Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-05 / 151. szám
I 2 tltíttMhvx ... ’ ' - ■ .................................................... I ■■ ■■■"—" ZA LA MEGYE ÜNNEPÉLYES MEGNYÍL A TKOZ ÁS A MURAKÖZÉRT Us látási székház épül Pacsin Drágaság! pótlék megyei tisztviselőknek és alkalmazottaknak Zala vármegye törvényhatósági bizottsága ma rendkívüli közgyűlést tartott, amelyre a bizottsági tagok a vármegye minden részéből tekintélyes számban sereglettek össze. A megjelentek közt láttuk Muraköz képviselőit is. Az elnöklő vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán megnyitó beszédében utalt arra a történeti tényre, hogy rendkívüli viszonyok között ült össze a bizottság. A nemzeti létért, |a kereszténység védelméért folyó mostani harcból a szovjet ellen kormányzó urunk vezetése ialatt részt kér magának a magyar nemzet, 'amely Európában először rázta le magáról a bolsevista rémuralmat és elsőnek kezdte meg keresztény nemzeti alapon országának újjáépítését. A magyarság megtorolja a szovjet légihaderő aljas orvtámadását és büszkeségünk, ia magyar honvédség immár elűzte kárpáti határainkról az örök veszedelmet jelentő szovjetorosz haderőt, győzelmesen nyomul előre a német véderőhöz csatlakozva. Ebben a komoly történelmi időben, amikor áll az élet-halál harc a keresztény alapon álló és a bolsevista világ között, mindnyájunknak az a kötelességünk, hogy fegyel- mézettséggel és áldozatkészséggel járuljunk hozzá a nemzet ellenálló erejéndk biztosításához. Tudjuk mindnyájían, hogy a trianoni igaz- iságtalanság jóvátételéért egy pillanatra sem adta fel a magyar nemzet a küzdelmet. A történelmi jogainkhoz, a szentistváni állam i eszméjéhez való szilárd ragaszkodás^ adta az j ösztönzést arra, hogy vármegyéink ma állást foglaljon Muraköznek végleges visszaszerzése érdekében. A mai ünnepi alkalom, amikor a vármegye közgyűlése ismételten nyilatkozik meg Muraközzel kapcsolatban, bizonyára előmozdítja fájó sebünk meggyógyulását éis előmozdítja nemzeti céljaink elérését. Mint Zrínyi Miklósnak igen távoli, de vér szerint is egyik késő utódja a föispáni székben, azzal a kéréssel fordult a főispán Zrínyi vármegyéjéhez, hogy legyen történelmi múltjához 'hű, megfontolt, de határozott, hogy (elérhessük azt a joggal remélt végkibontakozást itt a délnyugati zalai végen, amikor az (ezeréves határon át baráti jobbot nyújthat a magyar a horvát testvérnek. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Petim József pápai prelátus, apátplébános megokolta azt az indítványt, amelyet Muraköz Ügyében dr. Udvardy Jenő ügyvédi kamarai elnökkel együtt írásban terjesztett elő. Hivatkozott arra, hogy Zala megye évszázadokon keresztül a legnagyobb válságok idejében országos és megyei rendkívül fontos ügyekben mindig fölemelte a szavát. Nekünk is be kell lépnünk vármegyéi nagyjaink nyomdokába, mert ezek a nyomok melegek és utat mutatók. A jelennek sok bizonytalanságában így kell megtalálnunk az eligazodást. Azután adatokra támaszkodva hivatkozott arra, hogy 1626-ban Zrínyi György Pázmány Péter gondoskodásába ajánlotta Muraközt, Zrínyi Miklós hűséges jobbágyaival a Dráva vonalára állt és védte ‘a magyar gondolatot a bécsi kormánnyal való összetűzés árán is. Becs ugyanis nem tudta megérteni Muraköznek nemzeti és hadászati jelentőségét. Muraközben írta müveit, köztük a nemzeti hadsereg felállítását követelő írását. Festetics György a vármegyei, meg országos vonalon is fölemelte szavát, hogy Muraköz egyházi hovatartozandóságának kérdése szerencsésebb megoldást nyerjen. Deák Ferenc is védelmezője volt Muraköz ügyének. Ezer éve magyarok tartották megszállva ezt a területet és ebből az ezer évből mindössze 33 esztendő az, amikor horvátok, illetőleg jugoszlávok kezében volt. Azután fejtegette Muraköz jelentőségét határvédelmi, gazdasági, vízrajzi, nyelvi és vallási szempontból, rámutatott arra, hogy míg a Mura vonalán az egyke pusztított, a Drávía mellett 8—10 gyermek is van, egy családban. • Hangsúlyozta, hogy bár 10o/0 a magyar és 250/0 a magyarul beszélő ember Muraközben, de az egész terület magyar, mert magyar a szívének legszentebb érzése. A nyelvi hovatartozási: nem lehet megtenni a területi hovatartozás ismérvéül. Építsük meg a barátság hídját, de a szentistváni területekből nem adhatunk. Lelkes tapsok kíséretében a közgyűlés egyhangúlag és ünnepélyes formában elfogadta és határozatra emelte a következő indítványt: Zala vármegye törvényhatóságát aggodalommal tölti el, hogy a Muraköz területe, bár a magyar kir, honvédség 1941 évi április 16-án birtokába vette, még mindig nem csatoltatott vissza Szent István koronájához. A törvényhatóság ez alkalommal is ünnepélyesen kijelenti, hogy a testéből és leikéből elszakított részéhez minden körülmények között, megalkuvás nélkül ragaszkodik. — Utalással gazdasági, kultúrális, földrajzi, közlekedési viszonyokra, a Drávának országvédelmi szempontból figyelembe veendő nagyobb jelentőségére, továbbá Muraköz lakosságának a történelem folyamán és most a legutóbbi hónapokban is megnyilvánult, Magyarországhoz való hűségére, legfőképpen pedig az ezer éven át tartott birtoklásra, felkéri a Vármegye törvényhatósága a magyar kir. kormányt, hogy Muraköznek nemcsak jogi, hanem tényleges és teljes magyar birtoklásának minden erejével sürgősen érvényt szerezni szíveskedjék. — A vármegye törvényhatósági bizottsága egyúttal —• ismerve a vármegye közönségének álláspontját — annak nevében is kijelenti és leszögezi a történelem számára azon megmásíthatatlan állásfoglalását, hogy Muraközt a vármegye integráns részének tartja és arról le nem mond. • - 5 ■ A./} l’UJ A határozatot eljuttatja a vármegye a kormányzó úrhoz, a miniszterelnökhöz, a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez, az országgyűlés mindkét házához, valamint támogatás céljából a társtörvényhatóságokhoz. Felhangzott a Himnusz az ismét történelmi napot átélt díszes teremben és a vármegye állásfoglalásáért a perlaki küldöttség egyik tagja mondott köszönetét. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ 1941 július 5. A törvényhatóságnak ezen a rendkívüli közgyűlésén határozta el a vármegye azt is, hogy a kereskedelmi miniszter leirata értelmében az árvízsújtotta területeken szükséges helyreállítási munkálatokra 80.000 pengős kamatmentes kölcsönt Vesz fel, amelyet 5 éven át féléves részletekben törleszt. Mivel a pacsai járási székház további) tata- roztatása céltalan kiadás volna, a vármegye elhatározta, hogy 150.000 pengő költséggel megépítteti az új székházat és ezt a kölcsönt a MABI-tól veszi fel. Az egyre emelkedő drágaság miatt figyelembe vette a törvény- hatóság a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak kérelmét és a Vili. fizetési osztályig bezárólag havi fizetésük 20 és csáládi pótlékuk 200 0/0-Iának megfelelő drágasági pótlékot szavazott meg. A jobbrahajtás ABC-je Híre vigyázzunk? Vasárnap hajnalban Budapeistniek és környékének kivételével az országban 'mindenütt át kell térni a jobboldali közlekedésre. Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat. 1. Az új közlekedési rend első napján igen lassan és nagyon óvatosan hajtsunk. 2. Pontosan tartsunk meg minden közlekedési szabályt. 3. Járómüvekkel mindig az úttest jobboldalán haladjunk még akkor is, ha az egész úttest szabad. 4. Vigyázzunk, mert minden forgalmi jelzés, tábla stb. az úttest jobboldalán van. 5. Keresztezéseknél, vagy ha a járdáról lelépünk, előbb mindig balra tekintsünk, mert onnan jöhet az első veszély. Ha az úttest közepére értünk, onnan níár jobbra tekintsünk. 6. Járóművékkel balra előzzünk. 7. Villamosra, autóbuszra ne ugráljunk. 8. A jobbra és balrahajtás átmeneti pontjánál egészen lassan haladjunk és különösen vigyázzunk. 9. Figyelmeztessünk másokat is, ha rosszul közlekednek. 10. Ha a hatósági rendelkezéseket nem tartjuk meg, csakis saját magunk vagyunk felelősek. Zelljuta az uj német nyersanyag Berlinből írják: A Vierjahresplan című folyóirat utolsó számában érdekes leírást közöl a legújabb német nyersanyag, a zelljuta előállításáról. Amíg a műgyapotnak1 a gyapjú- és ía műgyapotféldolgozó iparban növekvő jelentősége van, a zelljuta a jutaiparbap játszik nagy szerepet. A közlemény főleg az Indiából Németországba szállított juta kimaradásáról és ennek a zelljutával való pótlásáról számol be. A hosszas és fáradságos kísérletek után előállított zelljuta nyersanyag szempontjából sokkal előnyösebb a természetes jutánál. A természetes juta ugyanis sok fa- és más anyagot tartalmaz és hátránya, hogy a fonal hosszúsága különböző. Ezáltal csekély nyújtási lehetősége van. Az új nyersanyag összetételében tiszta és kivitelében egyenletes hosszúságú fonalakkal rendelkezik és négyszer any- nyira nyújtható, mint a természetes juta. A közlemény továbbá a zelljuta sokoldalú felhasználási lehetőségéről számol be. így a linóleum-, szőnyeg-, kábelgyártás és újabban a liszteszsákok előállítása terén is nagy fontosságú. A zelljutából előállított liszteszsákoknak a természetes jutával szemben több előnyük van, mert nem porlanak és erős igénybevétel esetén sokkal ellenállóbbak, mint a természetes juta. Az új nyersanyag bevezetése után már csák rövid idő kérdése, hogy a zelljuta a természetes jutát teljesen pótolja. , %
