Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-14 / 231. szám
Miki áúúMm iÖä5 ÖktÓber l4. A postás sorsjáték. A Magyar Postamesterek Országos Egyesülete közli, hogy a kibocsátott sorsjegyek húzását 1926 január 20 ra elhalasztották. Rózsahegyi Kálmán ünneplése. Januárban lesz 25 éve, hogy Rózsahegyi Kálmán a Nemzeti Színház tagja. Kollegái ez alkalommal ünnepelni fogják. Endrődön, születése helyén, szülőházán enapon emléktáblát fognak leleplezni. Uj kényszeregyezségi törvény- javaslat. A kényszeregyezségi eljárásról szóló törvény alapján kirendelt vagyonfelügyelők és könyv- szakértők költségei a legtöbb esetben oly magas összegekkel terhelték meg az egyezkedésre maradt vagyont, hogy emiatt igen gyakran a hitelezők szinte lehetetlen helyzetbe kerültek. Az igazságügyminisztériumban most elkészült egy törvényjavaslat, amelynek alapelve, hogy a kényszeregyezségi eljárás keretében a magánegyezkedést újból szabályozza, azonkivül pedig a vagyon- felügyeleti és könyvszakértői költségeket is korlátozza. Hat uj állami bérpalota. Az Országos Lakásépítő Bizottság bíráló bírósága ma délelőtt elkészült munkájával és délután 6 órakor kihirdette a hat uj állami bérpalota terv- pályázatának eredményét. Az állami bérpaloták építésének megkezdésére december közepén kerül sor. Éves és féléves vasúti bérletjegyek. Az államvasutak igazgatósága ezentúl éves és féléves bérletjegyeket ad ki, amelyek nem a naptári évre érvényesek, hanem a váltás napjától számított fél vagy egész évre. A bérletjegyek ára I. o. éves 19.280,000, féléves 13J70,000, az óvadék 600,000. II. o. éves 15.040,000, féléves 10.740,000, óvadék 340.000, III. o. éves 9.940,000, féléves 7.100,000, óvadék 220,000 korona. KÜLFÖLDI HÍREK Nem jutott holtpontra a locar- noi konferencia. Berlinből jelentik: Kämpfner államtitkár ma este Berlinbe érkezett, holnap jelentést tesz, majd visszatér Locarnoba. Azok a hírek, melyek szerint a tárgyalások befejezése holtpontra jutott s a német kormány elé ultimátumot akarnak terjeszteni, alaptalanok. Uj magyar napilap indul Kolozsváron. Kolozsvárról jelenti tudósítónk: Kolozsvárt a napokban uj magyar napilap indul „Az Est“ címen Polőnyi Albert főszerkesztésében. Polónyi Albert évtizedeken át kiadója és főszerkesztője volt az egykori „Kolozsvári Friss Ujság“-nak, majd a „Kolozsvári Újság“-nak, An- drássy Gyula gróf és az alkotmánypárt erdélyi orgánumainak. Az impe- rium változáskor beszüntette lapjait és azóta távol tartotta magát a lapkiadástól és újságírástól. „Az Est“ harcos orgánuma lesz az erdélyi magyar kisebbségeknek. Az uj magyar lap egyébként Kolozsvár ötödik magyar lapja lesz. Jelenleg néhai Barlha Miklós 46 éves lapja, az Ellenzék, amely egyúttal a Magyar Párt hivatalos napilapja, a Keleti Újság, az Újság és a cionista Uj Kelet alkotják a magyar napisajtót Kolozsváron. Nagy Confectio vásár Óriási váSasztékban megérkeztek a legújabb női- és leánykakabátok, bundák, francia és angol női ruhák, leánykaruhák és pongyolák rendkívül jutányos árakért Stern József Sr Nagykanizsa, Kazinczy-utca 1. (Városházpalota). 2i90 Kállay Tibor dr. diszpolgársága Indítvány a rendkívüli közgyűlés összehívására s azon a város nemzetgyűlési képviselőjének díszpolgárrá leendő megválasztása iránt Nagykanizsa, október 13 Olvasóközönségünk előtt sokkal jobban ismeretesek azok az alkotások, melyek a város intézményei tekintetében Kállay Tibor dr. Nagykanizsa városa nemzetgyűlési képviselőjének nevéhez és tevékenységéhez fűződnek, semhogy azokat részletesen felsorolnunk kellene. Mindannyian teljesen tudatában vagyunk annak, hogy mennyi odaadással és eredménnyel munkálkodott közre azon, hogy a város kultúráját köz- intézmények létesítésével emelje s hogy mennyire szivén viseli ennek a városnak kulturális előrehaladását. Ezek a körülmények késztették a képviselőtestületnek igen számos tagját arra, hogy beadvánnyal forduljanak Sabján Gyula dr. polgármesterhez, s tőle rendkívüli közgyűlés összehívását kérjék, mely Kállay Tibor dr. nemzetgyűlési képviselőt a város díszpolgárává választja. Az ez iránti kérvényt, 25 aláirással ellátva ma adták be a polgármesterhez, aki előreláthatólag igen rövid idő alatt össze fogja hívni a rendkívüli városi közgyűlést, mely Kállay Tibor dr.-t díszpolgárai sorába fogja iktatni. A kitüntetés kétségkívül arra érdemes férfiút fog érni s a város közönsége valóban nem is róhatja le másképen tiszteletét és elismerését képviselője iránt minden alkalommal tanúsított támogatásáért, mint a város díszpolgárává való választásával A polgármesterhez beadott kérvény így hangzik: Nagyságos dr. Sabján Gyula polgármester urnák, Nagykanizsa. Városunk polgársága között meg- nvilvánul az a hő óhai. hnvv immár mindazon ténykedésekért, melyekkel vonzalmunk, igaz szeretetünk és határtalan tiszteletünket kiérdemelt nemzetgyűlési képviselőnk, dr. Kállay Tibor ur Ő nagyméltósága, országos, lelket fárasztó munkái közepette városunk, testületeink és egyes polgárok javát szolgálta, — vele szemben hálás elismerésünket megfelelő formában nyilvánítsuk. Együtt érezve polgártársaink megnyilatkozásával hálánk kifejezéséül a leghelyénvalóbbnak tartjuk, hogy nevét akként örökítjük meg, hogy Ő nagyméltóságát városunk díszpolgárává válasszuk meg. E végből alólirott városi képviselők ily értelemben indítványt teszünk Nagyságod elé s arra kérjük, hogy ezt egy legrövidebb időn belül egybehívandó közgyűlésen tárgyul kitűzni méltóztatnék. Egyben tudatjuk, hogy az indítványnak a közgyűlésen való szóbeli előterjesztésével Knortzer György városi képviselőtestületi tag urat bíztuk meg. Kelt Nagykanizsa, 1925. okt. 13. Teljes tisztelettel aláírások A város legközelebbi rendkívüli közgyűlésén tehát módjában lesz közönségünknek, hogy a dr. Kállay Tibor nemzetgyűlési képviselőjével szemben érzett háláját abban a formában kifejezésre juttassa, amely forma egyedül áll rendelkezésére: díszpolgárává fogja választani nagynevű képviselőjét, a kiváló állam- férfiút. Uhuvára (4) Irta: középgulácsi Péczely László — Parancsot teljesiték, midőn Gyimóth várát ostrom alá vétettem. Most azonban látom, hogy egy nemes szivü magyar és két angyali lelkű nő nyugalmát háborgatom. Én tehát a békét ezennel fölajánlom. Fogadd el békejobbomat Doroghy Gerő. Mikor az est ráfeküdt a bükköserdőre, sötét lombjai alatt az őrtüzek százai gyultak ki. Gyimóth vár ura ökrök és juhok tömegét vágatja le s boros hordókat guritanak a vár alá, hogy megvendégelje véle a török sereget. Kürtök rikoltanak és a várba tízezer ember zűrzavaros lármája verődik föl. Sivit a török sip s e zajba bevegyül busán, messzehangzón a tárogató hangja. Együtt vigad immár a török és magyar katona. Két hétre rá, ahogy Gyimóth vára az ostrom alól fölszabadult, Achim Alledin is készül elhagyni a várat. Fejsebe ugyan begyógyult, de most meg a szivét érezé betegnek. Megártott a magyar leány tükörtiszta lelke s nefelejtskék szemsugara szegénynek. Mielőtt azonban a várból távozék, Doroghy Gerő uramat arra kérte, hozassa be újból a négy serleget villányi borral megtöltve. Fölragadja: E serleget, amit egykor megtagadók, úrnőimet és nagyuramat arra kérem, ürítsük ki a magyar hazára. E másodikat, ha a magyar honnak békét hagy, a török császárra. Most azonban, mielőtt távozom, fogadják a hölgyek jóságukért hálatelt köszönetéin. Te nemes szivü, vitéz Gyimóth vár ura pedig ne tagadd meg tőlem, hogy ellátogassak a várba, ha késztet rá a szivem. Regősök regéje közben hagyta el a várat a visszahagyott kísérettel Achim Alledin. A fehérporos kemény országúton Veszprém felé csattogott a lovak patája, de visszaszállt a várba a fiatal vezérnek szive sóhajtása. Julia is otthon megváltozott, mintha kicserélték volna. Midőn hire ment, hogy Doroghy Gerő miként bánt el a törökkel, a dunántúli nemesi és főúri társadalom tömegesen kereste fel őt, hogy efölötti öröméről és elismeréséről tegyen tanúságot. Egy napon négy szép fehér ló kapaszkodott fölfelé a várba vezető szerpentin utón. A vár toronyőre megíujta a kürtöt, hogy az érkező magas vendég őt megillető fogadtatásban részesüljön. Böszörményi András, Lédec ura érkezett meg rajta. Doroghy nagyuram a vár lovagtermében fogadta. — Köszöntelek törökverő Gerő — szólott hozzá. No ugyan te a törökkei elbántál s megtanítottad a magyar becsületre. Fogadd érte baráti kézszoritásomat. A várur aztán tövétől-hegyéig elmondta Böszörményi András kívánságára a történetet. Lédec ura látogatásának azonban más rejtett célja is volt. Puhato- lódzani jött, hogy megnyerheti-e Julia kezét fiának, Böszörményi Lászlónak ? Midőn tehát magukra maradtak Doroghyval, poharazás közben előhozakodott. Az akkori szokás szerint ékes szavakban sorolá föl fia előnyeit és hogy e házasság révén a két nemzetség nagy kiterjedésű birtokai Julia és László kezében olvadnának össze. Doroghy Gerő nagyuram sem idegenkedett ettől a házasságtól. Két vármegyére terjednének ki a birtokaik és hatalmuk, ezért már vasárnap Doroghyné Arabellát is bevonta a tanácskozásba, amelyen elhatározták Julia és László egybekelését. De mivel Doroghy Gerővel kihalóban volt e nemzetség, kikötötte, hogy László továbbra a Böszörményi Doroghy nevet vegye föl. Futár érkezett Gyimóthvárába. A veszprémi pssa küldött levelet, amelyben illő tisztelettel kérte föl Doroghy várurat, hogy jelenne meg a veszprémi várban, mert fontos megbeszélni valója van. Doroghy tehát sietve tett a pasa kívánságának eleget. — Van-e tudomásod leányod, Julia és fiam, Alledin szándékáról? - kérdi a pasa. Alledin kereszténnyé és magyarrá akar lenni, hogy leányodat nőül vehesse. Hát én ebbe sohasem egyezem és ha ily terveket titkon szőttetek, tudd meg, teljes hatalmammal fogok e frigy útjába állani. Doroghy megrendülve vette e hirt tudomásul s midőn meglepetéséből magához tért, kijelentette magyar becsületére, hogy a dologról ezideig sejtelme sem volt, hiszen Julia Böszörményi László menyasszonya. Különben is nem tudná túlélni, hogy egyetlen leánya egy töröknek és a magyar haza ellenségének legyen az arája. (Vége köv.)