Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-10-14 / 231. szám
A párisi utazás tanulságai Az alkotó munka diadala a német kisvárosokban — A polgármesterrel párisi útjáról folytatott beszélgetés impressziói Nagykanizsa, október 13 Sabján Gyula dr., városunk polgármestere vasárnap megérkezett nejével együtt párisi útjáról, hol Nagykanizsa város képviseletében vett részt a városok nemzetközi kongresz- szusának ülésein. Az ut tanulságaira vonatkozólag alkalmunk volt a polgármesterrel hosszabb beszélgetést folytatni s ennek alapján a 6000 kilométeres ut tapasztalatairól egy-két mozaikszerben összerakod képet nyújtani olvasóinknak. * A hatalmas iramban uj életre lendülő nyugati államokon át megtett ut, Páris hatalmas arányai, mindennap ezer és ezer uj benyomás közt ma még nehéz rendet csinálni s egységes képpé formálni a sok tarkán kavargó emléket. Annyit azonban a még zűrzavaros impressziók közepette is meg lehet állapítani, hogy minden magyar embernek meg kellene tennie ezt az utat, hogy megtanulja, mi az az épitő munka, mi az a törhetetlen, áldozatokat sem sajnáló törekvés a kulturemberi élet felé. Ha minden magyar ember önmaga tapasztalhatná a német, svájci, francia városok berendezkedését, életét s ha itthon mindezt a sok tapasztalatot csak a mi viszonyaink által megengedett lehetőségek keretein belül is érvényesíteni lehetne, úgy a szanálás gondjai nem okoznának annyi nyomorúságos napot ennek az országnak. A nyugati államok magas kultúrájának titka főként a munkában rejlik. A Magyarországból arra vetődő utasokat valósággal meglepi a munkának az a hatalmas lendülete, amivel akár a svájci vagy francia, akár a német városok tüntették el a háború nyomait s indították meg ezenfelül a fejlődés gyorsan egymásra következő eredményeinek sorozatát. — Ezekben, az országokban — mondotta a polgármester — dolgoznak; ezekben a városokban munka folyik, szüntelen, akadályokat nern ismerő munka, mig itthon nálunk mindenki könnyen, munka nélkül akar érvényesülni és munka nélkül élvezni a magasabb fokú városi lét előnyeit. * A francia kultúra mintha megállt volna felfelé Ívelésében. A francia ma sebeinek mutogatásában, a német- gyűlölet izzitásában, a gloire bálványozásában merül ki. Pedig amire ma annyira büszke a francia, az mind nem az újabb, diadalittas időknek, hanem még a királyságnak alkotása. Ma Franciaországnak nagyon sok vidékén elmondhatnák az emberek utakra, vasutakra, agrikulturára, kisvárosi berendezkedésre ugyanazokat a panaszokat, amelyek miatt mi magyarok olyan sokat kesergünk. Páris maga meglepi a messze országok utasait méreteivel és kultúrájával, de tanulmányi szempontból 1925 Október 14. _______________ ZA LA! MŐXWW Nagykanizsára nézve vajmi kevés értéket rejt magában, mert hiszen a mi kis városunk talán sohasem fejlődik odáig, hogy Páristól eltanult valamit érvényesíthessen idehaza. * A győzelemittas francia nép, a háború förgetegétől megkímélt Svájc szüntelen alkotó, folyton épitő munkája nem ejti annyira bámulatba a messze földről, magyar földről érkező utasokat, mint az a germán erőfeszítés, ami Németországot olyan csodálatos energiával talpraállította. — Németország élete szakadatlan munka. Oít mindenki dolgozik, mindenki épit, mindenki alkotója a borzalmasan megtiport nemzet újraéledésért folytatott harcának. A Zürichben és más svájci városokban az utóbbi évek folyamán épült uj városrészek nem jelentenek olyan eredményeket, mint a német kisvárosok újonnan épülése és fejlődése. Ezek közül valamelyiket kellene Nagykanizsának mintául vennie s ezek valamelyikétől kellene a munka értékét megtanulnia. Nürnbergben például ma is fel tudtak emelni pusztán közadakozásból egy pompás múzeumot. A német kisvárosokban ma is építenek olyan színvonalú iskolákat, aminők Magyarországon csak Budapesten, ott is még a békeévekből találhatók. A német kisvárosokban a lakásmizériát nem vályogházakkal, hanem csupa kőből, téglából épült kétszobás lakásokkal oldják meg. Igaz, hogy anyagmegtakaritás végett nem építik a szobákat a Magyarországon megszokott, hanem csak 2V2 méter magasra, de ezeket a kislakásokat felszerelik a mai ember legszükségesebb követelményeinek valameny- nyijével s a magasságot észszerű szellőztetési-megoldásokkal helyettesítik. * Minden tanulság, amit vidéki magyar városaink ebből a 6000 kilométeres útból összegyüjthetnének, csak oda konkludál, hogy balsorsával küzdő nemzetet, benne a stagnáló városi életet csak a munka mentheti meg. Ha majd a magyar városok minden polgárát a munkának az a szeretete, az a szükségszerű alkotni vágyás hatja át, amit a magyar határtól Párisig lépten- nyomon lehet tapasztalni, akkor eljutunk lassan mi is, Nagykanizsa is odáig, ahol ma a velünk együtt letiport, sokszor talán nálunk többet is szenvedett német kisvárosok állnak. Ha majd a mi úgyszólván tétlen, csak monumentális tervek kidolgozásában, gyülésezésekben, bizottsági életben elvesző napjainkat felváltja a munkába feszülés, a monumentális alkotások nélkül is, de lépten-nyo- mon való építkezés és megtanuljuk, hogy a maga helyén mindenkinek a munkája nélkülözhetetlen, egyszóval, ha megteremtjük a munkának határainkon túl élő kultuszát, akkor remélhetjük, hogy mi is el fogunk jutni odáig, ahova a germán óriást máris eljuttatta szívós, csüggedést nem ismerő munkaereje, (bl) Egy szerkesztői szini- kritika körül Nem mindennapi esetről ad hirt debreceni tudósítónk. A debreceni színház igazgatója megvonta a „Hajduföld“ cimü napilap két színházi szabadjegyét azzal az indokkal, hogy a lap kritikái nélkülözik az objektivitást és személyes indok alapján támadják őt. A „Hajduföld“ szerkesztősége sérelmesnek találta a szinidirektor intézkedéseit a szabad kritika szempontjából is és beadványban arra kérte a város tanácsát, hogy utasítsa az igazgatót, adja vissza a kritikust illető egyik szabadjegyet, mert a „Hajduföld“ kritikái mindenkor tárgyilagosak voltak és személyi indokok alapján sohasem támadták az igazgatót. A városi tanács zárt ülésben tárgyalta az esetet és úgy határozott, hogy a „Hajduföld“ fellebbezését elutasítja és az igazgató intézkedését jóváhagyólag tudomásul veszi. Határozatát a tanács azzal indokolta, hogy azért volt jogos az igazgató eljárása a „Hajduföld“-del szemben, mert a helyi lapok a színházjegyet azért kapják, hogy a premierekről és reprizekről pártatlan és objektiv kritikákban számoljanak be a közönségnek. A „Hajduföld“ pedig egy év óta elfogultan és a tárgyilagosság hijjával bírálta a színház ügyeit. A „Hajduföld" a városi közgyűlés elé fellebbezett a tanács határozata ellen és fellebbezésében bejelentette, hogy Debrecen város egész tanácsa ellen rágalmazás és hitelrontás címen feljelentést tett és azt be is adta a kir. ügyészségnek. Zalai honvédek — szerb fogságban A zalamegyei hatóságok sürgős figyelmébe! Nagykanizsa, október 13 A szenzáció erejével hat a „Magyarságának egyik a napokban megjelent közleménye, mely szerint Jugoszlávia még mindig 130 magyar honvédet, mint hadifoglyot tart vissza az állam belsejében, őket rendkívül szigorú ellenőrzés alatt tartja, úgy, hogy egy szökés csaknem teljesen ki van zárva. A 130 magyar honvédet súlyos rabságban, nehéz munkában, erős őrizet alatt tartják, alig hogy annyit keresnek, hogy a legnagyobb nyomorúság mellett tudják életüket fenntartani. A nehéz rabságban sínylődő magyar katonák között kimutathatólag sok a zalai fiú, Nagykanizsa környékbeli magyar ember, amiből azt következtetjük, hogy 20-as honvéd és a 48-as közös gyalogezredhez tartozók vannak nagyszámban köztük. Százharminc magyar fiú, köztük számos Zala földjének szülötte várja a napot, amely a szabadulást és a hazatérést hozza számukra a szerb pokolból. Hatóságainknak nem szabad egy pillanatnyilag is ezt tovább tétlenül nézniük. Hisszük, hogy az illetékes tényezők sürgősen minden lehetőt elfognak követni a 130 magyar honvéd, a zalai fiuk kiszabadítására és felveszik a diplomáciai fonalat, hogy minél előbb megszabaduljanak a minden emberi jogot durván kijátszó, balkáni pokol karmaiból. Óriási raktár! Minden méretű és minőségű Mii átvetők és falvédők plüsehgarniturák mokett és karaküll sezlontakarók csipke és szövetfüggönyök futó és ágyszőnyegek lloi lipsz- és likMfM damaszt párnahuzatok rolelta- és ponyva-vásznak szalmazsákok és pokrócok Csakis jó árut igen olcsóért adunk Szabókellékek! Paplanok és takarók börvászon és linoleum tuszor és grenadinok opálbatisztok és pettymoll női és férfi zsebkendők libertyk és batisztok Pontos kiszolgálás! = Olcsó árak ! = HDI és Hl divatnagyáruházában az „Arany kakasához Nagykanizsa = EizsÉHéi 21. Telefon 374. szám Vidékre kívánatra mintákkal szolgálunk!
