Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-14 / 231. szám

Miki áúúMm iÖä5 ÖktÓber l4. A postás sorsjáték. A Magyar Postamesterek Országos Egyesülete közli, hogy a kibocsátott sorsjegyek húzását 1926 január 20 ra elhalasz­tották. Rózsahegyi Kálmán ünneplése. Januárban lesz 25 éve, hogy Rózsa­hegyi Kálmán a Nemzeti Színház tagja. Kollegái ez alkalommal ün­nepelni fogják. Endrődön, születése helyén, szülőházán enapon emlék­táblát fognak leleplezni. Uj kényszeregyezségi törvény- javaslat. A kényszeregyezségi el­járásról szóló törvény alapján kiren­delt vagyonfelügyelők és könyv- szakértők költségei a legtöbb eset­ben oly magas összegekkel terhelték meg az egyezkedésre maradt vagyont, hogy emiatt igen gyakran a hitele­zők szinte lehetetlen helyzetbe ke­rültek. Az igazságügyminisztérium­ban most elkészült egy törvényja­vaslat, amelynek alapelve, hogy a kényszeregyezségi eljárás keretében a magánegyezkedést újból szabá­lyozza, azonkivül pedig a vagyon- felügyeleti és könyvszakértői költ­ségeket is korlátozza. Hat uj állami bérpalota. Az Országos Lakásépítő Bizottság bíráló bírósága ma délelőtt elkészült mun­kájával és délután 6 órakor kihir­dette a hat uj állami bérpalota terv- pályázatának eredményét. Az állami bérpaloták építésének megkezdésére december közepén kerül sor. Éves és féléves vasúti bérlet­jegyek. Az államvasutak igazgató­sága ezentúl éves és féléves bér­letjegyeket ad ki, amelyek nem a naptári évre érvényesek, hanem a váltás napjától számított fél vagy egész évre. A bérletjegyek ára I. o. éves 19.280,000, féléves 13J70,000, az óvadék 600,000. II. o. éves 15.040,000, féléves 10.740,000, óva­dék 340.000, III. o. éves 9.940,000, féléves 7.100,000, óvadék 220,000 korona. KÜLFÖLDI HÍREK Nem jutott holtpontra a locar- noi konferencia. Berlinből jelentik: Kämpfner államtitkár ma este Ber­linbe érkezett, holnap jelentést tesz, majd visszatér Locarnoba. Azok a hírek, melyek szerint a tárgyalások befejezése holtpontra jutott s a né­met kormány elé ultimátumot akar­nak terjeszteni, alaptalanok. Uj magyar napilap indul Ko­lozsváron. Kolozsvárról jelenti tudó­sítónk: Kolozsvárt a napokban uj magyar napilap indul „Az Est“ cí­men Polőnyi Albert főszerkesztésé­ben. Polónyi Albert évtizedeken át kiadója és főszerkesztője volt az egy­kori „Kolozsvári Friss Ujság“-nak, majd a „Kolozsvári Újság“-nak, An- drássy Gyula gróf és az alkotmány­párt erdélyi orgánumainak. Az impe- rium változáskor beszüntette lapjait és azóta távol tartotta magát a lap­kiadástól és újságírástól. „Az Est“ harcos orgánuma lesz az erdélyi magyar kisebbségeknek. Az uj magyar lap egyébként Kolozsvár ötödik magyar lapja lesz. Jelenleg néhai Barlha Miklós 46 éves lapja, az Ellenzék, amely egyúttal a Ma­gyar Párt hivatalos napilapja, a Keleti Újság, az Újság és a cionista Uj Kelet alkotják a magyar napi­sajtót Kolozsváron. Nagy Confectio vásár Óriási váSasztékban megérkeztek a legújabb női- és leánykakabátok, bundák, francia és angol női ruhák, leánykaruhák és pongyolák rendkívül jutányos árakért Stern József Sr Nagykanizsa, Kazinczy-utca 1. (Városházpalota). 2i90 Kállay Tibor dr. diszpolgársága Indítvány a rendkívüli közgyűlés összehívására s azon a város nemzetgyűlési képviselőjének díszpolgárrá leendő megválasztása iránt Nagykanizsa, október 13 Olvasóközönségünk előtt sokkal jobban ismeretesek azok az alkotá­sok, melyek a város intézményei tekintetében Kállay Tibor dr. Nagy­kanizsa városa nemzetgyűlési képvi­selőjének nevéhez és tevékenységé­hez fűződnek, semhogy azokat rész­letesen felsorolnunk kellene. Mind­annyian teljesen tudatában vagyunk annak, hogy mennyi odaadással és eredménnyel munkálkodott közre azon, hogy a város kultúráját köz- intézmények létesítésével emelje s hogy mennyire szivén viseli ennek a városnak kulturális előrehaladását. Ezek a körülmények késztették a képviselőtestületnek igen számos tag­ját arra, hogy beadvánnyal fordul­janak Sabján Gyula dr. polgármes­terhez, s tőle rendkívüli közgyűlés összehívását kérjék, mely Kállay Tibor dr. nemzetgyűlési képviselőt a város díszpolgárává választja. Az ez iránti kérvényt, 25 aláirással ellátva ma adták be a polgármesterhez, aki előreláthatólag igen rövid idő alatt össze fogja hívni a rendkívüli városi közgyűlést, mely Kállay Tibor dr.-t díszpolgárai sorába fogja iktatni. A kitüntetés kétségkívül arra érdemes férfiút fog érni s a város közönsége valóban nem is róhatja le másképen tiszteletét és elismerését képviselője iránt minden alkalommal tanúsított támogatásáért, mint a város dísz­polgárává való választásával A polgármesterhez beadott kérvény így hangzik: Nagyságos dr. Sabján Gyula polgármester urnák, Nagykanizsa. Városunk polgársága között meg- nvilvánul az a hő óhai. hnvv immár mindazon ténykedésekért, melyekkel vonzalmunk, igaz sze­retetünk és határtalan tiszteletün­ket kiérdemelt nemzetgyűlési kép­viselőnk, dr. Kállay Tibor ur Ő nagyméltósága, országos, lelket fárasztó munkái közepette váro­sunk, testületeink és egyes polgá­rok javát szolgálta, — vele szem­ben hálás elismerésünket megfelelő formában nyilvánítsuk. Együtt érezve polgártársaink megnyilatkozásával hálánk kifeje­zéséül a leghelyénvalóbbnak tart­juk, hogy nevét akként örökítjük meg, hogy Ő nagyméltóságát vá­rosunk díszpolgárává válasszuk meg. E végből alólirott városi kép­viselők ily értelemben indítványt teszünk Nagyságod elé s arra kér­jük, hogy ezt egy legrövidebb időn belül egybehívandó közgyűlésen tárgyul kitűzni méltóztatnék. Egyben tudatjuk, hogy az in­dítványnak a közgyűlésen való szóbeli előterjesztésével Knortzer György városi képviselőtestületi tag urat bíztuk meg. Kelt Nagykanizsa, 1925. okt. 13. Teljes tisztelettel aláírások A város legközelebbi rendkívüli közgyűlésén tehát módjában lesz közönségünknek, hogy a dr. Kállay Tibor nemzetgyűlési képviselőjével szemben érzett háláját abban a for­mában kifejezésre juttassa, amely forma egyedül áll rendelkezésére: díszpolgárává fogja választani nagy­nevű képviselőjét, a kiváló állam- férfiút. Uhuvára (4) Irta: középgulácsi Péczely László — Parancsot teljesiték, midőn Gyimóth várát ostrom alá vétettem. Most azonban látom, hogy egy ne­mes szivü magyar és két angyali lelkű nő nyugalmát háborgatom. Én tehát a békét ezennel fölajánlom. Fogadd el békejobbomat Doroghy Gerő. Mikor az est ráfeküdt a bükkös­erdőre, sötét lombjai alatt az őr­tüzek százai gyultak ki. Gyimóth vár ura ökrök és juhok tömegét vágatja le s boros hordó­kat guritanak a vár alá, hogy meg­vendégelje véle a török sereget. Kürtök rikoltanak és a várba tíz­ezer ember zűrzavaros lármája ve­rődik föl. Sivit a török sip s e zajba beve­gyül busán, messzehangzón a táro­gató hangja. Együtt vigad immár a török és magyar katona. Két hétre rá, ahogy Gyimóth vára az ostrom alól fölszabadult, Achim Alledin is készül elhagyni a várat. Fejsebe ugyan begyógyult, de most meg a szivét érezé betegnek. Megártott a magyar leány tükör­tiszta lelke s nefelejtskék szemsugara szegénynek. Mielőtt azonban a várból távozék, Doroghy Gerő uramat arra kérte, hozassa be újból a négy serleget villányi borral megtöltve. Fölragadja: E serleget, amit egy­kor megtagadók, úrnőimet és nagy­uramat arra kérem, ürítsük ki a ma­gyar hazára. E másodikat, ha a ma­gyar honnak békét hagy, a török császárra. Most azonban, mielőtt tá­vozom, fogadják a hölgyek jóságu­kért hálatelt köszönetéin. Te nemes szivü, vitéz Gyimóth vár ura pedig ne tagadd meg tőlem, hogy elláto­gassak a várba, ha késztet rá a szivem. Regősök regéje közben hagyta el a várat a visszahagyott kísérettel Achim Alledin. A fehérporos kemény országúton Veszprém felé csattogott a lovak patája, de visszaszállt a várba a fiatal vezérnek szive sóhajtása. Julia is otthon megváltozott, mintha kicserélték volna. Midőn hire ment, hogy Doroghy Gerő miként bánt el a törökkel, a dunántúli nemesi és főúri társada­lom tömegesen kereste fel őt, hogy efölötti öröméről és elismeréséről tegyen tanúságot. Egy napon négy szép fehér ló kapaszkodott fölfelé a várba vezető szerpentin utón. A vár toronyőre megíujta a kürtöt, hogy az érkező magas vendég őt megillető fogadta­tásban részesüljön. Böszörményi András, Lédec ura érkezett meg rajta. Doroghy nagy­uram a vár lovagtermében fogadta. — Köszöntelek törökverő Gerő — szólott hozzá. No ugyan te a török­kei elbántál s megtanítottad a ma­gyar becsületre. Fogadd érte baráti kézszoritásomat. A várur aztán tövétől-hegyéig elmondta Böszörményi András kí­vánságára a történetet. Lédec ura látogatásának azonban más rejtett célja is volt. Puhato- lódzani jött, hogy megnyerheti-e Julia kezét fiának, Böszörményi Lászlónak ? Midőn tehát magukra maradtak Doroghyval, poharazás közben elő­hozakodott. Az akkori szokás szerint ékes szavakban sorolá föl fia előnyeit és hogy e házasság révén a két nem­zetség nagy kiterjedésű birtokai Julia és László kezében olvadnának össze. Doroghy Gerő nagyuram sem idegenkedett ettől a házasságtól. Két vármegyére terjednének ki a birtokaik és hatalmuk, ezért már vasárnap Doroghyné Arabellát is bevonta a tanácskozásba, amelyen elhatározták Julia és László egybe­kelését. De mivel Doroghy Gerővel kihalóban volt e nemzetség, kikötötte, hogy László továbbra a Böszörményi Doroghy nevet vegye föl. Futár érkezett Gyimóthvárába. A veszprémi pssa küldött levelet, amely­ben illő tisztelettel kérte föl Doroghy várurat, hogy jelenne meg a veszprémi várban, mert fontos megbeszélni valója van. Doroghy tehát sietve tett a pasa kívánságának eleget. — Van-e tudomásod leányod, Julia és fiam, Alledin szándékáról? - kérdi a pasa. Alledin kereszténnyé és ma­gyarrá akar lenni, hogy leányodat nőül vehesse. Hát én ebbe soha­sem egyezem és ha ily terveket tit­kon szőttetek, tudd meg, teljes ha­talmammal fogok e frigy útjába állani. Doroghy megrendülve vette e hirt tudomásul s midőn meglepetéséből magához tért, kijelentette magyar becsületére, hogy a dologról ezideig sejtelme sem volt, hiszen Julia Bö­szörményi László menyasszonya. Különben is nem tudná túlélni, hogy egyetlen leánya egy töröknek és a magyar haza ellenségének legyen az arája. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom