Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-09 / 227. szám

ft £ALAI KÖ,aOHf Szenzációs fordulat a murarnenti kettős rablógyilkosság bűnügyében j A „Zalai Közlöny“ riportja nyomán megállapították az I ismeretlen áldozat kilétét — Herboly Alajos igazgató jelentkezése a nagykanizsai csendőrőrsön - A meg­gyilkolt Nemesvid község birájának a fia volt Nagykanizsa, október 8 A muramenti kettős rablógyil­kosság bűnügyének izgalmai még el sem csitultak, amikor váratlan for­dulat újabb szenzációt dobott az események forgatagába. Sikerült a négy év óta ismeretlen áldozat sze­mélyazonosságát illetőleg kilétét meg­állapítani és egy kis családnak el­tűnt feje felől a borzalmas valósá­got megtudni. Hogy a nyomozás oly váratlan eredményt tud ma fel­mutatni, nem csekély mértékben ér­deme a Zalai Közlönynek, amely az egész borzalmas eseményt teljes rész­letességében feltárta, ezzel felhívta reá a nagyközönség figyelmét s egy­ben közzétette a nagykanizsai csend­őrség ama felhívását, hogy aki bár­mit is tud egy 1921-ben a Mura táján eltűnt egyén felől, jelentse azt azonnal a nagykanizsai csendőrőrs- parancsnokságon. Herboly igazgató jelentkezik a csendőrségen Lapunk október 3-iki száma ke­zébe került Herboly Alajos 62 éves nyug. iskolaigazgatónak is, aki a Barakkórház 20. sz. alatt lakik és annak idején éveken keresztül a most megszállott Muravid községnek ta­nítója volt. Herboly a közlemény nyomán vissza emlékezettarra, hogy egy Grivecz István nevű mtílakatos, akit személyesen ismert és aki őt több ízben itt Nagykanizsán is fel­kereste — 1921. év júliusában el­tűnt. A lapunkban olvasott személy- leírás mindenképen ráillett Grivecz Istvánra, úgy, hogy Herboly iskola- igazgató még aznap délelőtt jelent­kezett a nagykanizsai csendőőrsön, ahol közölte feltevését. Grivecz István eltűnése Elmondotta az igazgató, hogy a meggyilkolt ember valósziniileg Gri­vecz István, személyes ismerőse, aki 1921-ben 38 éves mtílakatos volt, muravidi születésű, erős magas ter­metű, fekete bajuszu és Kistarcsa községben lakott nejével, akinek ott egy kis ingatlana volt. Előadta, hogy Grivecz 1921 tava­szán több ízben volt nála nagykani­zsai lakásán és közölte vele, hogy átmegy a Murán a megszállott terü­letre, hogy Nemesvideu lakó édes- jj atyjától pénzt kérjen, mert a Kisíar- j csán bérbe vett földet meg akarja venni. Grivecz máskor Murakereszt- j urnái szokott átmenni a megszállt j szülőfalujába, Muravidra, de leg- j utóbb már nem mert ott átkelni, j mert félt a szerb őrségtől és igy el- j határozta, hogy Molnári-nál fog át- ) kelni. Leírta aztán az igazgató Grivecz öltözetét is. Azóta nem látta többé. Egyéb támpontok Egy Brunecz István nevű mura­vidi születésű, jelenleg a budapesti állami térképészetnél dolgozó egyén, aki az elhalt legjobb barátja volt, 1921. augusztusában felkereste őt j itt Nagykanizsán, hogy barátját Gri- j vecz Istvánt keresse. Grivecz neje j kérte fel őt erre, hogy kutasson el- j tűnt férje után. Vaska János 48 éves nagykanizsai DV váltókezelő ugyancsak előadta, hogy Grivecz 1921. juüus havában megjelent nála azzal, hogy átmegy a megszállott területre édesatyjához. Azóta nem látta többé. Az áldozat édesatyja A nagykanizsai csendőrség ezen a nyomon megállapította, hogy a szóbanforgó Grivecz István fia Ne­mesvid megszállott területi község birájának, Grivecz 69 éves jómódú nemesvidi gazdának. A csendőrség nyomban táviratilag intézkedett, hogy az öreg Grivecz másnap Nagykani­zsára jöhessen kihallgatása végett. Grivecz András a sürgöny vétele után másnap Nagykanizsára meg is érkezett s nyomban jelentkezett a csendőrség parancsnokánál, Breyer századosnál. Az öreg Grivecz vallomása Grivecz András muravidi községi bírót ezután Zrim tiszthelyettes hall­gatta ki. Részletesen elbeszélte fia harctéri szolgálatát, nősülését, Kis- tarcsán való megtelepedését, későbbi látogatását s utóbb a fia után való hiába várakozását. ' Abban az időben tudomására ju­tott, hogy a Mura folyóból egy is­meretlen ember holttestét fogták ki. Őt is értesítették a leletről, de a neki megmutatott hullában nem is­merte fel a fia holttestét. Fiát akkor mindenütt kerestette. Grivecz meg akarta indítani a gyilkosok szivét Fiának akkor még nem volt gyer­meke, ha tehát ő gyilkosai előtt azt mondotta, hogy sok gyermeke van, ezt csakis azért mondhatta, hogy megindítsa vele a gyilkosok szivét. Mikor fia eltűnt, 39 éves volt, ma­gyarul, németül és horvátul beszélt és mindig jól öltözködött. . . Ekkor hangos zokogásba tört ki s a csend­______________1925 Október Q. őrök alig tudták megnyugtatni az öreg embert. Az apa felismerte fiát A csendőrség az öreg muravidi községi bírónak vallomását jegyző­könyvbe foglalta és nyomban áttette a nagykanizsai kir. ügyészséghez, melynek elnöke, Szabó Lajos dr. azonnal értesítette az öreg Grivecz vallomásáról Almássy Gyula dr. kir. törvényszéki vizsgálóbírót. Almássy dr. azután kihallgatta Gri­vecz Andrást, aki nagyjában ugyan­azt mondotta a vizsgálóbíró előtt is, mint a csendőrségen. Amikor Almássy Gyula dr. elébe tette a fiatal Grivecz- nek a nyomozás aktái közt levő fény­képét, amit a két rablógyilkos a ma­lomban elvesztett, az öreg ember rá­vetette magát fia fényképére és köny- nyek között csókolta, mondván: „igen ez az én fiam, az én jó elve­szett fiam“. így tehát kétséget kizárólag sike­rült megállapítani, hogy Német Má­tyás és Kukuruzslyák áldozata Gri­vecz István Kistarcsán lakó miilaka­tos, akit ifjú neje négy év óta hiába vár haza Muravidról, ahová édes­atyját ment meglátogatni. A nagykanizsai csendőrség most minden intézkedést megtett a hulla feltalálása és az áldozat bőrruhájá­nak megszerzésére. Fogolylázadás egy lengyel fog­házban. Varsóból jelentik: Loza város fogházában lázadás tört ki. Rendőrség vonult fel és tüzelni kez­dett a lázadókra, akik elbarikádozták magukat. Egy fogoly meghalt, 12 súlyosan megsebesült. A foglyok a tüzelésre kitörtek és cellájuk beren­dezési tárgyaival rátámadtak a rend­őrökre, akik közül 4-en megsebesül­tek. Csak mikor a rendőrség erősí­tést kapott, sikerült a rablázadást leverni. A liceális előadások programmjához Irta: Kenipelen Béla Lapunk tegnapi számában ismertet­tük a Zrinyi Miklós Irodalmi és Mű­vészeti Kör által rendezendő liceális előadások idei programmját. Nekünk ehhez a tervezethez lenne néhány szavunk a közönség s maguknak a liceális előadásoknak érdekében. Azt hisszük, mindkettőjüknek szolgálatot teszünk avval, ha egy kis hozzá­szólást engedünk meg magunknak a tervezett előadásokhoz. A mikor idén tavasszal véget ér­tek ezek az előadások, kifejtettük abbeli nézetünket, hogy mi a liceá­lis előadásoknak a célja s bizonyos irányelveket állítottunk fel a jövőben rendezendő ilyen előadásokra nézve. A Kör érdemes vezetősége — úgy látszik — más véleményen van ezeknek az előadásoknak rendelte­tését illetőleg s az idei programúi tekintetében megint csak beleesik azokba a hibákba, melyek tavaly oly eklatánsul bizonyították állás­pontunknak helyességét. Akkor azt mondtuk, hogy a liceális előadások­nak hivatása az ismereteknek nép­szerűsítése s azoknak tárgya csak olyan kérdések lehetnek, melyek általános érdekkel bírnak s mintegy azt célozzák, hogy lépést tartsunk a tudományok haladásával. Kifejezet­ten kijelentettük, hogy elbeszélések, költemények, történelmi értekezések, archeológia és más efféle, többé- kevésbé száraz és irodalmi vonat­kozású kérdések tárgyalása nem ké­pezheti liceális előadásoknak az anyagát, mert a közönségre nézve vajmi kevés vonzó erővel bírnak. Akit érdekel egy elbeszélés, az olvashat ilyent könyvben, folyóiratban épen eleget; történelmi részletmozzanatok történelmi társulatok felolvasó asz­talaira valók s az egyiptológia és hasonló régészeti vonatkozású tár­gyak a nagy közönségre nézve meg­lehetősen unalmasak. Akkor azt is megírtuk, hogy a mi felfogásunk szerint melyek azok a kérdések, melyek liceális előadások anyagát képezhetik. És a Kör vezetősége megint előáll a tavalyi tapasztalatok után hasonló tárgyú előadásoknak sorozatával. Mert — bármennyire is tisztelet- teljes elismeréssel adózzunk is a híradásunkban megnevezett előadók nagy tudományuk iránt — felvetjük a kérdést, hogy ezeknek az előadá­soknak leginkább nőkből álló közön­sége közül hányat érdekel például II. Rákóczi Ferencnek a bécsújhelyi fogságból való szabadulása vagy az újabb leletek ismertetése az ó-korból s ezekhez hasonló egyéb témák ? Mi nagyon jól ismerjük ezeknek az előadó uraknak tudományos készült­ségét és arra való hivatottságukat, íiogy a katedráról vagy valamelyik történelmi társulat felolvasó asztala mellől előadásokat tartsanak ezekről a kérdésekről, de egészen biztosan állítjuk, hogy a liceális előadások közönségének 1%-a sem érdeklődik a felsorakoztatott tárgyak és ese­mények iránt. Tavaly is voltak előadások melye­ken alig néhány érdeklődő volt, mert tárgya nem vonzotta a közönséget. Az idén megint ugyanez a sors vár ezekre az előadásokra ugyanolyan rendszer mellett, aminő a tavalyi volt. Nem képezi ugyan a mi hivatá­sunkat, hogy ezeknek a liceális elő­adásoknak tárgyát illetőleg útmuta­tással szolgáljunk az elnökségnek, amikor mégis megtesszük, a közön­ség érdekeit nézzük s a kulíurát tartjuk szemeink előtt. És abban a törekvésben tesszük, hogy mindket­tőjüknek érdekeit kiegyenlítsük. Úgy tudjuk, a kultuszminiszternek számos olyan diapozitiv-csoporíosi- tása van. melyek általános érdekű előadásoknak kisérő, szemléltető, ki­egészítő részét képezhetik. De ha jól vagyunk informálva, az Uránia szem­léltető taneszközök gyárának (Erdélyi udvari fényképész, Budapest, IV., Semmelweiss-u. 2.) is sok ilyen tárgyú felvétele van. Hogy mezőgaz­dasági vonatkozásuakkal, hozzávaló kész felolvasásokkal rendelkezik, erről határozott tudomásunk van. Ajánla­nék tehát a Kör vezetőségének lépjen velők érintkezésbe ezeket a diapozitiveket illetőleg. így például igen érdekes előadást lehetne tartani a csillagászatról. Ott vannak a budapesti svábhegyi ob­szervatórium igazgatója és adjután­sai, kik bizonyára igen szívesen tar­tanának ily tárgyú előadást, esetleg lehoznának magukkal szemléltető ké­peket, sőt látcsövet is, melyen át a közönség saját szemeivel gyönyör­ködhetnék a legszebb égi tünemé­nyekben (igazgatója dr. Terkán egye­temi tanár). Fel lehetne kérni előadás tartá­sára a földtani intézetet (VI., Ste- fánia-ut 14.), például Nagykanizsát oly közelről érdeklő földrengésre vo­natkozó ismeretek tárgyalására. Vagy az egyetem földrengési osztályát ugyanilyen tárgyú előadás tartására. Aktuális lenne a Szentévvel kap­csolatban Rómának ismertetése, ve­tített képekkel való szemléltetése mellett. Épen a napokban utazik Rómába dr. Vargha Theodorik ház­főnök-plébános s ha a Kör őt fel­kérné visszajövete után egy ilyen előadás tartására, bizonyára nem hárítaná el magától a meghívást. Nagyon szép előadás lenne tart­ható a technika haladásáról. A nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom