Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-24 / 267. szám
2 MactmCílet 1941 november 24. Széchenyi szelleme korunk szociális alkotásaiban Dr. Borbély András orvos, la Magyar Élet Pártja zalaegerszegi szervezetének legutóbbi értekezletén a titkári beszámolója során a következő értékes megemliékezést tartotta a 150 éves gróf Széchenyi Istvánról: — Titkári beszámolóm végeztével nem tér- betek addig (napirendre, miig pár percre meg (nem állunk |egy nagy magyar lángelméről: való megemlékezés előtt. A város és vármegye, a társadalom széles irétejge ugyan már meggyújtotta mécsesét a magasztos ólletet élő, die tragikus körülmények között elhunyt nagy Hazafi, »a ^legnagyobb magyart emléke felett, de azt hiszem, mi sem maradhatunk adósai magyar hivatásunknak, lantikor a nagy Széchenyi (emlékét egy pillanatra felidézzük. Hisz tán la magyar történelemben, soha nem is volt (annyira rokon két korszak egymáshoz, mint a múlt század és a jieten század1 első fele. Akkor is Londontól, Páristól dúlt nemcsak a fegyverek háborúja Moszkváig, hanem a lelkek összharctalanságai is feügyúló tüzekként oltották bele egyik nemzet testéből a másikba a szabadság, az alkotások és nemzeti ősszellle- mek szikráit. Széchenyi is érezte, hogy a fegyvereknek is csak azért kell szóbiiok, hogy utána a romok fölébe építkezés, a rossz lés .hiányos alkotások helyéi:e az időszlerű intézmények léphessenek. Letette a napóleoni háborút járt egyenruháját s politikai hivatottságában bízva monda: »Időm, tehetségem és vagyonom hazámé. A magyar nemzet íeldicsőítcse él minden csepp Véremben.« 1825-ben politikai pályafutásának máris eredményes kezdete épp úgy forrongások időszaka Volt, mint az 1914—18-as világháborút követő mai korszakunk. Akkor tán Európa békés költői és írói voltak a lelkiismeret ébresztői. A ma emberét nem a békés írók és költők irányítják, hanem fegyvert viselt Kemál, Hitler, Mussolini fés ia finn Káffió általános emberi jogokat követelő politikai szelleme irányítja s hatja lát a korszak levegőjét. Széchenyi Istvánt is politikai szellő csapta meg, amikor vállalta a nehezebb munkát, az embertársainak magához emelését. Tesped-és- bőí, de tán inkább elnyomatásból kellett a helyenként öntudatra ébredt magyarságot felráznia. Akkor Kosisuth-ék és az erdélyi Wesselényié k nemzeti öntudatra ébresztő szólamai még meg sem születtek, amikor Széchenyi már az 1830-ban kiadott Hitel-évei az egész magyar élet megújítását hirdeti, a gazdasági élet és anyagi erőnk kifejezését és a fejlődés akadályainak — amilyen volt a birtokrendszer, hiteltörvények, stb. — elhárítását. Vagyis a magyar léleknek erkölcsi, gazdasági és művelődési fejlesztésié volt a főcélja. A huszadik század éppen Széchenyi eszméi megvalósításának jegyében próbálkozik eleget tenni lelkiismeretének, amikor a nép- és családvédelmi törvényt tető alá hozták. Ennek részletes magyarázatát Zala vármegye közgyűlési termében éppen e hetekben volt alkalmunk közelebbről meghallgatni arra hivatott szakelőadóktól. Mennyire Széchenyiből táplálkozik a mai kor embere! Akár a hídtalan folyóinkra tekintünk, akár a minduntalan árvizekkel sújtott szegény magyarlakta terüleJé női kábái, bunda é$ női ruha Tóth Gyula uriésnőidivatházbsn olcsó szabott árak tekre, mindannyiszor nagy kérdőjelét látunk a levegőben lelki szemeink előtt lebegni. Menynyit nem oldottunk meg még azokból az eszmékből, amelyekért pedig nap-nap után siránkoztunk, de értük vajmi keveset tett a letűnt idők vezető férfiainak sokasága. A »Viliág« című másik nagy munkájában a maradi felfogású kortársait támadja. Ä két évvel később, 1833-b-am megjelent »Stádium«- ban a kiváltságos osztályt meg akarja győzni arról, hogy az időszerű újításokat nemcsak a kor szelleme és a nemzet jövője, hanem saját érdekük is követeli. Mily mélyen látó politikus volt Széchenyi, mennyire igazolta őt nemcsak a mai Magyarország, hanem a monarchia széthullása, a cári Oroszország pusztulása és a mai viliághatalom iingása. Talán lánglelkémek egyik legcsodálatosabb vonása az volt, hogy háborgó érzelmeinek izgalmában élesen, és világosain látta nemzete helyzetét, erejét, de gyengeségét is. És mennyire tudta az irányt, amelyen a célkitűzéseit vezette! Hányszor ismételte: »Kezetfogva, vállatvetve, Hunniát a hatalmasabb nemzetek sorába emelhetjük«. »Csak magunkban a hiba, s nem is keressük azt mindig másba — die egyszersmind a fel- támadási erő is.« E reménykedő- időszakára esett szállóigévé vált rövidített mondása, hogy »Magyarország nem volt, hanem lesz«. De később mindjobban beleélte magát abba a helyzetbe, amelyben ma is vagyunk. Az élére állított érdekek összeütközéséből eredő mozdulatlanság, osztályok, felekezetek, nemzetiségek egymásra uszítása, birtokosok harca a földnélküliek ellen és megfordítva — minid kedélyállapotára nehezedtek. Nem érthette meg alkotó erejénél fogva azt a Kossuthot, akit a pillanatnyi politikai helyzet igazolt s akivel bár később egy kormányban is működött, mégis előre sejtette politikájának a rövid ideig tartó siker után bekövetkező bénító hatását. Sokszor fájdalmában gorombaságig menő módon támadta Kossuthot. De nagy lelkiségére és jóhiszeműségére bizonyítékot éppen az adott, h-qgy az őt támadó Széchenyinek sohasem válaszolt hasonló modorban. Sőt, elismerve Széchenyi nagy önzetlenségét és ha- zafis-ágát, azt írta neki: »Nemes gróf úr, annál az épületnél, amelyet ön épít, -engedje meg, h-ogy én egyszerű tégl-ahordója lehessek«. És éppen Kossuth volt az, aki Széchenyit -elnevezte a legnagyobb magyarnak. N-em örök magyar tragédia, az, h-ogy az Mint már megírtuk, az erdélyi 100 millió pengős kölcsön 500.000 darab 200 pengő névértékű kötvényből fog állni, ami nem jelenti azonban azt, hogy csak félmillió darab, kötvénytulajdonos lehet. Lesznek fél és negyed kötvények is, 100, illetv-e 50 pengő névértékben. Akinek nem telik egész kötvényre, ilyent is vásárolhat. Ezzel tehát a vékonyabb pénzű emberek számára is lehetővé teszik az értékes sorsoláson váló részvételt, másrészt azt a célt is szolgálják’, hogy minél több-en vehessenek kötvényt, miután attól lehet tartani, h-ogy az egyre fokozódó érdeklődés miatt egyesek, akik későn jelentkeznek, lemaradnak a kötvényvásárlásról. Persze, mindez nem jelenti azt, mintha egy ember csak egy kötvényt vásárolhatna, Mindenkinek joga van akár tíz kötvényt is venni, na a pénzéből futja. S-okan bizonyára meg is fogják tenni, mivel * * Látogassa a B ő d e y vendéglőt. Előzékeny kiszolgálás, árai szolidlak. Szíves pártfogást kér Bődey Gyula vendéglős, Kossuth Lajos-utca 29. Telefon 378. Ne (elejtse el: Jolán, Katalin A virág a legkedvesebb ajándék Havas Kristóf virágüzlete. Telefon: 103, 82. egy korban élő két kiváló hazafi energiájának egy része csak azért morzsolódott szét haszna- veh-etetlienül, mert egyiküknek jobban fájt a magyar nép elnyomottsága és elmaradása, mint a másiknak?! Széchenyi kiváltságos magyar érték volt. Nincs senki, sem államférfiaink, sem íróink között, akinek széliem-e a nemzet látókörét a;ny- nyira tágította volna minden irányban, minit az övé. Akár a Tudományos Akadémia, akár a Lánchíd, Vaskapu, Duna, Tisza, a Lovarda, Állattenyésztő Társulat, gőzhajózás, alagút, kaszinó neveket halljuk, el tudjuk képzelni azt a lázas tevékenységet, amely ezeket sugalmazta és létrehozta. Széchenyi munkásságának eredményeképpen v-o t Magyarországban az építkezések egész sora. Ezt a nagy építő tevékenységet száz évvel később, a mai korban is szemünk előtt látjuk lefolyni. A nagy emberek — tartozzanak bármely nemzethez — nagy alkotásokat hagynak maguk után. Mikor két évvel ezeLőtt megfordultam Mussolini Rómájában és Hitler Münchenjében, Nürnbergjében, ott új világ keletkezését volt alkalmam közelről látni. Ott a nagy alkotásoknak máról-holnapra való gyors- iramú keletkezéséről győződhettem meg. Mikor aztán itthon Szabolcs megye után Pest megyével csaknem egyidőben megalakult harmadiknak Zala megyében is a Közjóléti Szövetkezet, amikor az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvény nyomán a kisemberek felkarolását, megerősítését, az egész nemzet izmosodását célzó mozgalmat, az időszakos nyári napközi otthonok létesítését, majd az erősen szociális érzéktől áthatott Bon- ezos államtitkár által vezetett árvízvédelmet és a telepítési gondolat megvalósítását tapasztaltuk, mennyire igazolva látjuk Széchenyit! Hogyha mi nem is dicsérhetünk oly világ- nagyságokat, mint Hitler és Mussolini, de büszkén emelkedik a csúcsra 150 és 100 év távlatából az alkotó magyar. Az, aki több száz évre adott a nemzet kezébe olyan szövétneket, amellyel be lehet világítani egy nemzet minden sötét zugába, csak nyitott szemmel kell haladnunk! ennél jobb befektetés már régen n<em adódott. A félmillió kötvényen kétféle számozás lesz: sorozatszám 1—500-ig és sorszám 1—1000-ig. Lesz például ilyen számozás: 275. sorozat 19. szám. A sorsolásnál két szerencsekerék lesz. Az egyikbe a sorozatszámokat, a másikba a sorszámokat fogják berakni. Az egyikből is kihúznak majd egy számot, a másikból is. A kettőt aztán összeolvassák és így derül ki, hogy melyik sorozat melyik száma nyerte az éppen sorra kerülő nyereményt. Persze egy kötvényt csak egyszer lehet kihúzni. Viszont a kötvény, ha nem húzzák ki, t-ovább játszik, akár húsz évig is, mindaddig, amíg nyereménnyel ki nlem sorsolják, vagy pedig teljes értékét meg nem térítik. Olyan sorsjegy tehát az erdélyi nyereménykötvény, amely nem egy, hanem esetleg 40 húzáson vesz részt. Hogyan sorsolják ki az erdélyi kötvények nyereményeit?
