Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)
1925-11-21 / 264. szám
» muá hőmwm 1925 November 2Í. BELFÖLDI MEREK Könnyebb illetőségszerzés Budapesten. Megkönnyítik Budapesten az illetőségszerzést. A főváros felterjesztéssel fordul a belügyminiszterhez a visszahonositás egyszerűsítése ügyében. Vasutasok státus-rendezése. Legkésőbb december 6-ig megjelenik a rendelet a vasutasok statusrendezéséről is. A mai miniszter- tanács még nem foglalkozott a rendelettel. Hálaadó istentisztelet Ottó születésnapján. Mikes János gróf megyéspüspök rendeletére a szombat- helyi egyházmegye minden templomában hálaadó istentiszteletet mutattak be pénteken reggel a születésnapját ünneplő Ottó királyfiért. A győri legitimisták a bencések ottani templomában jelentek meg reggel 9 órakor a hálaadó istentisztelen, hogy imát mondjanak Ottó királyfiért. — Budapesten a Bazilikában tartott ünnepi istentiszteleten Apponyi Albert gróf és családjával az élén az előkelőségek igen nagy számban jelentek meg. A tömegben már-már élet- veszélyes volt a tolongás. Az ünnepi misét Szmrecsányi Lajos egri érsek pontifikálta. Ar emlékbeszédet P. Böle Kornél mondotta. Mezei Mór meghalt. Budapestről jelentik: Mezei Mór iró, a kiváló publicista, kiváló gyakorlati jogász, hosszú ideig volt nemzetgyűlési képviselő, a zsidóság mozgalmainak egyik nagynevű vezére 89 éves korában meghalt. Rótt püspök vezeti az utolsó zarándoklatot. Az Országos Katii. Szövetség rendezésében december 16-án indul el Budapestről az utolsó szentévi zarándoklás, amelynek tagjai résztvesznek az 1925-ös jubileumi Szentév ünnepies bezárásán. A zarándoklás vezetés üt Rótt Nándor veszprémi püspök, mint a szentévi római zarándoklásokat előkészítő országos nemzeti bizottság elnöke vállalta. — Az Országos Katolikus Szövetség ezúton is tudatja az összes plébániákkal és az egyes katolikusokkal, hogy mivel csak korlátolt számban vehet fel erre a zarándoklásra résztvevőket, aki részt akar venni ezen a za- rándokláson, minél előbb jelentkezzék a szövetség központi irodájában, Budapest, IV. Ferenciek tere 7., III. lépcső, I. emelet 8. Hubertus lovaglás. A Nemzeti Lovarda Rákospalotától Gödöllőig pénteken Hubertus lovaglást rendezett, melyen a kormányzó és a belügyminiszteren kívül nagyon sok előkelőség jelent meg. Névmagyarositás. A belügyminiszter megengedte, hogy Pecker László vasmegyei tb. főügyész és gyermekei nagyanyja, illetve dédanyjuk néhai Pecker Mihályné, szül. Or- szdgh Jozefin nevét vegyék fel s eddigi családi nevük helyett az Országh nevet használhassák. Tífusz-járvány. Miskolcról jelentik: Beérkezett jelentések szerint Ónod, Mezőnyék és Ládháza községekben veszedelmes tífuszjárvány pusztít. A járási főszolgabíró és a kiszállott orvosi bizottság minden intézkedést megtettek a jáivány lokalizálására. K0LFÜLDB HÍREK Hindenburg ésalocarnói egyezmény. Berlinből jelentik: A Kölnische Kurír éles támadást intéz Hindenburg ellen és kijelenti, hogy a vezértábornagy hírneve forog kockán, ha hozzájárul a locarnói egyezményhez. Borzalmas ciklon. Pdrisból jelentik: Délindiában heves ciklon dúl, melynek mintegy ezer ember esett áldozatul. Az anyagi kárt egymillió font sterlingre becsülik. „ Lemondott a német igazságügyminiszter. Berlinből jelentik: Franken dr. birodalmi igazságügyminiszter bejelentette a kancellárnak, hogy egészségi okokból, még a kormány átalakítása előtt lemond. Megalakult a lengyel kormány. Varsóból jelentik: Skrizinszky parlamenti koalíciós kormányt alakított az összes nagy parlamenti pártok, így a szociáldemokratáknak bevonásával is. A köztársasági elnök ma délután aláírta az uj kabinet kinevezését. Népszövetségi vizsgálat a görög-bolgár határon. Petricsből jelentik : A Népszövetség bizottsága bejárja a görögök által megszállt területeket és megállapítja a károkat. Ezután tanulmányozzák a komitácsi kérdést és végül vizsgálat tárgyává teszik a módszereket, melyekkel a további határ-incidenseket végleg el lehet kerülni. A bolgár kormány a maga részéről 30 millió leva kártérítést követel. Összeült a birodalmi gyűlés. Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés hosszú szünet után ma délután újból összeült. A német-olasz kereskedelmi szerződés első és második olvasása volt a tárgysorozaton. A locarnoi egyezmény ünnepélyes aláírása. Londonból jelentik: A locarnoi szerződés aláírásával kapcsolatban nagyarányú bankett lesz Londonban, melyen a miniszterelnök fog elnökölni. London ünnepi díszben fogja fogadni az aktusra érkező vendégeket, számszerint 135 külföldi diplomatát. Lángokban a touíoni arzenál. Toulonból jelentik: Tegnap este az arzenálban rohamosan terjedő tűz ütött ki, melyet erős szél szított. A tűz a szél miatt az egész várost fenyegette, úgy, hogy éjjel 11 órakor riadót fújtak s minden házon megtették az óvintézkedéseket. Hajnalig a tüzet nem tudták eloltani. Százmillió dolláros kölcsön Olaszországnak. Newyorkból jelentik : A bankszindikátus J. D. Morgan és társai vezetésével, amely 100 millió dollár kölcsönt nyújt Olaszországnak, most bocsátotta ki a jegyzési felhívást. A kölcsön 7 százalékkal kamatozó aranyutalványra szól 94’/2-es kibocsátási árfolyamon, időtartama pedig 26 év. Az időbe-látás A metafizikának két alapfogalma, illetve alapjelensége van, u. m. a tér és az idő. A tér a dolgok egymás - mellettisége, az idő a dolgok egymásutánja. Végeredményben minda- kettő egy és ugyanaz a fogalom, két különböző irányban elindítva. Nem paralell fogalmak, illetve nem egy és ugyanazon dolog két különböző oldala, hanem — ha úgy lehetne mondani — a tér valaminek a keresztmetszete, az idő ugyanannak a valaminek a hosszmetszete. Ami megjelenik az időben, megjelenik a térben is. Minden időbeli jelenség, a hosszmetszet minden egyes pontja ugyanazonos valamelyik keresztmetszetben, térbeli jelenséggel s viszont minden térbeli jelenség egyik láncszeme a hozzátartozó idöfolyás- nak. így minden pillanatban megvillan — mondjuk úgy — az azon pillanathoz kapcsolódó kereszt- és hossz- metszet. Ez a fejlődés. Egy Budapesten tartózkodó londoni ur a valóságnak megfelelően elmondja, hogy londoni háza ég és híven lefesti, hogy hogyan rombol a tűz és miként mentenek az emberek. A dolgok egymásmellettiségében, a térben meglátott egy olyan pontot, amit fizikai szemeivel elérni képtelen. A mindenség kohójának, a fejlődésnek egy pillanatához tartozó térbeli keresztmetszet megvillanását fizikai képességét felülmúlóan megpillantotta. Ha valóság a Budapesten tartózkodó londoni ur históriája, ha tény a térbeli, a telepátikus meglátás, vájjon nem volna-e lehetséges a különösen disponált idegzeteknek a dolgok egymásutánjába, egy időbe, a jövőbe való belelátás ? — Vájjon kizárt dolog-e a jövendőmondás, vagyis ugyanazon térbeli pillanathoz kapcsolódó hosszmetszetnek a meglátása. Korposs Ádim Meghalt az angol anyakirálynő. Londonból jelentik: Alexandre, az angol anyakirálynő meghalt. Magyar vonatkozások a vatikáni missiós kiállításon Irta: Kovách Gyula Róma, november 17 A folyó évnek nemcsak vallási, hanem általános emberi szempontból is legkimagaslóbb kuliurális eseménye a vatikáni missiós kiállítás. A megfelelő reklám hiánya talán hátráltatta azt a hatást, melyet e mindenképen csodálatraméltó kiállításnak keltenie kellett volna, de ennek ellenére nem hiányoznak hangok a legkülönbözőbb oldalakról, melyek a missiós kiállítás páratlan gazdagságáról s kulturális jelentőségéről az elragadtatás hangján szólnak. A kiállítás voltakép nem is csak missiói kiállítás, hanem valósággal világkiállítás abban az értelemben, hogy egy egész világot mutat be, az öt földrész néprajzát, gazdasági, szociális, művelődési életét, iparát kereskedelmét, egészségügyét, irodalmát stb. azonkívül a keresztény civilizáció előhaladásának ezernyi akadályát, a népbabonákat, az erkölcsi akadékokat s nehézségeket; és mindezek közt persze a derék hithirdetők fáradhatatlan, áldozatos munkáját. Az egész világ szellemi és szociális életének valóságos keresztmetszetét nyújtja az a páratlanul álló ezidei kiállítás s aki benne egyszer körüljárt, mind azt vallja: ha nem volna is Anno Santo, ha más semmisem volna Rómában látnivaló: már magáért ezért a missiós kiállításért is érdemes volna a világ minden tájáról idezarándokolni mindazoknak, akik a kereszténység civilizátori működését megismerni akarják. A missiói munka hősei is oü sorakoznak hosszú statisztikai táblázatokban, nemzetek és rendek szerint beosztva, ahova tartoznak vagy tartoztak. Vértanuk, hithirdetők, missiós apácák, egyesület-alapítók, propagandisták stb. Legnagyobb számmal, legtöbb érdemmel a franciák szerepelnek, akik a legtöbb misszionáriust s a legtöbb missziós segélyt adják; mellettük főleg újabb időkben jelentős rés zt vettek a misszió munkákban a németek, arány számukat messze meghaladó méretekben a belgák és hollandok, majd olaszok angolok, spanyolok, amerikaiak, osztrákok, portugálok. Hát a magyarok? Bizony fájdalmas érzés, mikor a vatikáni kiállítás végnélküli pavilonsorain végighaladva eztja kérdést intézzük magunkhoz s kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a hithirdető s világci- viüzációs munka rengeteg mezején mi mily keveset, elenyészőt tettünk, mily csekély mértékben vagyunk képviselve. Igaz, hogy mi évszázadokon át voltunk védbástyája a nyugati kultúrának, a kereszténységnek s ez is missziós, munka bizonyos határig. De hasonló, itthoni vonatkozású érdemekre rnás nemzetek is hivatkozhatnak ; a spanyolok pld. nyolcszáz éven át véreztek az arab beözönlés feltartóztatásában s ma mégis serényen kiveszik részüket a missziói munkában. Ellenben mi magyarok alig egykét helyen mutatjuk magunkat ott, ahol milliónyi tárgy, kép és szám beszél más, néha számban kisebb nemzetek evangelizáló munkájáról. Ott vagyunk pld. néhány taggal képviselve a zambézii misszió statisztikájában, néhány névvel a kínai hithirdetői statusban. Díszes hely jutott a jezsuita rend vértanu-hithirde- tőinek sorában, hol a kassai vértanuk neve mellett ott olvassuk, hogy a vértanuk közül kettő magyar volt. A könyvtárban megvan Bölcskey doktor háromkötetes munkája Kapisztrán Szent Jánosról, a missziós folyóiratok közt pedig ott szerénykedik a pesti és kalocsai missziós lap, az „Afrikai Visszhang“ s a „Négergyermek“. A missziói adományok sorában valahol hátul húzódik meg, még pedig nemcsak mostanra, a háború utáni nyomorúságos évekre vonatkozóan, hanem általában is. És körülbelül minden, amivel a magyarság szerepel ott, ahol más, hitben erős népek a nagyszerű tettek, áldozatok s eredmények terén ezernyi ezer gyönyörű adattal szerepelnek. Ez sovány vigasztalás bizony, hogy a szomszéd népek még a mienknél is sokkal elenyésző eredményekre hivatkozhatnak. Mi az oka ennek az elmaradottságnak ? Azt hisszük, főleg két okra mulathatunk reá. Egyik a mi nyelvi elszigeteltségünk s a vele adódó nagyfokú elzárkózás a viíágfeladatok, világproblémák elől. Nekünk gyarmataink sohasem voltak, a világkereskedelemben is csak kicsiny mértékben vettünk csak részt, túlságosan csak magunkkal törődtünk. Ma is feltűnő a legtöbb magyar ember nemtörődése a világeseményekkel. Ami minket egészen közelről nem érint, nem is igen érdekel. Ez bizony nem a legelőnyösebb tulajdonság. A másik kétségtelenül hitéleti el* lanyhulásunk volt. A missziói gondolat olyan virág, amely csak a legelevenebb hit magasain, a természet- feletti gondolkodás tiszta felső régióban nyiladozik. Az a vallási ébredés, mely más népeknél a jozefinista vagy forradalmi pangása után hamarosan bekövetkezett, nálunk talán csak két évtizedre visszamenőleg mutatkozik igazán jelentősebb mértékben. S a hitéleti ujjáébredésnek örvendetes jele, hogy legújabban máris erőteljes missziós érdeklődés mutatkozik, még az ifjúság körében is. Hiszen a tavalyi mödlingi nemzetközi missziós kongresszuson ép ezért határozták el, hogy a legközelebbi missziós kongresszus Budapesten tartassék meg, ami azóta fényes sikerrel meg is történt, mert a magyarok és főleg a magyar diákok részvétele a mödlingi gyűlésen feltűnést keltett. így remélhető, hogyha ezúttal még elég okunk van szerénykedni a misz- sziós kiállításon való képviseletünk szegénysége miatt, talán a legközelebbi hithirdetői, népcivilizációi s világkulturális eredményekkel sorakoz- hatánk a katolikus nyugat népei mellé.
