Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-09-17 / 208. szám

65. évfolyam, 208. szám Nagykanizsa, 1925 szeptember 17, csütörtök Ära (8QG karana wwrrinii—U.DMI P " % Készpér Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg AiilÜl POLITIKAI NAPILAP KÖZLÖNY talk* Mtótiég és kífidóhivaíaí Fő-st & intimben-Telsfon 78, nyomda 117. szám MBKsatMtaa Felelős szerkesztő: Kempelen Béla KISEMBEREK A TŐZSDÉN (F. J. I.) Az elmúlt és min­dent maga alá temető tőzsdei bessz halálszagu réme még min­dig itt kisért közöttünk s hívo­gatja a békés családi nyugal­mukba visszavonult kisembere­ket. Mert kétségtelen és.tagad- hatatlan, hogy abban a tőzsdei összeomlásban, mely maga után rántotta a spekulativ elemek egész légióját, a kisemberek cso­portja volt az, mely leginkább érezte meg a vérveszteséget. A kisemberek naiv, sokszor tudat­lan, de lelkes játéka adta meg a lendületet az úgynevezett tőzs­dei hossznak, hisz abban az időben mindenkijátszott, akinek néhány korona fölösleges pénze volt, igy aztán érthető, hogy a veszteségek súlypontja is a kis­emberek csoportját érte legin­kább, hiszen ők korántsem vol­tak fölvértezve a spekuláció s a pénzügyi raffinéria azon fegy­vereivel, melyekkel az őket be­hálózó ügynöki gárda működött. Az ütés fájdalmas volt s a veszteségeket nem egyhamar fogják kiheverni még azok sem, akik menteni tudtak valamit a sülyedő hajóról. Éppen ezért talán idejében küldjük ezt a figyelmeztetést azok felé, kik naiv hittel és sok buzgalommal sietnek a tőzsdepalota felé, hogy keserves munkával szerzett ter­mésüket odadobják a gabona- moloch örökké tátott és falánk szájába. A jó termés bizonyos kedvet hozott a gazdatársadalomnák s egyben feledtette az elmúlt ka­tasztrófák szörnyűségeit s ebből következik, hogy a spekuláció­ban járatlan naiv gazdaemberek ismét a tőzsdét veszik igénybe, mikor terményeik értékesítéséről van szó. — Természetes, hogy majdnem minden esetben elszo­morodva és hosszú orral távoz­nak onnan, hogy egy esztendeig ismét elfelejtsék üzleteik kudar­cait. Aztán megint kezdődik élői­ről a játék. Érdekes, hogy ez igy van, de hogy miért van igy, annak oka csak a gazdaemberek naivságá- ban keresendő, amikor a köz­vetítő kereskedelem hiénáinak bedőlnek és engedik kivenni a kezükből utolsóig lebecsült és olcsóra minősített terményeiket. Nem foglalkozunk azon okok­kal, melyek a gazdatársadalom felületességét eredményezték, csupán kiáltó figyelmeztetést küldünk azok felé, kik termé­nyeiket nem tudván értékesíteni, elszántan haladnak a gabona- tőzsde felé, hogy ha veszteség­gel is, de minél előbb pénzzé tegyék keserves esztendei mun­kájuk gyümölcsét. Ne menjünk a tőzsdére. Tá­rolja el gabonáját, aki csak te­heti, ha nem bir túladni rajta, de ne menjen a tőzsdére, mert ott sokkal többet vészit, mint akármilyen más esetben. Amig az ő áruja a tulajdonképeni ve­vőhöz kerül, addig már 5—10 közvetítő leszedte a maga hasz­nát s habár a vevő magas áron veszi, az eladó mégis keveset kap. Ez ellen pedig nem lehet védekezni. Mindenütt lehet, csak a tőzsdén nem, mert ott már a rendszer a közveíitésen alapul és szinte termeli az alkalmat a spekuláció részére. Ott csak a mammuth-tőke tud sikeresen operálni, bár az is elvérzik néha. Azért ne menjen kisember a tőzsdére, még akkor sem, ha kényszerítve érzi magát erre. Hiszen ha körül tekint, egészen bizonyos, hogy ennél a leg­rosszabb megoldásnál még min­dig akad egy jobb, mely elke­rülte a figyelmét. Románia hajlandó közeledni Magyarországhoz A román külügyminiszter feltűnést keltő beszéde Genfiben — Dúca miniszter külön szerződést aján­lott fel Magyarországnak — A szerződés kötele­zettsége — Románia eBve a nemzetiségi kisebbségek kérdésében Genf, szeptember 16. (Szikratávirat.) Románia külügyminisztere a mai ülésen nagyszabású beszédet mondott. A román delegáció vezetője főleg két nagy problémával foglalkozott beszédében. Az első kérdés volt a nem­zetiségi kisebbségek védelme. Dúca külügyminiszter e résznél hangsúlyozta, hogy olyan államokban, amelyek számra nézve erős kisebbséggel bírnak, az általános elv az legyen, hogy azoknak a nemzetiségi kisebbségeknek kötelességeik vannak azzal az állammal szemben, amelynek kebelébe tartoznak. Ha a nemzetiségi kisebbségek teljesitik kötelességüket, — mondotta Dúca — akkor számíthatnak Románia támogatására. Beszédének második részében a genfi jegyzőkönyv kérdésével foglalkozott. A Népszövetség körében fejtegetésének ezt a részét annak jeléül tekin­tették, hogy Románia komolyan hajlandó Magyarországhoz közeledni. Dúca ugyanis felajánlotta Magyarországnak, hogy kössön külön szerző­dést Romániával, de Románia nemcsak egyedül Magyarországgal, hanem minden szomszédos állammal is hajlandó külön szerződést kötni. Ebben a külön szerződésben a szerződő felek köteleznék magukat arra, hogy nem támadják meg egymást. Románia hajlandó arra is, — mondotta Dúca — hogy a genfi jegyző­könyvet ratifikálja, de tisztán látja azokat a nehézségeket, amelyek bizonyos országokat megakadályoztak abban, hogy a jegyzőkönyvet általánosság­ban elfogadják. Dúca külügyminiszter beszéde mindenütt feltűnést keltett. A miniszterelnök Smith főbiz­tosnál. Gróf Bethlen István minisz­terelnök és Búd János pénzügymi­niszter a ma délelőtti órákban fel­keresték Smith Jeremiás népszövet­ségi főbiztost, akivel a főváros tar­tozásáról tárgyaltak. Arról van szó, hogy az állam 35 millió aranyko­rona törlesztési összeget fizessen ki a főváros helyett a külföldi hitele­zőknek. A főváros viszont bizonyos idő múlva visszatéríti ezt az ősz- szeget. A pápai követ Bethlen István grófnál. A miniszterelnök ma dél­előtt msg. Orsenigo Cescre pápai nunciust és Gordon amerikai ügy­vivőt fogadta, akik tisztelgő látoga­tást tettek a miniszterelnöknél. Ezután Smith Jeremiás, Magyarország nép- szövetségi főbiztosa jelent meg előtte. é?e: £gy hóm 30.G05 korosáé Síárö« bórs... _ ~öű.OQó korona eiELFifLÖS HÍREK A főváros külföldi kölcsönügye. Budapestről jelentik, hogy nincs akadálya a kormány és a főváros megegyezésének. Valószinüleg^a há­ború alatt esedékes fizetések valo­rizálásával rendezik az ügyet. Búd János pénzügyminiszter kilátásba helyezte a megfelelő likvidálást.4 A XVII. katolikus nagygyűlés. Az október 11 —13 án Budapesten tartandó XVII, Országos Katolikus Nagygyűlés előkészületei nagyban folynak. A nagygyűlés teljesen a Szcníév jegyében fog lefolyni A gyűlés szónokait a rendezőség most kéri fel és legközelebb közzé teszi teljes névsorukat. Friedländer rabbi elhagyta a fogházat. Fned tündér csödarabbit a 600 millió korona óvadék lefizetésé­nek megtörténte után ma délelőtt szabadtára helyezték. A Léderer pör a táblán. A ha­lálra itélí Léderer Gusztáváéval egy­idejűleg a kir. ügyészség vádiratot adott be Léderer Sándor ellen bűn­pártolás miatt. A törvényszék Léderer Sándort felmentette. A kir. ügyész megfellebbezte a törvényszék fel­mentő ítéletét, ügy Léderer Gusz- távné, mint Léderer Sándor ügyét a kir. tábla a jövő hó végén fogja tárgyalni. —----;------­Kö zel 15 milliárd adó folyt be Zalában az év kétharmad részében Zalamegye állást foglal a Déli- vasut államosítása ellen A közigazgatási bizottság ülése Nagykanizsa, szeptember 16 Kedden délelőtt ült össze Zala­egerszegen a vármegye közigazgatási bizottsága Tarányi Ferenc dr. főis­pán elnöklésével. Elsőnek Malatinszky Ferenc kért szót az alispáni jelentés kapcsán és beszédében vármegyénk közlekedési viszonyait tette kritika tárgyává. Ja­vasolta, hogy Zalavármegye foglal­jon állást a Délivasut államosítása ellen, olyan értelemben, hogy a Délivasut a szőnyegen lévő tervek­kel ellentétben vegye kezelésébe Zalamegye összes vicinális vasutait. Javasolta ezenkívül, hogy találja­nak módot a Keszthely—Héviz-i nrszámit nufó- forgalmának csökken-

Next

/
Oldalképek
Tartalom