Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-26 / 94. szám
ÄRA 8 FILLÉR II. évfolyam, 94. szám. ♦ politikai napilap + 1941. április 26. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Mezőgazdasági kérdések Gyapjufonó üzem létesíteni Zalaegerszegen A Pőrneczi-cikkek országos és helyi visszhangja Az elmúlt napokban nagyfontosságú értekezlet volt báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszternél. A miniszter értekezletre hívta össze az ország összes mezőgazdasági kamaráinak elnökeit, igazgatóit és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület vezetőit, hogy velük a magyar mezőgazdaságnak fontos és a közeljövőben megoldásra váró kérdéseit megtárgyalja. Az értekezleten a földmívelésügyi miniszter kifejtette, hogy igen fontosnak tartja a földmívelésügyi igazgatás és a mező- gazdaság érdekképviseleti szerveinek, azaz a mezőgazdasági kamaráknak minél szorosabb együttműködését, összhangját. Ezért rendszeresíteni kívánja ezeket az értekezleteket, valamint meg akarja látogatni a kamarákat is, hogy állandóan tájékozódhassák a gazdatársadalom és a mezőgazdasági munkásság helyzetéről és óhajairól. A mezőgazdasági kamarák átszervezésére a jelenlegi időket nem tartja a miniszter alkalmasnak, de addig is, amíg ez az újítás megvalósítható lesz, minél hatékonyabban akarja bekapcsolni a. mezőgazdasági kamarákat az alsó- és középfokú földmívelésügyi igazgatásba. Megemlékezett a miniszter arról is, hogy a kukoricatermelés előmozdítása érdekében nagyarányú góré építést szervez, amelynek keretében a gazdák segélyképpen kapják a górék felállítási költségeinek egyharmadát. A mezőgazdasági munkásság érdekében főleg ennek a rétegnek ruhával és lábbelivel való ellátásáról kíván gondoskodni. Azonkívül is mindent el fog követni, hogy a mezőgazdasági termények árainak helyes megállapításával biztosítsa a gazdák részére a termelés j ö vedel mező s égé t. Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszternek ez a rövid, de mégis sokatmondó nyilatkozata meggyőzően bizonyítja, hogy a kormány még a mai mozgalmas időkben is kivételes gondot fordít a mezőgazdaságra és minden eszközzel arra törekszik, hogy a termelő gazdák helyzetét megkönnyítse, a termelést előmozdítsa és jövedelmezővé tegye. Egészen bizonyos, hogy a magyar gazda- társadalom bizalommal tekinthet jövője elé, mert a kormányzatban és a vele együttműködő kamarákban mindenkor megfelelő támaszt fog találni. «wwoeBsmáiiiiuiMiiaT:aaMMiiiiiiiiii«i.iiiiii mmn i mm mii—n »Két vezető szempontot látok magam előtt: az egyik az, hogy a nemzet lelki és szellemi egységét minden erő viel fenntartsuk, ezt az egységet sémikén oldalról megbontani ne engedjük. A második, hogy az ország erkölcsi és anyagi erejét megóvjuk, erőtartalékainkkal mmderrekíe'ett takarékoskodjunk. Ez a követelmény politikánk kizárólagos parancsa.« (Bárdos sy László miniszterelnök.) Zalaegerszeg, amelyről néhány évtizeddel ezelőtt vagy egyáltalában alig vettek tudomást az országban, Vagy pedig mint Isten háta mögötti sáríészékről gúnyolódva beszéltek, az újabb időben nekilendült magán- és középítkezések révén, valamint elsőrendű virágosításia miatt mind többet és többet hallatott magáról. Most pedig sikerült újra az országos érdeklődés terébe állítani. Az Országjárás című nagyon elterjedt vendégforgalmi és utazási lap legújabb számában »Nyugat-Zala nyaralököz- pontja lakar lenni Zalaegerszeg« címen igen terjedelmes cikkben foglalkozik Zalaegerszeg lehetőségeivel Pörneczi József gazdásági tanácsos nagy értékű cikkei alapján és hivatkozik tír. Pesthy Pál megállapítására, amely szerint a szerényigényű középosztály számára Zalaegerszeg ia legolcsóbb nyaralóhely. Érdekes, hasznos ez a cikkezés, — olvassuk az említett lapban — mert feltárja a problémákat, ötleteket ad és bizonnyal alkalmas arra, hogy foglalkozzanak lezekkel az illetékesek és hozzá- szóljanák la kérdéshez azok, akik szívükön hordják Zalaegerszeg, jez ősi magyar település fejlődését, vendégforgalmának megnövekedését. A Zalai Magyar Élet szerkesztőjének íelkérésére 50 cikkben foglalkozott Pörneczi József válickai földbirtokos, a kiváló szakíró és mintagazda Zalaegerszeg életterével, elemeire bontotta lazákat a lehetőségeket, amelyek Zalaegerszeg es vidékének föllendüléséhez az alapot adják. Nem elképzeléseket, lírai ömlengéseket vonultatott fel, hanem a gyakorlati embernek szinte üzleti számításaival mutatott rá szakszerűen arra, hogy minden adottság megvan itt 'bizonyos irányú termelésre és ennek kapcsán la 'boldogulásra, csak tervszerű gazdálkodásra, kihasználásra van szükség, csak meg kell látni a lehetőségeket és ki kel nyújtani értük a kezet, mint ahogyan a föld mélyén rejtőző ásványkincsekhez is csak bányanyitás útján liehet hozzájutni. A Pörneczi-cikkekkel kapcsolatban ma nyilatkozott lapunknak dr. vitéz Tamásy István polgármester és a következőket mondotta: — Nagy gyönyörűséggel és fokozott figyelemmel olvastam a Zalai Magyar Életben Pörneczi József gazdasági tanácsosnak teljes szak- avatottsággal, a viszonyok és a helyzet tökéletes ismeretével megírt jószándékú, a városunk nagy szeretetéről tanúskodó cikkeit. Elsősorban is az a gondolat ötlött fel bennem, milyen erős ez a nemzet, amelynek ilyen önzetlen lelkű fiai vannak. Mert csak a legnagyobb hálával és köszönettel kell adóznunk azért, hogy Pörneczi, aki pedig nem is ennek a városnak polgára, eszményi szempontból a köz szolgálatába állította képességeit, fáradságát és áldozatkészségét. — Mivel úgy hallottam, hogy a cikkek könyvalakban is megjelennek, most csak nagy általánosságban szólok benyomásaimról és fenntartom magamnak azt a jogcímet, hogy később a fölvetett kérdésekről bővebben is nyilatkozzam, ; | [ — Kétféle szempontból osztályoztam a föl- vé'tett gazdag anyagot. Az egyik országos, közelebbről vármegyei vonatkozású, például aZ energiagazdálkodás átállítása, villamos erőközpont, gázüzemi erőforrások, az állattenyésztés, búza-, kukorica-, szőlőtermelésből folyó tehetőségek, a háziipar és más efféle. Nagy távlatokat nyit meg a cikkíró és meg kell állapítanom anélkül, hogy a szakkérdésekbe bocsátkoznám, hogy ezek a távlatok országos figyelmet érdemelnek. A fölvetett eszméknek másik csoportjába tartoznak azok az életrevaló elgondolások, amelyek bennünket, zalaegerszegieket még a közelinél is közelebbről érintenek. Ezek egyrészével foglalkozott már a város korábbi és jelenlegi vezetősége is és időszerűségüknél fogva tovább is foglalkozni fog, beleillesztvén az általam kijelölt városfejlesztési tervekbe. — A város immár több mint egy évtizede 70 kaíasztrális hold területen mintagyümölcsöst létesített, amely a szakszerű irányítás mellett kétségkívül hatással volt a környék gazdáira a példa-követésében. A gyümölcstermesztésnek' magam is nagy jelentőséget tulajdonítok a város jólétének megteremtésében annál inkább, mivel a gyümölcs ma már elsőrendű közszükségleti cikk. Vidékünk nem szándékozik vetély- társa lenni a zalaszentgróti gyűmölesészetnek, hiszen mindegyiknek megvan a maga élettere. De akkor, amikor itt a fejlődő gyümölcsészet érdekében modern nagy aszaló is épült, már megvolt a magja annak a fejlődésnek, amely tervszerűséggel halad a Pörneczi által meghatározott fejlődés felé. Magam is szerfölött fontosnak tartom azt, hogy Zalaegerszeg legyen a középpontja a vidék gyümölcstermelése (amely Pörneczi sze.int almában és szilvában 3.000 Vagonra mehetne) forgalomba- hozatalának, tárolásának, csomagolásának, kon- zervvé feldolgozásának, az ugyanosak nagy sikerrel termeszthető zöldséggel együtt. — Igen megkapott az az elgondolás, hogyan lehetne elősegíteni régi tervünk megvalósítását: Zalaegerszegnek nyaraló-teleppé tételét. A Zalának küszöbön álló szabályozása, amelyet főispánunk erősen sürget és amely talán az ősszel már meg is kezdődhetik, nagy mértékben segítségünkre lesz. A szabályozási tervvel kapcsolatban a malmok kisajátítása nem válik szükségessé, így annál gyorsabban mehet a munka. A strandfürdő kérdése mindjárt megoldást nyer, mert nem kell félni, hogy elönti az árvíz. Igen helyeslem Pörneczi elgondolását a strandnak fürdőkabinokkal való betelepítését illetőleg. Kár, hogy a régi városképeken is mindig szereplő kaszaházai vendéglő boltozatos épületét lerombolták, de — hála Istennek — vannak még ott adottságok, amelyeknek' megszerzési lehetőségében az idő nekünk dolgozik. (Hogy mik azok, azokat a polgármester csak bizalmasan súgta meg.) — Nagyon tetszik nekem is az, hogy az idegeneket csalogató, göcseji tájértéket képviselő házak épüljenek a város valamely részében.
