Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-11-24 / 267. szám

1941 NOVEMBER 24. HÉTFŐ ARA 8 FILLÉR II. évfolyam + POLITIKAI NAPILAP # 2 6 7. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittóssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Vitézi eskütétel Alsólendván Izig-vérig magyaros ünnepség színhelye volt vasárnap a zalai magyarság emlékezetében mindig dédelgetve őrzött régi, kedves városka, Alsólendva. Ünnepi zászlódíszbe öltözött ut­cák hirdették nagy napját e fontos magyar végvidéknek, ahol 13 derék világháborús har­cos tette le a vitézi esküt, mely őket a legne­mesebb nemzeti hagyományokat ápoló és őrző vitézi rend tagjaivá avatta. Reggel a 9 órai szentmise keretében Farkas Sándor novai esperesplébános méltatta a nap jelentőségét remekbe szabott szentbeszédéten. A lendvai öreg templom falai régen hallottak ilyen emelkedett szellemű, tüzes magyar prédi­kációt, amelyet Alsólendva törhetetlen magyar érzésű polgárai úgyis oly sokáig nélkülöztek. A'rsőlenciva mindig ma£*yar vált 5» az is ma ad mindörökké — hangzott a szószékről, — de türelmetlenség nélkül ölel magához ma is mindenkit, ha más nyelven beszél is, ameddig hű lesz a magyar állameszméhez. Az új vitézek mutassanak pél­dát, miként kell élni és halmi szent nemzeti eszményeinkért. A mise alatt a Küronya Jenő állami polgári iskolai igazgató által1 vezényelt polgári iskolai énekkar szebbnél-szebb egyházi énekeket adott elő. Majd a Levente Otthont zsúfolásig megtöltő ünneplő közönség élén vitéz Székely Jenő ez­redes, székkapitány fogadta a Kormányzó Ur képviseletében megjelent vitéz Szinay Béla al­tábornagy, törzskapitányt, vitéz gróf Teleki Béla főispánt és dr. Tomka János vármegyei főjegyzőt, akik vitéz Földházy Pál alezredes, országos széktartó és dr. Apáti József járási főszolgabíró kíséretében jelentek meg az ün­nepségen. Vitéz Székely Jenő székkapitány katonás üdvözlő szavai után vitéz Földházy Pál alez­redes felolvasta azt a rendeletet, amely­nek alapján a hősi halált halt Fehér Vendelt, továbbá Vörös Gergely (Kapca),Hor­váth Vendel (Lendvavásárhely), Szőke Ferenc (Peíesháza), Horváth Ignác (Kapca), Gyökös Imre (Nagypalina), Harmath János (Lendva­vásárhely), Lendvai József (Alsólendva), Pe- celi János (Kebeleszentmárton), Fozsgai János és Simonka János (Petesháza), Szabó István és Davis István (Völ’gyifalu), Fehér István (Lendvavásárhely) vitézeket a Vitézi Rend tag­jaivá avatták. A székkapitány által előmondott megrázó erejű eskü és a vitézi jelvények ünneplés át­adása után a Kormányzó Ur képviselője, vitéz S z i n a y Béla altábornagy tolmácsolta az új vitézek előtt az ország főméltóságú vitéz Fő­kapitányának szeretetteljes üdvözletét, köszön­tötte vitéz gróf Teleki Béla főispánt, Zala vármegye tiszteletbeli vitézi székkapitányát és a törvényhatóság képviseletében megjelent dr. Tomka János vármegyei főjegyzőt. Nagy je­lentősége van itt ennek az elsői vitézi eskü­tételnek, — mondotta — mert most veszik el hősi magatartásukért és a megszállás alatt tanúsított tántoríthatatlan magyarságukért a megérdemelt méltó jutalmat a felavatott lend­vai vitézek. Ez a vitézi szellem tartotta fenn hazánkat eger éven át» bár ez alatt sokszor emelkedtünk és buktunk, amint az ősi erényeink erőteljesek, vagy fo­gyatékosak voltak. Hosszú történelmünk alatt olyan szégyen sohasem érte a magyarságot, mint 1918-ban, amikor a szabadkőműves zsidó szellem gyalázatba taszította ezt a hősi népet. Ezt a gyalázatot sohasem tudjuk levezekelni, míg magyar lesz a földön. A szenvedések körtiy záporától azonban é.e'.rekelt 500 éves múltjából az a vitézi rend, arr.ieynék szeplőtelen zászlója alatt ma 20.000 vitéz menetel, akiknek száma mindennap gyarapodik ma is megingathatatlan jellemű magyarokkal. Uj, ifjú vitézek állnak ma már világháborús veteránok mellett, így ölelkezik a mult a jelennel és a jövendővel. A vitézek hősiességéből oltárt állítottunk, ahova büszkén járhat el majd áldo­zatot bemutatni a későbbi nemzedék. Megtanulhatja tőlük, mint kell minden kö- rülméi(y|ek között talpig férfinak lenini, aki helyesen tud választani, ha nagy válságok idején bekövetkezik a döntés órája. Ez pedig nem lehet más, mint a szentistváni gondolat követése minden vonatkozásban, amely a nem­zeti gondolat és a nemzettest szétválaszthatat­lanságában nyilvánul meg a legkifejezetteb- ben. Erkölcsi fegyverekre van szüksége első­sorban ma is minden nagyrahivatott nemzet­nek. »Valamint az órát a romlástól, úgy kell a vitézséget óvni a rozsdától« — idézte Zrínyi Miklóst érces hangon a törzskapitány. Láttuk, mivé lett a nagy francia nemzet a jólét puha­ságában. Minden magyarnak kemény munká­val és sok lemondással kelt alakítani a jövő di­csőbb arculatát. Ez az örök magyar sors ezer év óta nem változott. Vésse szívébe minden magyar Zrínyi Miklós mondását: »ALo.a ok nélkül nincsen nagjyság, adas­sák tisztelet mindenkor a magyar katona­ő5zmé..ek. Azután vitéz gróf Teleki Béla főispán köszöntötte a törzskapitányt és az új vitézeket. Ezen a területen, — mondotta többek között a főispán — amely 23 évig nélkülözte az édes­anya meleg szereíetét, ma hangzott el először vitézi eskü, amelyben megfogadtátok, hogy vitézi becsülettel éltek és haltok. Ti erre min­dig készek voltatok eddig is, mert !élökben rohasám tudlak elszakítani tő­lünk benneteket. Példaadó hősiességtek egy percig sem lankadt el és az idegen megszállás rémuralma alatt is sziklaszilárdan magyarok maradtatok. Minden vitéz kiválasztott élharcosa a nemzeti gondo­latnak, minden körülmények között példát kell mutatnia a magyar élet minden megnyilatko­zásában, hogy a kötelességek teljesítésében ösztönző lehessen mindenki számára. Minden vitéz szilárdan, fölemelt fővel, mindig csak előrenézve végezze munkáját. A vitézi rend mindig ebben a szellemben nevelte tagjait és' ebben az országban olyan közszellemet alakí­tott ki, amelyet a nagy Zrínyi hirdetett. Amíg ez a szellem őrködik a nemzet fe­lett, nem nyerhet itt tért a bomlás szjel­flemje, bármilyen alakban közelítsen is felénk a kísér­tés. A vitézi rendről visszapattan minden ki» sértés, mint ahogyan rólatok is visszapattant a megpróbáltatások hosszú évei alatt. Legye­tek mindig büszkék arra, hogy mi a legna­gyobb szeretettel öleltünk magunkhoz bennete­ket ,és m,e£ lehettek győződve arról, hogy a zalai bajtársak körében mindig meleg otthonra találtok. Teljesítsétek mindig híven köíelesség- teket, érezzétek azt, hogy mi minden vonalon mellettetek állunk. Áldjon meg az Isten mind­nyájatokat. A főispánnak lélekbe markoló, gyönyörű szózatát határtalan lelkesedéssel ünnepelte a hallgatóság. Záradékul Jakabffy Antal, a zalaeger­szegi tűzharcos főcsoport elnöke, mint a volt 48. gyalogezred göcseji századának népszerű parancsnoka üdvözölte vitéz bajtársait. Meg­köszönte a megjelent lendvai és lendvavidéki ma,g.yar testvéreinknek, hogy megtartották az idegen uralom alatt is a vérrel áztatott magyar földhöz való ragaszkodásukat. Kérte őket, le­gyenek virrasztó őrszeméi itt a végvidéken a magyar eszméknek és utasítsanak vissza min­den támadást, amely nyíltan, vagy alattomos eszközökkel tör a magyarság ellen. A feLedhetetlen szép ünnepség a Himnusz fenséges hangjai mellett ért véget. Utána vitézi áldomásra gyűltek öss2e az új vitézek családtagjaikkal és a meghívott ven­dégekkel együtt a Korona szállodában. A so­káig emlékezetes, lélekemelő ünnepség meg­rendezését vitéz Székely Jenő székkapítány, Fülöp Péter vármegyei vitézi széktartó és vitéz Thurza Antal járási vitézi hadnagy irá­nyították Dervarits Elemér városbíró és Lelkes Béla főjegyző buzgó támogatásával. «-»■|-|^l|»||-| -gvr^irwvuntrvm^ Megalakult a Kotor és Vidéke Polgári Kaszinó Szombaton tartotta a Kotor és Vidéke Pol­gári Kaszinó alakuló közgyűlését Csizmadia István vasúti szálló-vendéglőjének külön helyi­ségében. Lelkes szavakkal méltatta a kaszinó jelentőségét Baligács József plébános, akit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel választott elnökké. A tisztikar tagjai a következők: al- lelnök dr. Rejtő János körorvos, háznagy Ke­nyeres Béla állami elemi iskolai igazgató, jegyző Vaas János községi tisztviselő, pénz­táros Pasquaktti Antal tanító. A közgyűlés ragaszkodásának és szerzeté­nek kifejezéseként a kaszinó díszelnökévé vá­lasztotta meg dr. vitéz Hertelendy Ferenc per­laki járási főszolgabírót. A főszolgabírót per­cekig éljenezte a közgyűlés szépszámú hall­gatósága. Ez a kaszinó^ lesz hivatva arra, hogy a Kö- torba és vidékére kinevezett tisztviselők, taní­tók és egyéb magyar közalkalmazottak meg­találják az értelmiséggel a közös érintkezést és kéz a kézbe téve, minél előbb megindíthas­sák Muraköz eme részén a közös munkát a lakosság java és a községek föllendítése érde­kében. A megnyitást későbbre tervezik az egész Alsó-Muraközre kiterjedő ünnepség ke­retében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom