Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-05 / 151. szám
1941 július 5. 5 Zalaegerszegi Kölcsönkönyvtár Lord Rothermere-u. 4. sz. ÚJDONSÁGAI: IIA^kblet Terményeit tűzkár ellen átalánybizfositás keretében biztosíthatja legolcsóbban! Óromán eredeíü beleLÍinci földesurak Közli: GUM1LÁR FERENC. Közvetlenül Jugoszlávia összeomlása előtt, a magyar olvasóközönség gyakrabban találkozott — különösen pedig a magyar-jugoszláv barátsági szerződés megkötése alkalmával — ezzel az idegen névvel „Cincár“, a volt jugoszláv külügyminiszter nevével kapcsolatban ebben az alakban : Cincár-Markovics. Sokan, illetve legtöbben abban a téves meggyőződésben voltak, hogy a Cmcár szó a volt jugoszláv államférfin nemesi előneve. Nem, a Cincár név egy népet jelent és pedig az óromán nép ama ágát jelöli, amely Szerbiában telepedett le. Az órománok román eredetűek, akik eredetileg a Duna alsófolyásának mindkét pariján telepedtek le. A VI. században kénytelenek voltak hazájukat átengedni délszláv törzseknek, ők maguk pedig a Balkán-félsziget déli részére, az Égéi és Jóni tenger vidékére telepedtek le. Itt a görög néppel való együttélés következtében annyira átalakultak, hogy ma már lehetetlen megkülönböztetni őket. Hazájuknak, Görögországnak sorsát állandó érdeklődéssel figyelték. A görög felszabadító harcban is tevékenyen résztvettek. E miatt a törökök a szellemi és gazdasági központjukat, Moschopolis várost, teljesen lerombolták. Ekkor az órománok a török bosszú elől északra húzódtak. Elözönlöt- ték a Balkán-félsziget északi részét, eljutnak Budapestig és Bécsig, sőt Kelet-Európa is kénytelen befogadni őket. Az órománok görögkeleti vallásuak, szorgalmas és vallásos nép. Komoly, békés természetűek és rendkívül takarékosak. Főjellemvonásuk a kereskedő szellem, azért leginkább kereskedelemmel foglalkoznak. A Balkán félsziget északi részén letelepedett órománok teljesen beleolvadtak a szerb népbe és amint már előbb említettük, Cincár név alatt ismeretesek. E tréfás nevet onnan kapták, mert a román „csincsi“ (öl) szót „cinci“ nek ejtik ki. * Bennünket, az összes órománok között, két zalamegyei magyarrá lett óromán család érdekel : Gyika (Ghyka)és Sina, belatinci földesurak. Gyika család első ismert őse, I, György, Albániából Delbinó városból származott. Mehetned Köprili nagyvezér barátsága révén Kon- stantinápolyba követté nevezték ki. Ugyancsak a nagyvezér ajánlatára a szultán 1658-ban a moldvai, majd 1660 ban az oláh fejedelmi trónra ültette. Fia, Gergely, atyja keresztnevét Gyika (Gyika albán nyelven Györgyöt jelent) családnévvé tette, innen ered a család előneve. I. Gergely 1661-ben követte atyját a trónon Alig négy évi uralkodása után 1665-ben a szultán megfosztotta trónjától, mert Ausztria és Lengyel- ország elleni háborúban kétértelmű politikát folytatnak. Ezért kénytelen volt Ausztriába menekülni. I. Lipót érdemeinek elismeréséül a német birodalom fejedelmei közé emelte. 1652- ben ismét visszatért Konstantinápolyba, ahol a szultán ismét kegyeibe fogadta és még ugyanabban az évben ujbói odaajándékozta neki az oláh trónt. Utódja I. Mátyás volt. Felesége herceg Mavrocordató családból származott, akitől két fia született: II. Gergely és Sándor. A család ekkor két ágra szakadt. A belatinci föl- földesurak Sándor ágából származtak. II. Gergely Rakovica Mihály oláh vajda elüzetése után, csak 1733-ban foglalhatta el nagyatyja trónját. A következő évben, 1734-ben moldvai trónját átengedi rokonának, herceg Mavrocordato Konstantinnak, ő maga pedig az oláhok fejedelme lett és 1736-ig uralkodott. Ekkor felcserélte trónját a moldvai fejedelemséggel, majd 1748 ban a szultán harmadszor ülteti az oláh trónra. II. Gergelynek két fia volt: II. Mátyás és Charlat. II. Mátyás 1753-ban követte atyját az oláh trónon. 1758-ig, amikor a ..porta öccsét, Charlatot nevezte ki helyébe. Öt fia közül Sándor vette át a kormányt és 1768 ig uralkodott, majd unokatestvére, Gergely követte. Az ő uralkodásának idejére esik Bukovinának Ausztriához való kapcsolása. Gyanús szerepet játszott, amiért a porta 1777-ben Jassyban lefejeztette. Ezzel a család kegyvesztetté vált és menekülnie kellett Romániából. Charlat legfiatalabb fia, II. György Magyarországra menekült, akinek fia Emanuel Konstantin, a későbbi belatinci földesur volt. Ennek fia volt Jenő, a magyar szabadsághős. A második óromán eredetű belatinci földesur hodosi és kizdiai báró Sina György Simon volt, a nagy magyarbarát és Európa leggazdagabb embere. Báró Sina György Simon görög királyi követ Bécs, Berlin és Münchenben, a Lipót-rend nagy keresztese, az első osztályú vaskorona és sok külföldi rendjel tulajdonosa. Tagja volt a magyar és osztrák főrendiháznak is. A görög nemzet iránti rokonszenvének többször adta tanujelét. így Athénben egymillió forint költségen tudományos akadémiát építtetett és a csillagvizsgáló befejezésére, amelyet atyja kezdett építtetni 200 ezer forintot költött. Sina György Simon bőkezű volt új hazája iránt is. így Magyarországon nagyon sok tudományos és emberbaráti intézmény neki köszönheti létezését. Többek között Gödöllőn a ma gyár festőművészek részére képtárt létesített. Az Első Magyar Biztositó Társaság létezése is az ő nevéhez fűződik. A Magyar Tudományos Akadémiát óriási összegekkel támogatta, amiért Medveczky Bella: Családi ház Thury Zsuzsa: Rigó-utca 20—22. Priestley: Angyalok utcája Hawthorne: A héttornyú ház Howard: A csontbrigád az igazgató-tanácsának tagja lett. Rengeteget áldozott jótékony célokra is. Nem volt fiú utóda s igy az óriási vagyont négy leánya örökölte. A család első ismert őse György Simon Moschopolisban született, aki a család gazdagságának és hírnevének volt a megalapítója. 1818 ban az uralkodó nemesi rangot ajándékozott neki hodosi és kizdiai előnévvel, érdemül ama szolgálatokért, amelyeket a monarchia kereskedelmének fellendítése körül fejtett ki. Ő alapította a bécsi hires Sina bankot. Fia, Simon György legtevékenyebb az összes Sinaiak között. Benne összpontosult az óromán nép kereskedő tehetsége, takarékossága, merész üzleti szelleme és éles elméje. Szép vagyonra tett szert és nevét egész Európában bizonyos áhítattal ejtették ki az emberek. Nagy érdemeket szerzett a magyar kereskedelem, ipar és földmivelés fellendítése körül. A budapesti Lánchíd építési költségeit is ő fedezte. A Duna Gőzhajózási Társaság érdemdús munkája szintén az ő tevékenységét dicsérte, ugyancsak a Bécs-Győr vasútvonal kiépítése az ő műve. A király 1832-ben bárói rangra emelte. 80 ezer ezüst forintot, 241 ezer 735 hold földet, sok palotát, kastélyt hagyott hátra halála után. Sina nemzetség óriási vagyonát két körülménynek köszönhette: 1. a család üzleti szellemének és takarékosságának; 2. a magyarosztrák monarchia földrajzi helyzetének és kereskedelmi fontosságának a napóleoni háborúk alatt. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye: KAKAS ÁGOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8. szám. Telefon 131. sz. biztosítson tűzkár ellen, KARA MEGTÉRÜL!
