Zalai Magyar Élet, 1940. április (1. évfolyam, 16. szám)

1940-04-11 / 16. szám

M/^ÄR^IET 2 Uiabb egyezmény a németek és oroszok között? Hír szerint az orosz flotta a norvég vizek felé tart Minden órában képzeletet felülmúló iram­ban' rohannak a világesemények. Legújabb je­lentéseink a következőkről számolnak be: A Stefani-iroda jelenti Amszterdamból: A holland közvélemény figyelmét leköti a 30 óra óta tartó narviki tengeri csata. Hatszáz kilométer szélességben útköznek meg a hajók, amelyeket mindkét részről légi haderők tár fnógatnak. Ez a világtörténelem első nagy egyesített tengeri és légi csatája. A norvég hajók legnagyobb része külföldi kikötőkben tartózkodik. Norvégiának körülbe­lül kétezer hajója van, amelyek most a szövet­ségesek hajóparkját gazdagítják. . Dánia és Svédország között ma újra helyre­állt a' gőzkomp közlekedés. A Reuter-iroda jelentése szerint a norvég csapatok Oslótól északra gyülekeznek. A vá­rostól 80 km-re dühöng legjobban a harc. Az Uj Nemzedék értesülése szerint azok a norvég halászok, akik a tengeri csata szín­helye közelében laknak, elmondták, hogy a harc szörnyű volt. Az ütegek lövéseitől a föld remegett, az ablakok üvegtáblái zörögtek. Reggel 8-kor abbahagyták a harcot, de 1 Ó-kor megint elkezdték. Egyik fővárosi lap tudósítója szerint a mur- manski kikötőből az orosz flotta a norvég vi­zek felé tart. Ebből arra következtetnek, hogy újabb megállapodás jött létre a németek és az oroszok között. '. Stockholmból jelentik : A norvég rádió gyors segítséget kér az angoloktól. PárisbÓI jelentik: Grönland szigetét is sú­lyos veszély fenyegeti. Grönland ügyiében a szövetségesek gyorsan döntenek. Island szige­tét még nem szállták meg a német csapatok. A szófiai német követség cáfolja azokat a híreket, hogy a német kormány jegyzéket kül­dött volna egyes délkeleteurópai államoknak, hogy a Dunát megvédjék; A Német Távirati Iroda jelenti: Frangen és Bergen kikötőket az angolok nem foglalták el. A Stefani-iroda jelenti: A német és aZ angol flotta közötti tengeri és légi csatát többszáz kilométer szélességben vívták meg. Eldönteni Mint megírtuk, a Baross Szövetség szerve­zetének kezdeményezésére mozgalom indult még Keszthelyen polgári fiúiskola felállítására. A Baross Szövetség Keszthely és Vidéke Szervezete ugyanis tarthatatlannak látja azt az állapotot, hogy a 13.000 lakójú Keszthely fiai idegenbe járjanak azoknak az alapismereteknek megszerzése céljából, amelyek nélkül iparos, vág)' kereskedő ma már tanonckorában sem boldogulhat ezeken a pályákon; ezeket az ismereteket jól és olcsón csakis a pol­gári fiúiskola nyújthatja, amely iskolatípus ezidőszerint Keszthelyen hiányzik. Az akkoriban megindított mozgalom elkésett arra, hogy egy, esetleg magánjellegű polgári fiúiskolát már az ősz folyamán, meg­nyithasson, de különben is, a földrészünkön ki­tört és végre is háborúvá fajult diplomáciai válság nyugtalan légkörében senki sem vállal­hatta a kockázatot egy ilyen nagy vállalkozás sikeréért, avagy sikertelenségéért. Az akkor megindított mozgalmat azonban a szövetség nem hagyta elaludni, hanem állandóan felszí­nen tartva, a szövetségnek minap tartott évi rendes közgyűlésén ismét napirendre tűzte. Landi Ferenc ny. iskolaigazgató, szövetségi ügyvezető titkár, a polgári fiúiskola létesítése céljából kiküldött bizottság nevében erre az alkalomra terjedelmes emlékiratot szerkesztett, ezideig még nem lehet azt, "hogy melyik fél győzött, mert a veszteségek körülbelül egyfor­mák. A Svéd Távirati Iroda jelenti: Oslo lakos­sága azt a parancsot kapta, hogy a várost azonnal hagyja el. Angol csapatok el akarják foglalni Oslót és a kikötőt bombázni is fogják. Stockholm, április 11. A bevonuló német csapatok és a norvégek között kemény csata volt. A beásott norvég csapatok kétszáz né­metet lelőttek. Az észak felé vonuló német csapatoknak sikerült elfogniok 500 norvég ka­tonát, akiket lefegyvereztek. Az angol tengernagyi hivatal közli: Scapa Flow mellett német repülőgépek megtámadtak egy angol hajókaravánt. Az angol légelhárítók tüzeltek a gépekre és a nagy bombavetök kő-, zül kettőt lelőttek. A németek egymást követő hullámokban, kisebb-nagyobb csoportokban támadták a hajókat. Az angol hajókban kár nem történt, csak egy ember Sebesült meg. ‘A felszállt angol vadászgépek üldözőbe vették a német gépeket. Még három gépet lelőttek. A lelőtt'német gép személyzete ejtőernyővel ki­ugrott és az angolok mentették meg őket. A Daily Express jelenti Stockholmból, hogy az Emden német cirkálót elsüllyesztették. A Kisbalaton Vízrendező Társulat április 9-én a keszthelyi községháza nagy tanács­termében rendkívüli közgyűlést tartott, ame­lyen az érdekeltséget tájékoztatták a Zala ár­vízlefolyásáról, a védekezés menetéről, a védő­művekben szenvedett károkról és a helyreáilí­amelyben vázolva a kérdésnek messze időkre visszanyúló történetét, méltatva Keszthelynek évszázados kultúráját, kultúrintézményeinek fenntartásában évről-évre hozott nagy áldoza­tait, rámutatott azokra a hatalmas erkölcsi és anyagi értékekre, amelyeket a polgárság elér­hetne, ha a létesítendő polgári fiúiskolával is előse­gítené Keszthelynek iskolavárossá való fejlesztését. A kilenc pontban felsorakoztatott nyomós érv­nek és egy kimutatásnak hatása alatt — mely szerint a Keszthelyről és környékéről Tapolca, illetve Marcali polgári fiúiskoláiba naponként átjáró tanulók száma ez idén 46 — a közgyű­lés egyhangú határozattal hagyta jóvá az eddig tett intézkedéseket és kérte az elnökséget ez ügyben további elhatározó lépések megtéte­lére. — A rég elhanyagolt székrekedések keze­lésében gyakran már kis mennyiségű termé­szetes »Ferenc József« keserüvíz naponkénti használata is igen hatásosnak bizonyul, úgy hogy a gyomoremésztés is megjavul, az epe- kiválasztás fokozódik, az anyagcsere megélén­kül és a vér felfrissül. Kérdezze meg orvosát: 1940 április 11. Száz évvel ezelőtt Zalában Milyen sorsa volt a magyar tanítónak száz évvel ezelőtt, megvilágítja röviden ez a zalai eset. Mikker József iskolamester hosszú ideig Kjs- komáromban működött. Elöregülvén, olyan pusztán maradt, mint a templom egere. Va­lami jó ember azt a tanácsot adta neki, hogy kérjen segedelmet a Kolonits-féte alapítvány­ból. Be is adta alázatos instanciáját (így fnevez­ték akkor a folyamodványokat) a vármegyé­hez, hogy a tekintetes karok és rendek eszkö­zöljenek ki neki némi támogatási. A vármegye az akkori előírások szerint felterjesztette az ügyet a helytartó tanácshoz. Nagysokára le­jött a helytartó tanács válasza. Ebben utasítja a folyamodót, hogy nyitgdíjkérelmével fordul­jon ahhoz a községhez, amelynél szolgálatát töltötte. Erre viszont a vármegye újra felírt a hely-: tartó tanácshoz, hogy ő egy korábbi közgyű­lésének határozata értelmében nem kötelezheti a községeket az elöregült mesterek nyug*' pénzének fizetésére. A helytartó tanács nem válaszolt. Hosszíabb idő. múh;a a . vármegye újra előterjesztette a tanító esengését és megint a Kolonits-alapít­ványból való segély. kiutalását javasolta. Újabb várakozási idő telt, múlt. Közben, Mikker József kiérdemült tanító jobb létre szettderült: P.P. tási munkákat illetőleg eddig kiadott intézke­désekről. v • A közgyűlésen Kroller Miksa zatevári apát, társulati elnök betegsége folytán dr. Letérd János hercegi főtitkár, társulati alelnök elnö­költ s azon az érdekeltség legnagyobb része jelen volt. Az árvíz lefolyását a társulat igazgatója is­mertette. Számos fényképet is mutatott be az áradás hatásáról és jelentést tett a védőművek­ben esett károkról. Az ellenállhatatlan erővel lezúduló jeges ár a védőművekben — az eszközölt felvételek szerint — 275.000 pengő kárt okozott "Ez az összeg csak a védőművek helyreállítási költ­ségét jelenti s nincsen benne azon — ennek legalább négyszeresét kitevő — kárérték, ame­lyet az ártérben érdekeltek mezőgazdaságai szenvedtek, valamint nincsenek benne az uta­kat, vasutakat s egyéb közmüveket ért károk sem. E károkat súlyosbítja még az is, hogy minőin év május havában is igen magas szokott lenni a Zala folyó vízállása, ez időpontig tehát a gátszakadásokat helyre kell állítani. E nehéz feladatot az fiiam segít­sége nélkül a társulat n»m képes megoldani. Az elnökség és dr. örffy Imre felsőházi tag illetékes helyeken való eljárását már is kisérte annyi eredmény, hogy az országos ár­védekezési kormánybiztosság a legsürgősebb helyreállítási munkák teljesítésére 20.000 pen­gőt utalt ki a társulatnak kölcsönképpen. A közgyűlés e legszűkösebb fedezeten fúl további és hathatósabb támogatás kérését ha­tározta el. Elhatározta a társulat azt is, hogy illetékes helyen kéri a most előállott súlyos, károkban nagy mértékben részes háromnyífású zalaapáti Zala-híd átépítését egynyílásúra, mert a nyílást megosztó pilléreken megakadt jéjg volt az első és legnagyobb gátszakadások köz­vetlen okozója. Kéri az érdekeltség k!edvezmé-‘ nyes árú takarmánymagvak kiutalását és, az árterület ez "évi földadójának elengedését is. Az a terv, hogy Keszthelyt iskolavárossá fejlesztik Májusig helyre kell állítani a Zala folyó gátszakadásait Húszezer pengő kölcsönt utalt ki az árvízvédelmi kormánybiztosság Zalaapátinál átépítik a Zala hidját is

Next

/
Oldalképek
Tartalom