Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-04 / 147. szám

65. évfolyam, 147. szám Nagykanizsa, 1925 Julius 4, szombat ára 1800 kepiRa ‘‘™~****—----------------^■*~~~~~~~~^n-MMnMMiWBrwriiMTMiriTTrnMi»iMiMiiMi««i»ii»iii 'nimtr....—inn —mrTiTww---------n——mr————~tt r iimmif ii—■ ng 899 g| g| JBL tWWMBI Készpénzzel bérmentesítve Ka jfr Wm la|| 111 jBg |§|| ÉM l|g Alispáni b'vatal jll ®S Jj|jy pj |i| ||i sHB|S wShT uüJaT mim 1 POLITIKAI NAPILAP fíirkesstőség és kiadóhivatal Pő-at b lBt*iaibfln-T«3e!on 78. nyomda i 17. tzém Felelős szerkesztő: Kempelen Béla ÍSIö&eitai éré, ggj bőr* 30.000 korún* Hároa hói*... — ... ... ... 90.000 korona Gyorsan halad a választójogi javaslat vitája Nem történt kiválás az egységespártból — Szijj Bálint visszautasította a kisgazdák ellen emelt vádakat A nemzetgyűlés ülése Budapest, julius 3 A parlamentben a választójogi ja­vaslat vitája nagyon gyorsan halad a befejezés felé. A mai ülésen 56 szakaszt tárgyalt le a Ház, úgy hogy a szombati ülésen a választó­jog vitájának befejezésére feltétlenül számítanak. Az egységes kormánypártnak Szijj Bálint tegnapi felszólalásával kap­csolatos felbomlása nem következett be. A kisgazdacsoport bár súlyos panaszai vannak, továbbra is meg­maradt az egységespárt kebelében. Reischl Richárd, Keszthely nemzet­gyűlési képviselője ennek ellenére is kijelentette, hogy keddre vagy szer­dára pártgyülést hívnak össze s ott döntenek, vájjon támogatni fogják-e továbbra is a kormányt. Ma délelőtt Vass József dr. helyet­tes miniszterelnök elnöklésével mi­nisztertanács is volt, mely folyó ügyeket tárgyalt. A nemzetgyűlés Tizenegy óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök a nemzetgyű­lés mai ülését. Az elnöki bejelentések után Szijj Bálint szólalt fel napirend előtt. Azzal kezdette, hogy a sajtó nagy­része úgy állította be a kisgazda képviselők most lefolyt mozgalmát, mintha személyi kérdésekről lett volna szó. Felháborodását fejezi ki afölött, mintha nekik személyi érvé­nyesülési törekvéseik lettek volna. Voltak panaszaik gazdasági, politikai és pénzügyi tekintetben, de szó sem volt arról, hogy kilépnek a pártból, hanem azt határozták, hogyha nem találnak meghallgatásra, újból össze­jönnek. Mayer János földművelésügyi mi­niszter kilátásba helyezte, hogy sé­relmeik orvoslást nyernek. Szijj Bálint felszólalását állandó zajongással kísérték az ellenzéki pa­dokról. Napirend szerint következett a választójogi javaslat tárgyalása. Hegymegi-Kiss Pál uj 105. sza­kaszt javasol, mely szerint a bea­dott petíciókat a közigazgatási bíró­ság hat hónap alatt legyen köteles elintézni. Rupert Rezső indítványt ad be, hogy soronkivül intéztessenek el a választások ellen beadott panaszok. Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után Rupert Rezső visszavonja indítvá­nyát, hogy azt a következő szakasz­nál előterjeszthesse. Kiss Menyhért és Létay Ernő fel­szólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter megállapítja, hogy a közigazgatási bírák függetlenségéről törvény intéz­kedik. De föl sem lehet tételezni, hogy befolyásolhatók legyenek. Kéri az eredeti szöveg elfogadását. A 105. szakasznál Rupert Rezső beterjeszti újból indítványát, hogy a panaszok lehetőleg egy éven belül legyenek elintézendők. A Ház az indítványt elfogadja. A választás megtámadásáról szóló 106. szakasznál Hegymegi-Kiss Pál indítványt terjeszt be, hogy legyen elegendő száz választó is a panasz­irat beadásához a tervezett 500 vá­lasztót. Rupert Rezső is sokalja a petí­cióknál az 500 választó helyett. Rakovszky Iván belügyminiszter: A petícióknál ragaszkodik az eredeíi szöveghez, mert nem szabad alkal­mat adni az ötletszerű petíciók be­adására. A Ház ilyen értelemben határoz. A 107. szakasz a meghatalmazá­sokról szól. Hegymogi-Kiss Pál indítványozza, hogy a panaszokon levő aláírások ne közjegyzőnél, hanem a járásbíró­ságoknál hitelesíttessék. A nemzetgyülás Hegyrnegi-Kiss Pál indítványával fogadtad a szakaszt. A 108. szakasznál Rupert Rezső indítványozza, hogy az eljárási költ­ségek biztosítására ne ezer, hanem csak kétszáz aranykoronát kellessen letenni. Rakovszky Iván belügyminiszter: Az ezer aranykorona leszállításához nem járulhat hozzá. A nemzetgyűlés a szakaszt vál­tozatlanul elfogadja. A 109—113. szakaszokat vita nélkül elfogadták. A 114. és 116. szakasznál Rupert Rezső a petíció visszavonásának megnehezítését célzó indítványt ter­jeszt be. Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után a szakaszt eredeti szövegében fogadták el. A 140. szakaszt vita nélkül fogad­ják el. A 141. szakaszhoz Rupert Rezső szólt hozzá és javasolja a szakasz törlését és kéri, hogy függesszék fel az ülést, hogy a szakasz körül ke­ressék a megértést a belügyminisz­terrel. Malasits Géza a szakaszt alkal­masnak tartja arra, hogy a denun- ciálásoknak utat nyisson. Csatlako­zik Ruppert indítványához. Propper Sándor: Nem lehet bele­menni abba, hogy senki se lehessen véglegesen igazolt képviselő. Aki átesett az igazolás tortúráján, akkor később ne legyen kitéve még min­dig annak a veszélynek, hogy man­dátumát mégis megsemmisíthetik. Propper Sándor: Ez az intézke­dés az ellenzéki képviselők ellen van készítve. Szabó Imre: Hasonló értelemben szólal fel s kéri a Rupert indítvá­nyának elfogadását. Tamdsy József: Uj bekezdés be­iktatását indítványozza, amelyben bizonyos enyhítéseket akar bizto­síttatni. Elnök ezután az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt fel. Fontosnak tartja azoknak az okoknak tisztázását, amelyek miatt a mandátum megsemmisíthető. A 10. szakasz pontosan felsorolja, hogy mely esetekben nem választ­ható valaki országgyűlési képviselővé. Hegymegi-Kiss Pál azt indítvá­nyozza, hogy a közigazgatási bíró­ság döntsön az ilyen vitás kérdé­sekben. Várnai Dániel Rupert Rezső ja­vaslatát fogadja el. Rakovszky Iván belügyminiszter ragaszkodik előterjesztett módosítá­sához. A nemzetgyűlés ily értelemben határoz és elfogadja Tamássy József indítványát. A 142. szakaszhoz Puky Endre terjeszt elő módosítást. A nemzet­gyűlés vita nélkül hozzájárult. A 143. szakaszhoz Rupert Rezső módositó indítványt terjeszt be, me­lyet Rakovszky Iván belügyminisz­ter elfogad és igy a nemzetgzülés is ilyen értelemben határoz. A 144—154. szakaszt változatla­nul fogadta el a nemzetgyűlés. A 155. szakasznál Györki Imre kifogásolja a büntető szakciók kö­zött a három évi börtönbüntetést és e helyett két évi államfogházat ja­vasol. Rupert Rezső hozzájárul eh­hez az indítványhoz. Rakovszky Iván belügyminiszter azonban ragaszkodik a javaslat eredeti szövegéhez, mire a nemzetgyűlés ilyen értelemben határoz. A 156—159. szakaszokat vita nél­kül fogadta el a Ház. A 160. sza­kasznál. Hegymegi-Kiss Pál kérte a tanács­kozóképesség megállapítását. Minthogy a Ház nem volt tanács­kozóképes, az elnök az ülést egy negyedórára felfüggesztette. Szünet után háromnegyed három­kor nyitotta meg újra az ülést Zsitvay Tibor alelnök. Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel a szakaszhoz és indítványt adott be, hogy- aki ajánlóivet megsemmisít vagy rendeltetésétől elvon, vétséget követ el és egy évig terjedhető bör­tönnel és pénzbüntetéssel büntethető, amennyiben pedig közhivatalnoki minőségben követi el a vétséget, öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. Rakovszky Iván belügy­miniszter az indítványt elfogadja, a nemzetgyűlés ilyen értelemben ha­tároz. Ezután a 170. szakaszig a közbe­eső szakaszokat hozzászólás nélkül fogadták el. A 171. szakasznál Rupert Rezső indítványát Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után a nemzetgyűlés elvetette és az eredeti szakaszt fogadta el. A 172—173. szakaszokat vita nélkül fogadták el, a 174. szakasznál, amely a pénz­büntetésekre vonatkozik, ismét Rupert Rezső szólalt fel, melyet Urbanics módosításával fogadtak el. A 182-nél az előadó uj szakaszt terjeszt elő, amely felsorolja mindazt, amit az esküszakasz foglal magában. Farkas Tibor dr. törölni kéri. Végre hosszabb vita és hozzászólás után a Ház elfo­gadja. Majd Puky Endre beterjeszti a Nagy Vince mandátuma elleni panaszokat, amelyre a vizsgálat ki­egészítését határozzák el. A Ház ülését a mai napirenddel holnap délelőtt 10 órakor folytatja. A nemzetgyűlés ülése este 6 óra­kor ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom