Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-07 / 128. szám

1 2343 szúnyogot boncoltak fel Zalában a fertőzési fok megállapítására _2_______________________________LIACtYAR Et.F.T A malária elleni harc már a régi rómaiak,’ korában kezdődött, amikor az ager Romanus és az ager Pontinus mocsaras,'le csapol hatatlan, vidékei hirtelen mértékben terjesztették a ma- láriaszunyogok siserahadát. Mai, modern ko­runkban a fasizmus győzte le Olaszországban a maláriát és a pontini mocsarakon épült Littoria városa büszkén hirdeti a Duce és egy­ben az orvostudomány diadalát a természet fölött. A malária a régi Magyarországon a'legelter­jedtebb betegségek közé tartozott. Mátyás király katonasága, a híres »fekete sereg«, a járványszerűen fellépő váltóláz ellen fekete- borssal védekezett. Később, 1843-ban Temes- várott orvosi vándorgyűlést is tartották, ame­lyen pályadíjnak 58 aranyat tűztek ki. A pályázat tárgya pedig a következő volt: »Mint lehetne a posványlég fejlődését a bánsági rónákban megakadályoztatni, vagy ha lez lehetetlen volna, bír-e a gyógytudomány oly szerekkel, melyek ezen lég befolyásának az emberi testre beható ártalmát gyöngítené, vagy végképp megszüntetni 'képesek volná­nak?« 1847-ben a Budapesti Királyi Orvosegyesü­let kebelében külön bizottmány dolgozta fel az előző esztendő hatalmas váltóláz járványá­nak tapasztalatait. Magyar tudóst tüntettek ki a Mészáros Károly jutalomdíjjal. »Tanulmány a váltóláz parazitáiról« címmel Jancsó Miklós egyetemi tanár írt értekezést, amelyről a No- bel-díjas Ronald Ross is nagy elismeréssel’ emlékezett meg. A zöldpaprika — mint a malária ellenszere A C vitamin fölfedezése és a malária között szintén szoros összefüggés található. Amikor a Panama-csatorna építkezéseit megkezdték, a sokfajta náció között magyar munkások is akadtak. Ezek természetszerűleg otthoni kony^ hájuk szokásait hozták magukkal és zöld­paprikán éltek. Történt azonban, hogy a mun­kások között rettenetes arányú váltóláz jár­vány pusztított, amely csodák-csodájára, a ma­gyarokat kímélte. Orvosok, mérnökök, felügyelők egyaránt vizsgálni kezdték a rejtélyes egészség okát. Hamarosan rájöttek a megfejtésre: a rnaigya- rok a zöldpaprika hatására maradtak malária- mentesek. így azonnal elrendelték, hogy min­denki napi ételporciójában — akár ízlik, akár nem — zöldpaprikát is köteles fogyasztani. A malária járvány pedig a furcsa gyógyszer hatására azonnal alábbhagyott, majd később végképpen megszűnt. Magyarországon a malária ma is igen el­terjedt betegség. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet 1937-ben Letenyén, 1938-ban Mándokon (Szabolcs megye) és 1939-ben Jan­kón (Szatmár megye) létesített maláriakutató állomásokat. A letenyei maláriaállomást tudvalevőleg ké­sőbb Nagykanizsára helyezték, állami kezelés­ben van és hatásköre Somogy megyére is ki­terjed. Ez az állomás a betegrendeléS|en kívül' a maláriás fertőzőttség mértékének felderítésé­vel és a szunyogtenyészet felkutatásával is foglalkozik. Letenyén a ma'iária elleni véde­kezés munkáját a zöldkeresztes szolgálat látja el. • i : 1 ; I ■ .] A Felvidék visszacsatolása, után — 1939 augusztus 1-én — Beregszászon nyílt meg a legújabb maláriakutató állomás. Szeptember­ben pedig laz Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága az Országos Közegészséjgügyi Inté­zettel karöltve Unlgvánott (kéthetes továbbképző tanfolyamot (tartott a maláriáról. Ezt a tan- folyamot, mint ismerete®, dr. Lőrincz Ferenc egyetemi ’tanár, a szegedi közegészségtani in­tézet igazgatója vezette. Darányi Gyula egyetemi tanár, az Orvosi Továbbképzés Központi Bizottságának (elnöke a maláriakutató állomások működéséről a kö­vetkezőket mondotta: — Maláriakutató állomásainkról! 1938-ban 5040 'megbetegedésről érkezett jelentés. Azon­ban sajnálatos módon a bejelentett esetek csak kis töredékét képviselik a valódi arányszámnak, mivel a magyar paraszt nem szívesein megy az orvoshoz, hanem inkább a jól bevált kinijn kúrának veti alá magát. Az állomások vezető orvosai 157 esetben trópusi maláriát állapítot­tak meg. A trópusi malária jés a váltóláz között a különbség a megbetegedések súlyosságában található. Magyarországon elég ritka a trópusi malária, mert az itten: hőmérséklet bem fellel meg a kórokozó plasmodium nevezetű vég­lény életföltételeinek. — A (letenyei járás 35 községéből sorban jelentettek maláriás megbetegedéséket. Itt az anopheles nevű malária szúnyog tenyésző­helyei főleg a Murába torkoló szabályozatlan patakok, Vizes rétek, pocsolyák, mocsarak terü­letén találhatók. Legnagyobb szunyogszámről augusztus hónapban érkezett jelentés, amikor egy istállóban 1448 anophelest találtak. Ez a szám december hónapig csökkenést mutat, de még lakkor is 16—38 anophelest fedeztek föl az 'istálló zugaiban. Hogy még egy kis Sta­tisztikával (szolgáljak: a szúnyogok fertőzési fokának megállapítására 2343 szúnyogot bon­Terméngeif tüzhár ellen átalángbiztosifás Keretében biztosíthatja legolcsóbban! MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1940. december 15-től. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. D C 805 1345 15.30 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 7T5 745 858 15 20 13 30 8 28 14 12 15.54 é. Bak Hangya szövetkezet i. 652 722 836 14-58 13 01 8 54 14 40 —.— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. — —•— 8T7 14 39--*--­9 2 2 15 08 —.— é. Zaiaapáti vendéglő i. — —•— 7 47 13 58--•--­9 50 15 35 —.— é. Keszthely pályaudvar i. — —•— 7 25 13.05 Zalaegerszeg—Bak—Nova­-lenti C C —.— 13 45 i. Zalaegerszeg Széchenyi tér é. 7 45 13 01 836 15 04 i Bak Hangya szövetkezet é. 644 12 59 9 20 15 50é. Nova i. 6 ­12 15 —■— —é. Lenti i —•—--*-­C) Kedden és pénteken nem közlekedik. D) Csak kedden és pénteken közlekedik. 13 45 1412 14 30 Zalaegerszeg—Bak—Szentadorján 1530 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. 7 45 15 54é Bak Hangya szövetkezet i. 7 22 16 11 é. Sőjtör postahivatal i. 7 06 17 20é. Lispe i. 6-— 17 25 é. Szentadorján i. 5 55 15 20 14 58 1435 1941 június 7. A VIDÉKI UMK kedvenc hotelle az ESPLANADE nagyszálloda BUDAPEST, III., Zsigmond-utca 38—40. Telefonok: 351-735. 351-738, 157-299. Szemben a világhírű Lukácsfürdövel és CsászártUrdővel. a Rózsadomb alján. Teljes komtori, folyó melegvíz, központi lűtés. A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, új veze­tés alatt áll. Elsőrangú cale-rettaurant. polgári árak. Olcsó szobák penzióval, vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál külön engedmények. ooltalk 'fel és ezek 'között mindössze nyolc fertőzött darab fordult elő. A mlaláriás betegeket elkülönítik az egészséges szúnyogoktól. A 'tanár ezután szakszerűen magyarázta a védekezés különböző módozatait. Először is a lecsapolás súlyos kérdését érinti. Majd áttér az egyéni védekezésre. — Egyes vidékeken petróleummal, vagy úgynevezett schweinfurti zölddel hintik be a mocsarak, pocsolyák felületét. A gambusia nevű hal tenyésztése is eried- ményre vezet, mivel hihetetlen igyekezettél pusztítja 'a váttólázat terjesztő szúnyogokat. Eredményes még a lecsapolás ellentéte, a vízzel való elárasztás is, mert az anopheles csak :a csékélyvízű, dús növényzetű tócsákat kedveli. A maláriás betegeket elkülönítik az egészséges társaiktól, de — az egészséges szúnyogoktól is. Ha a maláriás zu^og meg­csípi a beteget, a plasmodium nevű véglény tovább viszi az egészséges emberekre. Ennek megakadályozására szükséges a tökéletes el­különítés. Ha a trópusokat iis beteszámítjiulk, hatszáz­millió ember szenved maláriában, az orvos- tudomány rendkívül fontos feladatnak tartja tehát, hogy minden eszközt és módöt felhasz- jon (a váltóláz leküzdésére. 200 éves a kirakat A városok arcához ma már annyira hozzá­tartozik a kirakat, mint akár a villanyvilágítás. Érdekes, hogy az első mai értelemben vett kirakat 200 éve készült. Egy augsburgi ruha­kereskedő építette, még pedig olymódon, hogy üzletének egyik üvegablakát a fal kitöré­sével egészen az utca szintjéig meghosszabbí­totta. Berlin például csak 1835-ben ismerke­dett meg a nagy jövő előtt álló újdonsággal. Ezúttal egy élelmes könyvkereskedő vállalta az áttörés szerepét. Ezóta a kirakatrendezés va­lósággal művészetté lett, amely számos szak­iembert foglalkoztat. Cserebogár-liszt, mint állattakarmány A cserebogár, mint lárva és mint kifejlődött bogár egyaránt a legkártékonyabb rovarok közé tartozik. Kevesen tudják azonban, hogy a nagyobb mennyiségben gyűjtött cserebogár­ból baromfi, vagy sertés eleséget készíthetnek. A friss cserebogár átlagban 31 százalék száraz­anyagot, 20 százalék jól emészthető nitrogén- anyagot, 16 százalék ásványanyagot, továbbá zsírt és egyéb tápláló anyagot tartalmaz. Szá­rított állapotban a cserebogár jelentékeny fe­hérjetartalma folytán gyengébb minőségű hús­lisztet pótolhat és baromfival frissen, szárítva etethető. Sertéssel azonban csak főzve, vagy darálva etethetjük. Tehenekkel általában nem ajánlatos a cserebogár-takarmányt etetni, mert ez az éléséig a tej ízét, szagát veszélyezteti,;

Next

/
Oldalképek
Tartalom