltányolni kell, aki ma­gyarnak tartja magát, meid az ifjúság testi és lelki nevelésével a holnap Magyarországát ké­szítjük élő. Miként a levente intézmény álta­lában, a hői szakosztály sem ismer társaö'almi válaszfalakat, mert csak így teremtheti meg a sikeres munkához szükséges légkört. A női szakosztály öntudatos, naza’fias gon­dolkodású, erős jellemű, hősi életszemléletű leányokat akar nevelni, akiknek leikébe kitöröl­hetetlenül vésődjék bele a magyar rög szere- tete, a magyarság, a magyar faj és a magyar szellem küldetésének, nagyszerű tulajdonságai­nak és értékének tudata. Hogy a női szakosztály nagyfontosságú munkásságát minél előbb és minél szélesebb kieretek között megkezdhesse, elsősorban a szülőket kérjük, hogy megfelelői korú leányai­kat teljes számmal küldjék az egyesületbe. A női szakosztályba 10—19 éves, önként je­lentkező leányok vehetők fel, akik az egye­sületnek rendes tagjai s így tagsági díjat nem fizetnek. Községi kisegitőmunkaerők díjazásának felemelése A belügyminiszter a rendkívül fontos mun­kálatok zavartalan elvégzésének biztosítása cél­jából nem emel kifogást az ellen, hogy a je­lenleg is alkalmazásban levő kisegítő munka­erők díjazása visszamenőleg ez évi augusz­tus l-étől kezdődő hatállyal 20 százalékkal, legfeljebb azonban havi 100 pengőre emeltes­sék. Az így előállott iHetményküiönbözetet a vármegyéknél elsősorban a vármegyék költ­ségvetésében az elért bevételi többlet, vagy megtakarítás terhére kell folyósítani. Ha ilyen megoldás nem volna lehetséges, nem tesz a belügyminiszter az ellen sem észrevételt, hogy az alispánok a többletet az 1940 évi le nem kötött számadási maradvány terhére utalják ki. Amennyiben azonban ily módón sem lehetnie a többletet fedezni, a miniszter az államsegély­ben részesülő községek részére a felmerült többszükségletre az alispánok javaslata alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — megokolt esetben államsegélyt engedélyez. Kedvezmények a védettség alól kiesett birtokoknak Azzal kapcsolatban, hogy a trianoni Magyar- ország területén a védettség a folyó év de­cember 31. napjával a teherrendezésne Igény- jogosult védett birtokok kivételével megszűnik, illetékes helyről felhívják az érdekelt gazda­ságok figyelmét azokra a jelentős kedvezmé­nyekre, amelyeket a 7550—1940 M. E. száhiú rendelet biztosít nekik arra az esetre, ha vé­dettségüket az említett határnap lejíárta előtt önként töröltetik. A védett gazdaadós ugyanis ily esetben a védettségi korlátozások alá esett tartozásának megfizetésére, ha hitelezője be­hajtási lépést tett ellene, a bíróságtól méltá­nyos tőketörlesztés mellett 3—5 havi halasztást kaphat. Zálogleveles, vagy kötvény kibocsátás alapjául szolgáló kölcsöntartozása után fennálló régi, az 1933 évi október 24. napja előtti időből származó hátralékát pedig 5 év alatt fizetheti meg. Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Kotor és Vidéke Polgári Kaszinót Most tartották meg a Kotor és Vidéke Pol­gári Kaszinónak megnyitó ünnepségét. Amióta a magyar hazához visszakerült Muraköz, még nem volt ilyen nagyszabású összejövetel Ko- torban. A járás tisztikarával az élen a környék minden egyes községének értelmisége képvi­seltette magát ezen az igazán magyar ünnep­ségen. Baligács József plébános lelkes szavak­kal emlékezett meg arról, hogy a magyar ér­zéstől fűtött lelkesedés összehozta az egész környéket. Felkérte a főszolgabírót, hogy le­gyen iaz atyja ennek a kaszinónak, irányítsa és vezesse azt gróf Széchenyi István szellemében. Dr. vitéz Hertelendy Ferenc járási főszolga­bíró, a kaszinó díszéluöke, örömének adott ki­fejezést, hogy a 22 éves kényszer hal Igatás után járása területén végre megnyílhat ez a művelődést, bajtársiasságot és szellemi föllen­dülést jelentő kaszinó. Legyen ez a kaszinó a magyar kötelesség megacélozóját és hassa át szellemét a halhatatlan Zrínyi szelleme és ön­feláldozó hazaszeretete. A főszolgabíró sza­vait szűnni nem akaró lelkesedés követte. —• Imrék Gyula tótszerdahelyi körjegyző, mint a túlsó oldal képviselője, hangsúlyozta, hogy a perlaki járás olyan embert kapott a főszolga­bíróban, aki korábbi életpé Idájával igazolta, hogy nyíltan képviseli azt az elhivatást, ame­lyet a társaskörnek a vármegye eme részén teljesítenie kell. Horváth László kotori vezető­jegyző fogadalmat tett, hogy követője akar lenni annak a Kele György volt vezető jegyzői­nek, akinek nevéhez fűződik Kotor magyarrá tétele. Ezután a letenyei cigányok áhítattal rázendí­tettek a magyar Himnuszra. A szép és lélek­emelő ünnepség után táncmulatság volt és pattogó magyar nóták mellett járták a párok a csárdást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom