Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-17 / 112. szám
_4 _____________________________________________HA^r1:IET___________________________________1941 május 17, Fű szer, csemege, kitűnő fajborok, iikőrök A FEHÉRKÉPI CSEMEGEHÁZBAN, Németh Józsefnél »Csókolom a kezei« Elgy zalai társaságban arról vitatkoztak, hogy »csókolom a kezét« és »kezét (vagy kezeit) csókolom« alakok közül melyik helyes. A »csókolom a kezét« alakról azt mondták, hogy nem magyaros, mert a német, Vágy román [köszöntő alaknak a szórendjét vette át. A nyelvtudomány mást mond: Már Szarvas Gábor foglalkozott ezzel a köszöntő [alakkal (Magyar Nyelvőr 15, 741) és a következőket mondotta: »Nem német példa másolata, hanem eredeti módosítvány, lamelyet minden bizonnyal a választékos kifejezésekkel is hatni vágyó udvarlók elfino- modott ízlésének köszönünk, de amelyet már la városi cselédség is, amint egyéb esetekben is tenni szokott, felkapott s egészen elsajátított. Ez a lovagias férfihódolatot tolmácsoló kezét csókolom üdvözlő mondás kirívó visz- szássága kitűnik, ha példaképül választva, a vele jegyfajta mondatokat is hasonlóképpen rendeznők: lelkedet eszem, zúzáját töröm, anyját bosszantom stb., ezek helyett: eszem a lelkedet, töröm a zúzáját, bosszantom az anyját.« Kertész Manó: Szállók az úrnak című munkájában kimutatta, hogy ez a köszöntő alak! a valóságos kézcsókkal együtt a Habsburgok udvarából terjedt el és Középeurópában csak a régi Habsburg-birodalom területén ismeretes. Nálunk a 18. század közepén bukkan fel. Az első előfordulásokban a »csókolom a kezét« alakkal találkozunk. A későbbi adatok már a »csókolom a kezeit«-féle alakra is mutatnak példát. A »kezeit«-féle alak már német hatás alatt keletkezett, mert a magyar nyelv a testrészeknél nem használ többesszámot. »A Tekéntetes Nagy Asszonynak úri kezeit csó- kolja«-féle mondatok hatása alatt fejlődött ki a »kezeit csókolom«, »kezét csókolom«. Ez utóbbi alakok ellenkeznek a magyar nyelv- szokással. A »csókolom a kezét«, »csókolom a kezeit«, »kezét csókolom« és a »kezeit csókolom« alakok közül tehát csak az első a helyes: »csókolom a kezét«. ** ** * **^***-*^***-*^'***~^»-,»Hrri*rirnnn‘ nnlanriTjmnrj\njvljxnjvij Hogyan befolyásolja a német légierő Anglia tengeren túli behozatalát A német légierő és haditengerészet támadásai következtében súlyos válságba jutott Angliának tengerentúli behozatala. A német repülök, a tengeralattjárók és legutóbb már a nagy hadihajók eredményei is ismeretesek. Sir Arthur Salter hajózási szakértő véleménye szerint Anglia heti hajótér vesztesége 90 000 tonna Churchill és Cross tengerészeti miniszter ennél jóval kevesebbet ismert be. A valóságban azonban a veszteség ennél jóval több. A német légierő a hajók ellen végrehajtott támadásokon kivül kikötők ellen is igen eredményes támadásokat hajt végre Az itt szenvedett veszteség talán súlyosabb csapást jelent Anglia számára, mint hajóinak az elsülyesztése. A Szigetország békében sem önellátó. Még kevésbbé képes hadseregének háborús szükségletét igen jelentős behozatal nélkül biztosítani. Megvilágításul néhány adat: 1937-ben Anglia 7 legnagyobbb kikötőjében (Southampton, Bristol, Liverpool, Manchester, Hull, Newcastle, Glasgow) 435 millió font értékben 20 7 millió tonna anyagot raktak ki. Ez a mennyiség Anglia össz- behozatalának 42 százaléka. Ha a fenti 7 kikötőhöz London kikötőjének a forgalmát is hozzászámítjuk, akkor az össz- behozatal 70 százaléka (értékben 82‘3 százaléka) ezeken a kikötőkön keresztül bonyolódik le. Anglia számára a behozatal mindig fontos volt. Ma ennek a fontossága csak fokozódott. Elég csak a nyersanyagokra és az élelmiszerekre gondolnunk. Az alábbiakban néhány példa igazolja, hogy mennyire érezhető már az anyaghiány a háború szempontjából fontos cikkekben. A kimondottan katonai anyagok közül jelenleg a legnagyobb hiány a vadász és harci repülőgépekben mutatkozik. Szükségük van légvédelmi lövegekre és lőszerre, tábori löve- gekre és lőszerre, puskára, géppuskára, lőporra, | robbanó anyagra stb. Ezt mind be kell hozni. Ezeken kivül nyersanyagokban, fél és kész gyártmányokban is nagy a hiány. Be kell hozni: vasat és acélöntvényt, nyersvasat, nemes acélt, rezet, alluminiumot, pamutot, szerszámgépeket, gépkocsikat, konzervet, bányafát stb. A felsorolásból is látható, hogy a behozott anyagok mennyisége igen jelentős. Ezt az anyagot ki kell rakni a hajókból (ha ezek egyáltalán elérik Angliái). A sokféle áru kirakásához különböző kirakó berendezés és áruraktár szükséges. A kirakott anyagot azonnal teljes egészében a kikötőből elszállítani nem lehet. Az évszázados biztonság az angol kikötők katonai szempontból igen veszélyes kialakulásához vezetett. Ez pedig abban mutatkozik, hogy az angol kikötők legnagyobb része csak bizonyos áru kirakására van képesítve (élő állat, szén, élelmiszer, gyümölcs, érc, fa, stb ). Ez békében gazdaságos és jó megoldás, gyorsítja a kirakást, de a jelenlegi háborúban jelentkező nagy hátrányát nem kell külön kiemelni. A német légierő által végrehajtott eredményes légitámadások következtében alig van Közép- és Détangliában olyan nagyobb kikötő, amelyik ne szenvedett volna komoly károkat. Elég csak Southampton, Liverpool, Bristol, Cardiff, Portsmouth, London elleni légitámadásokra utalni. A támadások következtében a kikötő berendezések és raktárak legnagyobb része teljesen elpusztult. A beérkező hajók rakományát nem lehet kirakni. A veszteglésre kényszerülő hajók tonnaürtartalma kihasználatlanul marad. Ez a hajótérben fennálló nagy hiányt jelentős mértékben fokozza. A kikötők elieni támadások következtében nem csak a kikötőberendezések pusztulnak el, hanem áruraktárak is. Ezeket azonnal pótolni Angliában ma lehetetlen. fcA tervszerű kirakás és a beérkező anyagok tárolása szétosztása jóformán megoldhatatlan feladat. A hajógyárak, dokkok, szerelő- és javítóműhelyek tervszerű tönkretétele következtében a hadi és kereskedelmi flottában előálló nagy veszteségek pótlásá nagy nehézségekbe ütközik. A sikeres német légitámadások következtében megrongált hajók megjavítása igen lassú ütemben halad előre. A hires angol hajógyártó ipar teljesítményének csökkenése világosan felismerhető. Sir Arthur Salter nyíltan beismeri ezt a körülményt. Nem áll messze az igazságtól az a megállapítás, hogy Anglia hajóveszteségeit saját erejéből pótolni már nem tudja. Az állandó német légitámadásoknak még van egy igen jelentős eredménye. Anglia termelése állandóan csökken. Bevin angol munkaügyi miniszternek az angol alsóházban tett célzatosan derülátó kijelentései nem tudnak ezen a helyzeten segiteni. Az angol szállító hajók elleni támadások következtében nő a javítandó hajók száma. A munkateljesítmény viszont állandóan csökken. A dokkok, hajógyárak zsúfolva vannak, a hajók kijavítása igen hosszú ideig tart. így a hajótér hiány állandóan érezhetőbbé lesz. Anglia a háború kezdetekor nem gondolt arra, hogy a német légierők és tengeralattjárók ilyen óriási eredményeket fognak elérni. Ma már látják a Szigetországot fenyegető komoly veszélyt. Ezt a veszélyt a legutóbbi napokban már hivatalos angol személyiségek is beismerik. A jelekből Ítélve, aggodalmuk nem alaptalan ! MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1940. december 15-től. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. n c 805 13-45 15 30 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 715 745 858 15 20 13 30 828 14 12 15.54 é. Bak Hangya szövetkezet i. 6 52 7 22 836 14-58 13 01 8 54 14 40 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. — _•— 8-17 14 39 —•— 9 22 15 08 —.— é. Zalaapáti vendéglő i — —•— 7 47 1358 —•— 950 15.35 —é. Keszthely pályaudvar i. — —•— 7.25 13.05 —• — Zalaegerszeg—Bak—Nova—Lenti r r —.— 13 45 i. Zalaegerszeg Széchenyi tér é. 7 45 13 01 836 15 04 i. Bak Hangya szövetkezet é. 644 12 59 9 20 15 50é. Nova i. 612 15 —•— —•— é. Lenti i —•— —•— C) Kedden és pénteken nem közlekedik. D) Csak kedden és pénteken közlekedik. Zalaegerszeg—Bak—Szentadorján 13 45 15 30 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. 7 45 1520 14 12 15 54é Bak Hangya szövetkezet i. 722- 14 58 • 14 30 16 11 é. Söjtör postahivatal i. 706 1435 —•— 17 20é. Lispe i. 6 — —•— —•— 17 25é. Szentadorján i. 555--*---
