Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-05 / 151. szám

ARA 8 FILLÉR II. évfolyam, 151. szám. POLITIKAI NAPILAP # 1941. július 5. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A Duna az európai uüárendezés szolgálatában Irta: Dr, DORPMÜLLER német birodalmi közlekedésügyi miniszter. A szerbek a balkáni események alkalmával több Duna- és Száva-hidat, amelyek a világ­háború után épültek, teljesen elpusztítottak. A célt, a dunai közlekedés megakadályozását azonban éppen úgy nem érték el, mint aho­gyan a múlt évben az angoloknak sem sikerült szabotázsterveikkel és a hajókalauzok elszer­ződi etésével a Vaskapu forgalmát megbéníta- niok. A birodalmi viziutak igazgatóságának személyzetéből összeállított készültség a fel­robbantott hídszerkezeteken keresztül, vagy fölöttük szinte elképzelhetetlenül rövid idő, mindössze 11 nap alatt ismét megnyitotta az utat az uszályforgalom számára. így a lét- fontosságú dunai közlekedés megakadályozá­sára az utolsó angol kísérlet is csődöt mon­dott. Miben rejlik a Duna, mint vizűit fontos­sága? Ha csak a hajózási statisztikák adatait tartanók szem előtt, ennek a közlekedési út­vonalnak jelentőségét a valóságnál könnyen sokkal kevesebbre' becsülhetnénk. Bár a Duna az Oroszországon kívüli Európa leghosszabb természetes viziútja, forgalma a Rajna forgal­mának csak töredékét éri el és kisebb más nagy európai viziutak forgalmánál is. A dunai viziút azonban egyelőre beláthatatlan fejlődés előtt áll — ennek az összes természetes föl­tételei adva vannak — és ez a döntő szem­pont. Az európai újjárendezés egyik legfonto­sabb feladata Európa számos többé-kevésbibé elszigetelt gazdasági területének egyetlen nagy szérvés gazdasági térséggé váló összefoglalása. E cél megvalósításának nélkülözhetetlen föl­tétele a megfelelően kiépített közlekedési háló­zat megteremtése, melyek keretében főképpen éppen a belvízi közlekedési utaknak jut nagy jelentőség. A Rajna—Majna—Duna-csatorna, az Odera—Duna-csatorna és az Elba—Odera- csatorna kiépítésével megvalósuló német viziút- gyűrűt, melyből minden irányban sugárszerű leágazásokat lehet létesíteni a nemnémet vizi- úthálózatokkal való kapcsolat megteremtésére, az európai viziútrendszer magvának lehet te­kinteni. E rendszerben a Dunának az a ki­emelkedő feladat jut, hogy a nyersanyagokban és élelmiszerekben gazdag Délkelet s a Fekete­tenger környéke, valamint az iparilag fejlett Középeurópa és részben Nyugat-Északeurópa között az olcsó összeköttetést biztosítsa. A hegyes ipari vidékek felé tehát a Duna gabo­nát, élelmiszert, olajat és érceket, a völgyek és síkságok felé pedig iparcikkeket és műtrágyát fog szállítani. Az Odera—.Duna és a Rajna— Majna—Duna-csatorna bekapcsolódásával igen nagy szerephez jut majd a dunai szénszállítás is. A kérdés már csak az, hogy a dunai viziiutat lehet-e annyira építeni, hogy ezeknek az óriási szállítási feladatoknak megfelelhessen. A Duna olyan bővizű és vízállása olyan ke­vés ingadozásnak van kitéve, hogy nagyfor- galmú viziúttá való kiépítése nem jár különö­sebb műszaki akadályokkal. Ami Bécstől fel­felé eső szakaszát illeti, megfelelő vízszabá­lyozási munkálatokkal közép és alacsony víz­állás esetén is az év legnagyobb részében hajózhatóvá lehet tenni 1.000 tonnás uszályok számára. Az eddigi vizsgálatok szerint néhány duzzasztó építésével a vaskapui hajózás nehéz­ségein oly módon lehet segíteni, hogy a léte­sítendő berendezések egyúttal hatalmas villa­mos erőműtelepeket is tápláljanak. A német viziút-gyűrü bekapcsolásával a délkeleteurópai államok számára Középeurópa felé új, rend­kívül előnyös viziutak nyílnak meg. Budapest például a Keleti-tengerhez vezető Odera— Duna-csatornával (Budapest—Stettin 1.200 kilométer, Budapest—Hamburg 1.650 kilo­méter) jóval közelebb jut a tengerhez, mint a Duna alsó folyásán (1.650 kilométer). Az Elbához, Weserhez, Neckarhoz és a Bódeni- tóhoz tervezett leágazásokkal a Duna gyűjtő- területe még jelentős gyarapodásra is szert tehet. A dunai viziút egyetlen hátrányát, hogy kisforgalmú tengerbe ömlik, bizonyos mér­tékben ellensúlyozhatná a Csernavoda—Kon- stanza-csatorna megépítése, mely a Fekete- tengerhez vezető utat 250 kilométerrel meg­rövidítené. Sőt olyan tervek is fölmerültek A Német Távirati Iroda jelenti: A német zu­hanó bombázók a keleti arcvonalon elősegí­tették a német előnyomulást. Szovjet páncél­kocsikat, vonalokat olyan hatásosan bombáz­ták, hogy hamarosan a földön harcoló csa­patok könnyűszerrel mehettek előre. A német csapatok tegnap alkonyatkor elfoglalták Rigát, amelyet reggel még az orosz csapatok rend­kívül erősen védtek. Éjtszaka több utcai harcra került sor. Egy pincét, ahol mintegy 30 orosz katona húzódott meg, kézigránátokkal rom­boltak szét. A német csapatoknak gyors előre­törése egyre fokozottabb követelményt tá­maszt az arcvonal mögötti munka tekintetében. Lőszer- és fegyver utánpótlás és a sebesültek elszállítása a rossz utak ellenére is mindig pontosan történik. A keleti arcvonalon bolsevista katonák a német véderő egyenruhájában igyekeztek be­hatolni német állásokba. Az oroszoknak ezt az újabb kísérletét is ártalmatlanná tették a né­metek. Pénteken Oslóban az egyetem előtt bolse­vista ellenes tüntetés volt. A tüntetők lelkes éljenzéssel fogadták a megjelent finn főkon­zult. Ankarai jelentés szerint a szovjet hadveze­tőség is beismeri, hogy a vörös hadsereg igen súlyos helyzetben van. Hírek szerint a szovjet nem szándékozik Szentpétervárt nyílt várossá nyilvánítani. Bukarestből jelentik: A Prut vidékén élő zsidóság mindig gyűlölte a románokat, most nyíltan a bokseviki ellenséghez szegődött. Több távbeszélő vezetéket elvágtak és sok kárt okoztak. Ezért több zsidót halálra ítéltek és a Prut vidékéről minden 16—55 éves zsi­dót eltávolítottak, csak az öregek és asszonyok maradhattak ott. Ezeknek is sárga karszala­got kell hordaniok. már, hogy az Odera—Duna-csatornát Bécsen túl az Adria felé is meg kellene hosszabbítani és Belgrád—Saloniki között is vizi össze­köttetést kellene teremteni. Ilymódon a Duná­nak a közelkeleti és északafrikai forgalom lebonyolításában is szerep juthatna. A Duna középső és alsó szakaszán számos bővizű folyót vesz fel, amelyeken eddig is számottevő forgalom bonyolódik le. E mellék­folyók további szabályozásával és összekötő csatornák építésével — például a Száva és Duna, továbbá a Duna és Tisza között, amivel a Duna felső folyása felé irányuló forgalom­ban nagy útmegtakarításokat lehet elérni — jelentékeny mellékviziútrendszerek teremtésére és ezzel a dunai forgalom további növelésére nyílnék alkalom. A vasúton és vizűden átrako­dással lebonyolított úgynevezett tört forgalom, mely a szállítási költségeket tetemesen növeli, ily módon ’jelentékenyen csökkenne. A dunai forgalom erőteljes fejlesztésének föltételei tehát a lehető legkedvezőbbek. A Dunát földrajzi helyzete arra a nagy szerepre rendelte, hogy az európai újjárendezés szolgá­latába álljon. Délkeleteurópa a gyors gazda­sági fejlődés küszöbén áll és ennek a téjlő- désnek természetszerűleg a dunai forgalom is részese lesz. A Reuter-iroda jelentése szerint az oroszok a parasztokra kivetett adót a háború idejére kétszeresére emelik föl. Nem emelik föl az adóját annak a családnak, ahol két, vagy több tag katonai szolgálatot teljesít. Kétszeresére, sőt háromszorosára emelik annak az adóját, aki valamilyen oknál fogva mentesítette mag'át a katonai szolgálat alól. A Pqpolo di Roma című olasz lap jelentése szerint Sztálin felhívta a visszavonuló szovjet katonaságot, hogy pusztítsanak el mindent, hogy semmi se maradjon a német katonaság­nak. A lap megjegyzi, hogy a németek nincse­nek rászorulva a szovjet kenyérre, de a szov­jet népre éhhalál vár Sztálin jóvoltából. Német repülők Középanglia ipartelepeit és más fontos katonai célpontokat bombáztak nagy sikerrel. A német haditengerészet messzehordó üte­géi sikeresen lőtték a Dower előtt elhaladó brit hajókaravánt. Az angol repülőtámadás ismét kudarccal végződött a csatorna partvidékén. A német repülők 8, a légvédelmi tüzérség 4 angol gépet semmisített meg. Két német gép el­veszett., Rómában meglepetést keltett az a hír, hogy az Egyesült Államok meg akarják szállni Man- dot. Szlovákiában munkaszolgálatra viszik a zsi­dókat. Pozsonyból eddig négyezer zsidót ál­lítottak elő. Sok zsidót letartóztattak, mert zavart akartak kelteni a lakosság körében. * A honvéd vezérkar főnökének jelentése sze­rint a magyar honvédség elhagyta a Kárpá­tokat és a galíciai síkságon kibontakozva foly­tatja előnyomulását. A felsőház mai ülésén a 42,-es országos bi­zottságba küldendő tagokat választották meg. A mai ^ap világ- és országos vonatkozású eseményei

Next

/
Oldalképek
Tartalom