Zalai Közlöny, 1925. október-december (64. évfolyam, 221-293. szám)

1925-10-30 / 245. szám

65. évfolyam, 245. szám Nagykanizsa, 1925 Október 30, péntek ii .............................................. ni ■ mm ram mi i i Ar a 1800 karana POLITIKAI NAPILAP ■Mfktutöség es íuadóbivmal Fő-nt A Intatuban-Ielttion 78, nyomda 117. saém Felelős szerkesztő: Kempelen Béla USÍlaatésl Are; Sg? bóí& 30.000 koron» Három bóra-.--------------90.000 korona i A rokkant-iigy A rokkantkérdésnek legalább tűrhető megoldása évek óta fog­lalkoztatja a közvéleményt. Akik a háború áldozatai, még mindig munka és megfelelő segély nél­kül állanak. Egy bizonyos há­nyaduk ugyan már el tudott helyezkedni az életben, de leg­többjük még nyomorultan ten­geti életét. Ami segélyt kapnak, abból még annyi sem telik, hogy naponként egyszer meleg ételt vegyenek magukhoz s csak va­lamennyire is ruházkodni tud­janak. Amikor a népjóléti miniszter­nek számadatait olvassuk, elszo­rul a szivünk. A folyó év május elsején kerekszámban 338 ezer volt a hivatalosan kimutatott hadirokkantaknak, a hadiözve­gyeknek és hadiárváknak a szá­ma. S a múlt évben mindössze nem egészen 4 millió korona fedezete volt a kormánynak a rokkantilletményekre. Négymillió korona 338 ezer lélek részére! A folyó évben ezt az összeget felemelték 10 millió aranykoro­nára ; újabban megint négy és fél millió aranykorona jött hozzá. Az uj költségvetésben tehát 14 millió korona áll a népjóléti mi­niszter rendelkezésére a hadi­rokkant-illetményekre. Mindenesetre haladás az előző évek állapotához képest. Ugyan még mindig kevés ahhoz, hogy belőle tisztességesen megéljenek a háború legközvetlenebb áldo­zatai, de mégis több jut nekik, mint eddig. Mi a rokkantilletményeknek ily mértékben való felemelését is csak ideiglenes szabályozás­nak tartjuk. Ezzel az összeggel távolról sincs véglegesen ren­dezve és megoldva a kérdés. Csak egy lépés, melyet az ed­dig annyira elhanyagolt rokkant­kérdés terén tettünk, de remél­jük, hogy ha az ország pénz­ügyei még jobban javulnak, a háború nyomorultjai, a háborús özvegyek s a szegény, apa nél­kül maradt hadiárvák még ked­vezőbb anyagi helyzetbe fognak kerülni, Az álfámnak elsőrendű köte­lessége, hogy gondoskodjék ró­luk s ne hagyja, hogy elpusz­tuljanak vagy elzülljenek. De a társadalomnak is megvan a maga kötelessége velük szemben s ha a társadalmi erők ezen a téren Budapest, október 29 A nemzetgyűlés ülése A Ház mai ülését Scitovszky Béla elnök nyitotta meg. Elsőnek Baross János szólalt fel a trianoni szerző­dés alapján elszakított testvéreink nyomoráról. A Népszövetség elfo­gultan kezeli a kisantant javára az elszakított területeken élő kisebbsé­gek ügyeit — mondta. A parlament­nek közvetlenül kell fordulnia az 5 nagyhatalom parlamentjéhez és tár­sadalmához, hogy feltárjuk előttük a való helyzetet. Ezután foglalkozik külkereskedelmünk mérlegével s a diplomácia dezorganizációjával. Ide- benn az országban demokratikus intézmények létesítését, kifelé ered­ményes külpolitikát sürget. Pakots József szerint Magyaror­szágon antidemokratikus berendez­kedés van s a követek horribilis fi­zetéseket húznak. A románok halálos csapést mérnek a magyar kultúrára s ezzel viszik dűlőre ügyüket. Teleki Pál gróf felveti a kérdést, hogy benn maradjunk-e a Népszö­vetségben vagy lépjünk belőle ki? A kérdés nagy óvatosságot igényel. Bethlen István gróf miniszterelnök azt szeretné, ha a mai parlamenti ülés szava messze hangzanék el s visszhangra találna külföldön is. Pénzügyi téren sokat köszönhetünk a Népszövétségnek, de az objektivi­tást nem találjuk meg nála a kisebb­ségi kérdésben — állapította meg. A katonai ellenőrzéstől sem tudunk megszabadulni. A biztonság kérdése az általános leszerelés, ami esik a legyőzött államoknál vitetett keresz­tül. A locarnói konferencia talán előkészítője egy jobb jövőnek. A Népszövetség ma az egyetlen fórum, mely előtt életbevágó kérdések, minő a béke biztosítása vagy a leszerelés egyáltalán tárgyalható. Magyarország nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy egy ilyen fontos nemzetközi közülettől távoltartsa ma­gát, de nem is olyan egyszerű a összefognak, igen sokat tehetnek érdekükben, Ezt várjuk tőle, mig az állam megfelelően gondos- kodhatik róluk. Népszövetségből való kilépés miután a kötelezettség 2 évig a kilépő tagra nézve is fennáll. Reméli, hogy két év múlva lényeges javulás követke­zik be s ez alatt az idő alatt sok minden meg fog változni. Baross János indítványát nem tartja célra­vezetőnek. A kellő propagandát ma­gának a társadalomnak kell meg­csinálnia ; a kormány megteszi ebben a kérdésben mindazt, amit megtehet. A miniszterelnök beszéde után Baross János visszavonta indítványát. Marschall Ferenc előterjesztette a halászati törvényt módosító novellára vonatkozó indokokat s utána az ülés délután 2 óra után véget ért. Nyolc órás ülés a Házban A jövő héttől kezdve negyven napon át 8 óráig tart a nemzetgyű­lés. A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága ma tárgyalja le a pengőről szóló törvényjavaslatot és mivel a valori­zációs javaslat beterjesztése késedel­met szenved, a pengő javaslat letár- gyalása után már a jövő héten meg­kezdik a költségvetési vitát. A vita során sorrakerül minden időszerű politikai kérdés és ezért meglehető­sen megélénkülnek a Ház tanács­kozásai. Az ellenzék harcra készül Az ellenzék erős harcra készül a költségvetés ellen, melynek minden fontosabb tételét éles kritika tárgyává teszik. Az ellenzék most azon fára­dozik, hogy a blokkon kívül élőket is magával rántsa a kormány elleni küzdelembe. Garas helyett fillér lesz a kis pénzegység A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága ma déli 1 órakor Kenéz Béla elnökletével ülést tartott és Örffy Imre előadásában a pengő-érték meg­állapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavas­latot tárgyalta. Őrffy Imre előadó ismertette a javaslatot és azt a mi­niszter által benyújtott szövegezés­ben ajánlotta elfogadásra azzal az eltéréssel, hogy a garasos számítás helyébe a fillért vegyék fel kis pénz­egységül. Hosszabb vita után a bi­zottság a javaslatot úgy általános­ságban, mint részleteiben is elfogadta. A pénzügyi bizottság elfogadta a rokkant ellátásról szóló tör­vényjavaslatot A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága ma délelőtt 11 órakor Kenéz Béla elnökletével és Erdélyi Aladár előadásában tárgyalta a rokkant ellá­tásról szóló törvényjavaslatot. A bizott­ság ülésén a kormány részéről Vass József népjóléti miniszter, Búd János pénzügyminiszter, továbbá Szabóhy Alajos és Farkas István nemzetgyű­lési képviselők vettek részt. A bi­zottság a javaslatot általánosságban elfogadta, a részletes tárgyalást azon­ban elhalasztotta, minthogy a javas­lat egyes szakaszait újra fogják szö- vegezni. A letenyei választás A szerdán a letenyei kerületben megtartott nemzetgyűlési képviselő- választás eredményét még mindig nem hirdették ki hivatalosan. A sza­vazatok állása azonban megállapí­tást nyert s a kihirdetést csak for­mai okok késleltetik. A lapunk tegnapi számában kö­zöli adatok s a véglegesen, hivata­losan megállapított szavazatok kö­zött némi eltérés mutatkozik ugyan, ez azonban lényegében nem változ­tat a dolgok állásán, hogy t. i. So­mogyi Béla dr. és Fitz Artur dr. között a legközelebbi napokban, min­denesetre azonban legfeljebb 2 hét alatt pótválasztás lesz. A hivatalos megállapítás szerint Somogyi Béla dr....................168/, Fitz Artur dr .......................... 1546, Po zsogár Rezső dr. pedig . 1254 szavazatot kapott. Előléptetések a MÁV-nál. A MÁV igazgatóságától az összes üz­letvezetőségekhez megérkeztek a no­vemberi előléptetések. Többszáz va­súti tisztviselő lépett elő, közülük nem egy, két fokozattal is. II. Rákóczy Ferenc hamvainak hazaszállítása évfordulóján a buda­pesti kegyesrendi főgimnázium házi­kápolnájában gyászmisét tartott Ko­vács Lajos premontrei kanonok. Kondorosi hősök emlékünne­pélye. Kondorosról táviratozzák, hogy ott most folyt le nagyszabású ünnepség keretében a háborúban elesett hősök emlékének leleplezése, amelyen József főherceg is jelen volt. Társadalmi utón kell a kisebbsé­gek ügyét a külföldön propagálni A miniszterelnök nyilatkozata a Népszövetségről Nyolc órás ülések a Házban — Az uj pénzegység A letenyei választás

Next

/
Oldalképek
Tartalom