Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-09 / 227. szám

1925 Október 9 ZALAI KÖZLÖNY t BELFÖLDI HÍREK Acélbeton-járda Sopronban. A soproni városi mérnöki hivaial uj találmányt próbál ki: az acélbeton- járdaburkolatot. Az u] anyag tartó- sabb a vasbetonnál, drágább is, de az aszfaltnál olcsóbb. Most csak kisérletképen burkolnak vele Sopron­ban egy járdát, de ha beválik, az összes soproni utcákat acélbetonnal fogják helyrehozni. Polgármesterválasztás Magyar­óváron. Magyaróvár polgármesterévé Sattler János dr. volt helyettes pol­gármestert választották meg. Lévai Tibort szabadlábra he­lyezték. A halálraítélt Lédererné védőügyvédjét, dr. Lévai Tibor kor­mánytanácsost, kit egy törvényszéki dijnok megvesztegetésére irányuló kísérlete miatt letartóztattak, szabad­lábra helyezték, de az ügyész nyilat­kozatáig nem engedik el a fogház épületéből. A szabadlábrahelyezés kihallgatott tanuk vallomásának ered­ménye. Tanfelügyelők országos érte­kezlete. Budapesten tegnap volt a tanfelügyelők országos értekezlete, melyen a kultuszminiszter is meg­jelent s nagy beszédben ismertette kulturprogramját. A 9 millió 6 éven felüli magyar közt lévő 1 millió analfabéta szétszórt települési viszo­nyainknak eredménye. A 18 éves korig kötelező 8 éves elemi iskolá­ról tájékoztatta a tanfelügyelői kart. A miniszter beszédét számos fel­szólalásban szakvita követte. A magyar cukortermés a most lezárult kampányban 18.000 vagon volt Az uj termés becslés alapján 22.000 vagonra tehető. A 18.000 vagonból 9400 vagon került kivitelre, 1852 vagonnal több, mint az előző évben, közönség igen tájékozatlan a leg­újabb vívmányok tekintetében s egy érdekes és vonzó előadás mennyire előbbre vinné ismereteinket! Kérjük fel a ki ünő előadó Chol- noky egyetemi tanárt egyelőadásra; ott van Gonda Béla ifj. iró, aki Budapesten az Urániában állandóan zsúfolt házak mellett tartja előadásait. Vetített képek az ő előadásaikhoz is vannak. Igen előkelő írók és írónők vannak, kik igen élvezetes előadásokat tart­hatnának a nőnevelés és nöernanci- páció kérdéséről. Lehetne néhány előadás keretében zenekiséret mellett bemutatni a zene történetét. Jó elő adási téma lenne például a színpad története is. Érdekes előadást lehetne tartani a spiritizmus jelenlegi állá­sáról ; a természeti fejlődéstörténetről; a művészeti kritikáról; a legújabb festészeti irányokról (fuiurizmus, kubizmus, szimultanizmus s!b.) kap­csolatban a klasszicizmussal; a szo­cializmusról s annak kinövéseiről stb. Igen sok olyan kérdés van, melyek sokkal közelebbről érdeklik a ma emberét, mint száraz történeti ese­mények s a melyek élvezetes dél­utánokat ígérnek a közönségnek. Az efféle tárgyú előadások bizto­sítanának sikert a liceális előadá­soknak s mozdítanák elő a kultúra haladását. A Homonnay-féle nyugdijren- dezési tervezet a KANSz program- bizottságának hétfői ülésén kerül megtárgyalásra. Londoni ezüstből lesz az uj pénz. A kormány az uj magyar pénzek veréséhez szükséges ezüstöt Londonból fogja beszerezni. Arany­pénzt nem vernek. A papírpénzek tervrajzai felett zsűri fog dönteni. KÜLFÖLDI HÍREK Kommunistákat fogtak Aradon. Bukaresti jelentés szerint a rendőr­ség bizalmas értesítés alapján Ara­don egy kommunista társaságot lep­lezett le, kiknek lakásán a házkuta­tás során fegyvereket, golyószórót és sok muníciót találtak. A csoport vezérét elbújva találták meg egy szomszéd házban s mikor el akarták fogni, két lövéssel öngyilkos lett. Kémszervezet egy bukovinai huszárezredben. Bukarestből je­lentik: A 11-es bukovinai huszár­ezredben nagy kémszervezetet fedez­tek fel. Irányítóit, egy szakaszvezetőt és két tizedest tetartóztatták. Meg­állapították, hogy rendszeres össze­köttetést tartottak fenn Moszkvával, honnét fejenként nagy összegeket kaptak szolgálataikért. A cseh textil-sztrájk. Prágai jelentés szerint az északcsehországi textilipari sztrájk komoly méreteket öltött. A sztrájkolók száma már tíz­ezerre rúg. Nem tárgyalnak Oroszország­gal Locarnoban. A Szovjetorosz- országnak a locarnoi konferen;iára való meghívásáról kolportált* híreket megcáfolják. Az Oroszországgal szem­ben a nyugati hatalmak részéről fennálló bizalmatlanság olyan nagy, hogy nem látják elérkezettnek az időt a szovjettel való komoly tár­gyalásra. Chamberlain és Briand közölték a locarnoi olasz delegátus­sal, hogy kívánatos lenne Mussolini mielőbbi megjelenése. A Petit Párisién jelentése szerint Briand és Luther tanácskozásain a következő három kérdés került ala­pos megvitatásra: 1. kötelező döntő­bíróság. 2. a döntőbirósági szerző­dések garantálása. 3. Németország belépése a Népszövetségbe. A ta­nácskozás legfőbb eredménye az, hogy a birodalmi kancellár beleegye­zett minden politikai vagy jogi vitás kérdésnek döntőbíróság elé való ter­jesztésébe. A másik két említett kér­désre nézve azonban nem sikerült a két szembenálló felfogás között meg­egyezést létrehozni. Parancsnok-válság a marokkói fronton. Madridi jelentés szerint Primo de Rivera elhatározta, hogy október végén lemond a marokkói főparancsnokságról. Utódja a fronton parancsnokló egyik tábornok lesz. Uj választások Cseh-Szlovákiá- ban. Prágából jelentik: A koalíció zavaros viszonyai miatt hétfőn a par­lament szünetet tart. Az a hir terjedt el, hogy az ötös bizottság ülésén a két kamara feloszlatását határozták el. A feloszlatás október 16-án kö­vetkeznék be, mig az uj választáso­kat november 15 én tartanák, Zenekultúra Miért nincs Nagykanizsán zene­egyesület? — A zenekar kérdése Nagykanizsa, október 8 Nagykanizsán — látszólag — elég élénk a zeneélet. Látszólag — ismé­teljük — mert ha mélyebben tekin­tünk be a zenei viszonyokba, saj­nálattal kell megállapítanunk, hogy nagyközönségünknek zenei ismeretei igen nagy hiányosságokat mutatnak s a meglévő ének- és főleg zene­karok nem felelnek meg magasabb értelemben vett hivatásuknak. Ez a megállapítás éppenséggel nem akar lekicsinylése lenni műkö­désűknek és nem akarjuk vele azt mondani, hogy nem tesznek jó szol­gálatot akkor, mikor tagjaikat estén- kint összehívják s betanulnak egy- egy éneket vagy zeneszámot. Sőt épen az Oratóriumnak többszöri előadása igazolja, hogy városunkban mmden feltétel megvan arra, hogy itt a mainál sokkal intenzivebb zenei élet létesíthető legyen ; mert egyrészt igen sok olyan zenészünk van, kik készséggel áldozzák fel szabad ide­jüket arra, hogy akár egy Haydn- Oratóriumot is betanuljanak s kívü­lük is igen sokan vannak még, kiket kellő szervezet mellett be lehetne vonni egy létesítendő zeneegyesület kebelébe s egy megszervezendő fil­harmonikus zenekar tagjai közé. Hogy mégis mindkettő hiányzik — sem zeneegyesületünk, sem filhar- mónikus zenekarunk nincs — ezek­nek hiánya mélyebben keresendő okokban található meg, mint talán első pillanatra látszik. Bocsássunk előre némi további megállapítást. Tapasztalatból tudjuk, hogy még a magasabb intelligenciához tartozó közönségünknek is felette hézagosak azok az elméleti ismeretei, melyek mellett még a szó szorosabb értel­mében veit műélvezetről sem lehet beszélni, nemhogy kritika gyakorlása lehetséges lenne. A legtöbb zongo­rista vagy hegedűs megtanult jól játszani az illető hangszeren, talán kitünően tud „blattoz“-ni is, de hij- ján van minden összhangzattani is­mereteknek, nem szólva arról, hogy a zene elemzésére és a szép szem­pontjából való értékelésére legtöbb esetben képtelen. Pedig tapasztalati tény, hogy egy zenemű szabatos és élvezhető előadása kellő előismere­tek és zeneelméleti képzettség hijján még a legjobb akarat mellett sem képzelhető és nem is lehetséges. Hiszen hogyan tudjuk megállapítani például csak egy operett előadásnál, hogy az illető énekes vagy énekesnő jól énekel-e, mikor abszolúte nem vagyunk tisztában még a lélegzet- vétel elemi szabályaival sem, nem tudjuk, hogy hányféle hangregiszter van s az egyes regiszterek megkü­lönböztetése min alapszik, mi az az appoggio, a koloratura, a martellato, a mezza di voce stb. és nem ismer­jük az egyes zeneszerzők zenei sa­játságait. Egy olyan városban, mint a minő Nagykanizsa, melyben annyi sok zenész van, nyáron két hónapon át színtársulatban van része, télen pedig egymást érik a hangversenyek, mű­kedvelői előadások és egyéb zenei események, — érthetetlen, hogy még nincs zeneegyesület, mely összesitse kebelébe mindazokat, kiknek a mű­vészeteknek ehhez az ágához csak valami közük is van és még nem létesült egy filharmonikus zenetársa­ság, mely önálló hangversenyeket ad s ha kell, előadásával támogatja az egyéb kultureseményeket. Máshol már régen működnek ily zeneegyesületek s mint Zalaeger­szeg példája mutatja, kezében tartja még a zenetanitást is. Ezt pedig annál könnyebben teheti, mert hiszen a zeneegyesületnek amúgy is hiva­tását képezi, hogy már csak tagjai­nak zenei tudása színvonalát is emelje s legközvetlenebben működ­hetik közre a város közönsége zenei ismereteinek terjesztésében. Mi tehát felvetjük a gondolatot, hogy a nagykanizsai zenészek itt is tömörüljenek egy megalakitandó ze­neegyesület körébe, mely aztán ké­pezheti úgy tagjainak, mint a nagy- közönségnek zenei tudását, érzékét és érdeklődését s kezeibe veheti a város zenei életének irányítását és vezetését. Nem látunk semmi akadályt sem abban, hogy az egyesület mielőbb megalakítható legyen. Csak egy-két lelkes ember kell hozzá, kiknek szivén fekszik a zenei kultúra s a kik vállalják a kezdeményezést. Ilyen lelkes néhány zenebarát pedig talán Nagykanizsán is akad még. K. B. Iváncsits János f A kegyesrendi reálgimnáziumnak ismét gyásza van. Iváncsits János testnevelési tanár halt meg folyó hó 8-án délben 48 éves korában. Hete­dik esztendeje került vissza mint menekült tanár Nyitráról szülőváro­sába ideiglenes beosztással. 1921-ben a város alkalmazta őt rendes test- nevelési tanárul. Működését mint kö­zépiskolai tornatanitó Szentgotíhár- don kezdte meg 1907-ben; 1909-ben Nyitrára került a piarista gimnázium­hoz, ahol 1919 augusztusig műkö­dött. A cseh megszállás következté­ben menekülnie kelleit és igy jött Nagykanizsára. Visszavonultan, csak az iskolának és családjának élt. Ideá­lis leikével szinte magában állt e küzdelmekkel, bajokkal és zavarok­kal teli mai világban. Tanártársai, tanítványai szerették őt, mert látták benne a tiszta jelle­met és kötelességtudásí, mely a rég elgyöngült szervezete dacára is fá­radhatatlanná tették munkáját. Csendesen aludt el, kezében a fe­születtel. A megboldogult lelki üdvé­ért az engesztelő szentmiseáldozatot a felsőtemplomban szombaton dél­előtt 10 órakor Eberhardt Béla pia­rista házfőnök, reálgimnáziumi igaz­gató fogja tartani, mig a temetés szombaton délután 4 órakor fog a temető haíottasházából megtörténni a város által adományozott díszsír­helyre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom