Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-29 / 221. szám
2 1941 szeptember 29. Két Széchenyi helaföldem#' Szeptember 21-én a nemzet hálás szívvel em'ékezett meg a „legnagyobb magyarról“. Ez alkalommal emlékezünk meg két nagy elődjéről is, két belatinci földesurról: Széchenyi György hercegprímásról és gróf Széchenyi Györgyről. A két férfiú élete érdemekben annyira gazdag, hogy a megemlékezés nemcsak kívánatos, hanem hasznos is. Széchenyi György 1592-ben született Szé- csénykén. Atyja Márton (született 1560 ban, meghalt 1629 körül) anyja Bán Sára (meghalt 1653 körül). Egyetlen testvére Lőrinc (sz. 1610, meghalt 1678 ban). A család sok hányatásnak volt kitéve a török rablások, majd pedig a kuruc-labanc harcok miatt. Az utóbbi mozgalom alatt a család szécsénykei vagyonát kénytelen eladni. Széchenyi György tehetsége és szorgalma révén a legmagasabb polcra küzdötte fel magát. Élettörténete rendkívül érdekes, amely hű képét adja az akkori súrlódásoknak a nemzet és a királya között, majd a vallásforrongásoknak, így tehát élete össze van forrva az akkori század nagy eseményeivel. Széchenyi György a kiegyenlítésnek és a békés nemzeti fejlődésnek volt a hive. A Habsburg uralkodóház nagyon sokszor igénybe vette nagy tehetségét és tekintélyét. Az uralkodók nagy kitüntetésekkel halmozták el, de ellenszolgálatokat követeltek a nagyszerű főpaptól. Ezek az ellenszolgálatok sokszor a nemzet rovására történtek. Tagadhatatlan azonban, hogy Széchenyi sokszor ellenszegült a bécsi udvar politikájának, amely az ország alkotmányát akarta megsemmisíteni. Tiltakozó szavát töbször emelte fel a törvénytelen rendelkezések ellen. Szavának mindig megvolt a maga súlya. Széchenyit 1643-ban pécsi, egy évvel később pedig Csanádi püspökké nevezték ki. 1648 ban elnyerte a veszprémi püspöki széket, 1658-ban a királyi kegy a győri püspökséggel ajándékozta meg, majd 1667 ben a kalocsai érseki méltósággal jutalmazták a király iránti hűségéért. 1685 ben — 93 éves korában — az elhunyt Szelepcsényi után esztergomi érsekké a magyar katolikus egyház prímásává nevezte ki az uralkodó. Belatinci örököse unokaöccse, Széchenyi György, a későbbi gróf lett. Gróf Széchényi György Egervár, Pölöske és Szentgyörgyvár örökös kapitánya és titkos tanácsos 1656, április 26 án született Nagyszombatban. Atyja, Lőrinc az érsek öccse; anyja Gellén Judit volt. Neje beketfalvi Morocz Ilona, István alor- szágbiró, pozsonyi alispán és a pozsonyi vértörvényszék tagjának leánya. Gróf Széchenyi György katonai pályára készült. Vitéz elszántsággal harcolt Buda, Székesfehérvár, Kanizsa, és Szigetvár visszafoglalásánál. Hadiérdemeiért I. Lipót 1697-ben grófi rangra emelte Becsületes, jellemes ember, jobbágyainak jóságos atyja, aki nem tűrte a jogtalan bánásmódot. Nagyműveltségü férfiú és a régi klasszikus kor megszemélyesítője volt. Lelkét a vallásos érzés hatotta át, amelyet a haza iránti nagy szeretet ékesített. Nagyszerű gazdász, aki kiterjedt birtokait mintaszerűen tudta berendezni és jövedelmezővé tenni. Szorgalmasan eljárt az országgyűlésekre és részt vett azok működésében. Az ő idejében kezdődött a belatinci uradalom kialakulni nagyságában és értékében. A birtokot vételek utján tetemesen gyarapította. A muráninneni javai 18 falu területén 847 5 telket számláltak. Ehhez járultak még a stridói, ráckanizsai és a tótsági szőlők. Az uradalom az alsólendvai járás egész nyugati síkságát magába foglalta és égészen Vas vármegye határáig terjedt. A kurucmozgalom alatt, a már akkor mintaszerűen berendezett uradalom teljesen elpusztult. Hagy némi képet kapjunk a rettenetes pusztitásról, adjanak számot az 1704 október 4-én történt feljegyzések. Ezen összeírás szerint a rácok, — akik a császári hadseregben harcoltak a kurucok ellen — 1704 őszén elhajtottak 2371 tehenet, 690 sertést, magukkal vittek 1679 kas méhet, 49 szekeret és lángbabo- ritottak 71 házat. A rácok rablásukat 1708 ban megismételték, úgyhogy a nagybirtok 2 sertésből és 21 méhkasból állott. A rácok a vár belső berendezésében is nagy károkat okoztak. Természetesen, hogy a kurucok sem kímélték az uradalmat, majd a steierek is kivették részüket a pusztításban. Gróf Széchenyi György 1732. április 2 án Széplakon halt meg. GUMILÁR FERENC Megalakult az alsólendvai járási ipartestület soknak néha 200 kilométer utat is kellett tenniük, hogy a központban érdekeiket megvédhessél A közgyűlésen megjelent a zalaegerszegi Baross-vezetőség is. Czobor Mátyás elnök Széchenyi-emlékezést tartott és a Baross célkitűzéseit világította meg. A zalaegerszegi Baross-vezetőknek a lendvai kereskedők és iparosok ügyeiben való fáradozását Tomka György alsólendvai Baross-el nők köszönt« i ; i A visszatérítés munkájában is tevékeny részt vett, különösen életének őszén. A visszatérítésben azonban Széchenyi is túlzásokba kap, amely növelte az elégedetlenséget és zűrzavart az országban. Széchenyi óriási magánvagyont szerzett. A belatinci uradalmat 1682-ben vette meg 200 ezer forintért Hársliget, Murabaráti, Lendvaerdő, Bántornya, Kislippa, Zorkoháza, Lendvaszentjózsef, Ador- jánfalva, Cserföld, Palina, Lendvanyires, Beszterce, Melence, Murasziget, és Murahely tartozékaival együtt I. Lipót az erre vonatkozó oklevelet 1682. május 2 án irta alá a Bécs melletti kastélyában. Széchenyi bámulatos jótékonyságot fejtett ki az egyházi, emberbaráti és a közművelődési célokra tett adakozásaival. Hilála előtt bőségesen gondoskodott rokonairól, szegényekről, majd óriási összegeket hagyott jótékony célokra és hasznos intézményekre. E hatalmas nagyállásu és nagyszerű férfiú négy uralkodót hűen szolgált végig. Küzdelmes élete 1695 február 18-án, 103 éves korában fejeződött be Pozsonyban. Széchenyi legnagyobb érdeme, hogy megakadályozta a bécsi udvar ama tervét, mellyel Magyarországot Ausztria örökös tartományává akarta tenni. Legnagyobb hibája pedig, hogy részben eszközlője volt az örökösödési törvény keresztülvitelének és az aranybulla utolsó pontja eltörlésének. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Szeptemberi birtokforsalom Zalában (A lapunk előző számában megjelent közlemény folytatása.) Zala vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottságához szeptember folyamán a következő ingatlanforgalmi ügydarabok érkeztek be: Az ELIDEGENÍTŐ — A SZERZŐ FÉL AZ INGATLAN TERÜLETE, } NEVE ÉS LAKÓHELYE: ( , ' MŰVELÉSI ÁGA, ÁRA: Csizmadia István, Nagykutas — Csizmadia József, Nagykutas, rét 350 P Puplics István, Pózva — Zsuppán István, Pózva, rét, 739 □ öl, 700 pengő Tóth Józsefné, Köveskál — Pálffy Kálmán, Győr, 645 pengő j ; Ebenspanger Gyula, Révfülöp — Kovács Dezső, Sümeg, 10.000 pengő • . j Durung János, Köveskál — Pálffy Kálmán^ Győr, 645 Q öl, 645 pengő Mekler Józsefné, Öcs — Istvándi János, Köveskál, 200 pengő j Dr. Tóth Béláné, Veszprém — Meder Dezső, Budapest, 16.500 pengő Kenoszt Lajosné, Budapest — Baky Gyula, Budapest, 1131 Q öl, 2.300 pengő Dr. Báthory Oszkár, Budapest —“Schlatter Miklós, Budapest, 305 Q] öl, 15.000 pengő Özv. Isó Dánielné, Budapest — Vizi György, Tapolca, 4.000 pengő Kovács József, Alsöpáhok — Pintér Imre, Hévíz, 400 Q öl, 2.500 pengő Páli Árpád, Budapest — Belovári József, Murakirály, 580 pengő Dr. Hajós Zoltán, Zalaegerszeg — MAORT, Budapest, 12 535 pengő M. kir. Kincstár, Budapest — Mismás Lénárd, Murarátka, 600 négyszögöl, 60 pengő Garai Ernő, Galambok — vitéz Csabai Sándor, Zaiaszentjakab, 1900 pengő Werner László, Hajmáskér — Nyirő József. Csabrendek, erdő, 1000 pengő Csemba Mihály, Csabrendek — Könnyid Dénes, Csabrendek, erdő, 1000 négyszögöl, 250 P Kónya Jenöné, Botfa — Madarász Kálmán, Alibánfa, erdő, 70 pengő Győré Sándorné, Karátföld — Vince Gyuláné, Boncodföld, erdő, 300 pengő Szakmeiszler Ignác Budapest — Takács Jánosné, Újpest, rét, 660 pengő Kovács Gáborné, Söjtör — Sándor Zsigmond, Pusztaszentlászló, 930 pengő Horváth János, Nemesrádó — Tóth József, Nemesrádó, 500 pengő Horváth Istvánná, Zalabesenyő — Vizlendvai Sándor, Gébárt, rét, 1077 négyszögöl, 500 pengő Bogdán István, Kozmadombja — Gaál Gyula, Kozmadombja 150pengő Rátosi Sándor, Zalagyömörő — Rátosi Nándor, Zalagyömörö 600 négyszögöl 360 pengő Forintos Gyuláné, Mihályfa — Danes Károlyné, Mihályfa, szántó, 383 négyszögöl, 498 pengő Kizraus Imre, Nemeshany — Kizmus István, Gyepükaján 341 70 pengő Varga Gyula, Zalagyömörő — Lőrincz József, Zalagyömörö, 225 négyszögöl, 225 pengő Böhm József, Nagykanizsa — Lülök György, Kerecseny, 4160 pengő Targuba Károlyné, Zalaszentlászlő — Szabó Rudolf, Zalaszentlászló, 1200 négyszögöl, 200 P Marton Imre, Kővágőörs — Virág Ferenc, Odalmand, erdő, 30.000 pengő v Bydeskuti Sándorné, Révfülöp — dr. Csányi József, Tapolca, 216 négyszögöl, 1.800 pengő Terményeit tűzkár eilen átalány biztosítás keretében biztosíthatja legolcsóbban] Az alsólendvai járás területéről egyb együtt közel 450 iparos nagy lelkesedés mellett megalakította a járási ipartestületet és elnökévé egyhangúlag Fritz Józsefet választották meg. Társelnök Kutassy Jenő, aíelmök Rózsai Lajos, pénztáros Unger Ferenc,'jegyző Leonhardt Li- pót. A gyűlésen Fritz József mondott nagyhatású beszédet és fájdalommal emlékezett meg ázokról a letűnt időkről, amikor a jugo- szlávok egyes ‘ipari szakmákat más központokba szerveztek s az ezekhez tartozó ipano-
