Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-20 / 236. szám

MIM Éúttúm Í925 Öktóber 2Ó. I 2 A Magyar Jövő szanálásának ügye. A Reggel jelentése szerint: Prohászka püspök nem tudta meg­szerezni azt a harmadféi milliárd kölcsönt, amelyből a Magyar Jövő ifjúsági irodalmi vállalatot szanálni akarta. A vállalat mindazonáltal a Gaea bankot, amely nem fogadta el az 50 százalékos egyezményt, kifizette, úgyszintén kifizette a ház- tulajdonost is. A többi hitelezők eddig kb. 20 százalékát kapták kö­veteléseiknek. A hitelezők legköze­lebb ülést tartanak a többi követe­lésük mikénti érvényesítése végett, j A munkapiac helyzete. A m. j kir. állami munkaközvetítő hivatal j jelentése szerint a munkapiac hely- j zete igen kedvezőtlen, az előző hét­tel szemben azonban némi javulást mutat. Főbb foglalkozási ágak sze­rint tekintve a munkapiac csak a tanoncoknál volt kedvező. Intézetek szerint tekintve a munkapiac csak a debreceni intézet körzetében volt kedvező, a többieknél pedig igen kedvezőtlen. A Tudományos Akadémia cen- tennáriuma. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának századik évfordulójával kapcsolatos ünnepsé­gek során tegnap Kaáhn Aladár ál­lamtitkár „Széchenyi és a Magyar Alföld" címen tartott előadást, me­lyen József és József Ferenc királyi hercegek is megjelentek. Az aranycsempész nyo nozók és vámőrök büntetése. Az 1923- ban nagy port felvert, detektívek és vámőrök által rendszeresen folytatott arany, valuta és értékpapír csempé­szés ügyében tegnap délben hirdet­ték ki 3 napi tárgyalás után az ítéletet. Nagy Jenő detektívet, ki nemrégen megvesztegetési perében két évi fegyházat 'kapott, IV2 évi börtönre és 13-szor 500.000 koronára. Malenicza Andrást 3 hónapi fogházra, 5-ször 500.000 korona pénzbünte­tésre, Sipos Dezsőt 6 hónapi bör­tönre, 3-szor 500.000 korona, Róth Miklóst 4 hónapi fogházra és 2 miliió korona pénzbüntetésre, Katzer Béla ékszerészt 10 hónapi börtönre, 4-szer 500.000 korona pénzbünte­tésre, Hegedűs Pétert 2 hónapi fog­házra és 2 szer 200.000 korona pénz- büntetésre, Gampei Istvánt 1 évi és 2 hónapi, továbbá 7-szer 500.000 korona pénzbüntetésre, Görög Nán­dor ékszerészt 7 hónapi fogházra és 2-szer 2 millió korona pénzbün­tetésre, Mayer Nándor ékszerészt 4 hónapi fogházra és 2 szer 2 millió korona pénzbüntetésre s mindegyi­ket 3_i évi hivatalvesztésre Ítélte. Emlék a kommiin áldozatainak. Sopronból jelentik : Kapuvár község képviselőtestülete a kommunizmus alatt vértanúhalált szenvedett derék polgárainak a temetőben emléket állított. Az emlékművet november 1-én, Mindszentek napján leplezik le. Egy öregasszony gyanús ön- gyilkossága. Özvegy Seefelder La- josné, egy borbély özvegye, mint megírtuk a napokban, budapesti la­kásán felakasztotta magát. Most olyan gyanuokok merültek fel, melyek gyilkosságra engednek következtetni. A gyanú igazolását a hivatalos bon­colás fogja eldönteni. Gyorsított kommunista-pör. A pestvidéki törvényszék tegnap kezdte meg a többszörös gyilkossággal vá­dolt Löw>i Sándor bűnügyének tár­gyalását. Löwi a kommun aiatt rög- tönitéíő bizottsági tag volt, emigrált, majd visszatért Magyarországra. A bünügy tárgyalása gyorsított eljárás szerint folyik. Löwi kényszerrel és akkori elmebeli fogyatékossággal vé­dekezik, mit azonban az orvosszak­értő nem állapit meg. Több tanú kihallgatása után ma kerül sor a perbeszédekre s valószinüleg Íté­letre is. KÜLFÖLDI HÍREK Parancsnokváltozás Marokkó­ban. Púrisból jelentik : Pétain tábor­nagy visszatér Párisba, mihelyt Steeg, Marokkó 11 j főkormányzója megérke­zik állomáshelyére. A Petit Journal közli, hogy a tábornagy, aki a kor­mánynak jelentést fog tenni a ma­rokkói helyzetről, valószinüleg az egész telet Franciaországban tölti s ezalatt az idő aiatt Pollaind tábornok lesz a marokkói haderő főparancs­noka. A berlini gázmüvek sztrájkja. Berlinből jelentik : A gázmüvek mun­kásainak 90%-a a sztrájk mellett foglalt állást, mindamellett remélhető, hogy uj bértárgyalások indulnak. Városi képviselő- választás küszöbén A választási bizottság jelöltjei Nagykanizsa, október 19 Nagykanizsán is választásokra ké­szülődnek a város választópolgárai. Csütörtökön történik meg a város parlamentjének kiegészítése, a képvi­selőtestület választás alá kerülő man­dátumainak betöltése. Mint minden választást, ezt is lázas készülődés előzi meg, mert hiszen nem teljesen mindegy a városi polgárokra nézve, hogy kik kerülnek be a képviselő- testületbe s kik fognak szavukkal dönteni 32.000 embert érintő városi ügyekben. Az öt nagykanizsai kerület részére a Knortzer György kormánytanácsos irányítása alatt működő választási bizottság a következőképen állította össze a megválasztandó képviselő­testületi tagok névsorát: /. kerület; (14 rendes és 5 pót­tag) Knortzer György, Eberhardt Béla, dr. Fried Ödön, Muzikár Vince, Lányi László, Tóth István (szabó), Dedovácz Béla, Velecz Ede, Varga György (postaaltiszí), Vincze Gyula, Wimmer Ferenc, Kovács Ferenc (csizmadia), Hajas József, Szabó Kál­mán. Póttagok: Hitzelberger György, Szabó Kálmán, Sáfrán József, Vellák János, Kovács Gábor. II. kerület: (12 rendes és 4 pót­tag) dr. Brod Tivadar, Kaster Miksa, Ansorge Antal, dr. Rotschild Béla, dr. Ollop Mór, Scherz Richard, Weisberger Kálmán, dr. Halphen Jenő, dr. Bartha István, Radnai Jenő, Stern József, Ofenbeck Vilmos. Pót­tagok : Büchler Mór, Miklós Gyula, Városi Sándor, Kein Gyula. III. kerület: (16 rendes és 5 pót­tag) dr. Weisz Lajos, dr. Willányi Henrik, Irmler József, Petrik Dezső, Kohn Lipót (ny. vasutas), Schiller József, Mráz Kálmán, Gold Ignác, Moshammer Károly, Gulyás Károly, dr. Balázs Zsigmond, Kolovits Fe­renc, Neusidler Jenő, Frey György, Breuer Izidor, Fischl Lajos. Pótta­gok : Sörlei Jenő, Babies Lajos, Mittermayer Kálmán, Berke József, Vértes Antal. IV. kerület: (14 rendes és 5 pót­tag) Ujváry Géza, Bazsó József, Tóth Lajos, Diósy Béla, Poszovecz István, Matán Ödön, Töllösi Péter, Dezső Aladár, Gábor György (Teleky- ut), dr. Gärtner Antal, Hoffmann Henrik (kádár), Farkas József, (Te- leky-ut), dr. Hajdú Gyula, dr. Vass Zoltán. Póttagok: Vékásy Károly, Golenszky János, Bazsó Sándor, Bódog Ferenc, Baglady Béla. V kerület: (14 rendes és 5 pót­tag) Aigner Géza, Pichler József, Szálinger Antal, Mágics János, dr. Dómján Lajos, Kleinfeld Ignác, Szántó Lajos, Belső János, Nith Norbert, Wimmer József, Metz József, dr. Tamás János, Tripammer Jenő, Stern Miksa. Póttagok: Mayer Károly, Szuknay Lajos, Bruncsics József, Klein Vilmos (pék), Veszter Zsig­mond. A NÉMA HAJÓ (I love you) (2) Irta: Péchy Horváth Rezső Nem voltam valami könnyen lob­banó természetű. De a kis lady hideg érdekessége hamar és igen kiváncsivá tett. Ugyannyira, hogy szilárd elhatározásommá vált vele megismerkedni. Az ismerkedés h dón általában igen könnyű. Az a közös sors, amely egymásra utalja az em­berek százait hosszú heteken által, utat enged az elhagyatottság érzé­sének és mindig lerombolja az eti­kett által felállított felesleges fala­kat és valami bensőséges viszonnyal fűzi össze az óceánjárók hátán utazó embereket. De ezúttal nem tudtam könnyen bemutatkozni. Csudamód tartózkodó és visszavonult életmódot folytattak. Bár mindig a közelükben tartózkod­tam, hogy adandó alkalommal azon­nal a szolgálatukra lehessek, ilyen alkalom egyáltalában nem akart kínálkozni. De amit nem akart meg­hozni az alKálóm, azt a kezemre • játszotta a véletlen, — ez a hatal- ' más harmadik. A véletlen különös módon ját- j szott a kezemre. Akkor történt a * dolog, amikor körülbelül az Atlanti- 1 Óceán közepetáján járt a „Carpathia“. | Egy derült, meleg délelőttön a mama shawl-jáí lefújta a korlátról a lenge tengeri szellő. A ruha libe­gett egy kicsinyt, aztán, mint egy zsák, egyenesen a harmadik osz­tályú utasok fedélzetére hullott alá. Mi sem természetesebb, mint hogy én — szokás szerint — akkor is a vándorútra kelt magyar testvérek között időztem. A legelső voltam, aki a lehulló kendőt észrevettem. Felemeltem. Egy perccel később már a colonelné előtt álltam, aki hálás szempillantással és meleg kézszori- tással jutalmazta igyekvésemet. Ilyen módon Teany is — a leány — most már szívesen látta a be­mutatkozásomat. De szívesen látott családjánál a vén katona is. A leány mindjárt megkérdezte: — What is your name? Mivel pedig többször ismételtem a nevemet és még sem értette meg, angolra fordítottam le és akkor mo­solyogva nyújtotta felém átlátszó, fehér kezét: — Thank you! — mondta. Időközben aztán az öreg lement a kabinba. Csakhamar követte a felesége, a bájos, még mindig viruló szépségű amerikai asszony. És igy mi ketten egyedül maradtunk a fe­délzeten. Felettünk az őrhidon fiatal tiszt sétált. Néha-néha felém pislogott. Láttam a szemei mozdulatáról, hogy ahova engem kíván, az nem lehet közelebbi és barátságosabb hely, mint a pokol. A legény ugyanis szintén a { látói orrvérhuilajtók közé tartozott, aki a mindennapi tabie- d’hoíe-nál gyakran és hosszasan szokta nézegetni Teanyt, de ez persze még csak pillantásra sem méltatta az ügyetlenül epekedő naval officiert. Engem a fiú jelenléte cseppet sem feszélyezett. Teanyt sem. Bájos közvetlenséggel és kedves egyszerű­séggel mesélt el mindent, ami a személyükre vonatkozott. Igazi ame­rikai leány volt. Férfias bátorsággal beszélt. És amikor szembenézett velem, nem láttam a szemeiben azt a speciálisan leányos félénkséget, amely a mi leányaink bármelyiké­nél is felfedezhető, de amely majd­nem mindig erőltetett és mesterkélt, mert sivár és olcsó számítás bujkál mögötte. Kedves őszinteséggel mondta el, hogy Hobokenben laknak, New-York- ban, ahol az apjának egy négy­emeletes bérháza van. Egyébként az „öreg" nyugdíjas, dacára negyvenhét évének. Rendezett viszonyok között élnek általában és ő — Teany — a 17-ik utcai primary schoolban tornatanár. . . That is all! És mutatta a karjait: feltolta a csipkebluz ujját és láttatni engedte a bársonyos simaságu, habfehér kar­ját végig-végig... (A fiatal tiszt az őrhidon kidülledt szemekkel bámult!) És behajtva a karját, mosolyogva és büszkén mutatta a vastag izmait: — Tapintsa csak meg, milyen kemények! — szólt nevetve és én megfogtam a karját. . . Go on! Csakugyan kemény volt! És csak akkor jutottam tudatára furcsa tettemnek és a nem kis mé­retű illetlenségnek, amikor az angol fiú vad kifejezésii arcát megláttam az őrhid magaslatán. Szemeinek villámait felém lövelte. A homlokán mély ráncok sorozata türemlett, mint megfagyott, apró hullámsor. Elpirul­tam hirtelen és testemet forróság öntötte el. Elresteltem magamat és zavaromban alig tudtam tovább foly­tatni a társalgást. 3. Az egyébként unalmas tengeri uta­zás a jenki-családdal kellemes cse­vegés és csaknem bensőséges barát- kozás közben folyt. Mindennap együtt voltunk. Nemcsak a leány, a tanárnő, kedvelte meg a szemébe bátran belenéző hungariant, hanem az „öregek“ is igen rokonszenvez­tek vélem. Áldottam a sorsot és a véletlent, amely ezzel a családdal összehozott. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom