Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-19 / 160. szám
65. évfolyam, 160. szám Nagykanizsa, 1925 julius 19, vasárnap Ára 2000 k< POLITIKAI NAPILAP ÜMikessióség és kiadóhivatal Fö-sit & {ntanuban-Teleion 78, nyomda í 17. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Síőtíseíésí áih. £ Három öőrs ...... iy hóit iO.OCQ korcsa - — — 90.0C0 korona Az anyaföld áldása Knut Hamsunnak, a nagy norvég regényírónak van egy ilyen című regénye. A regény arról szól, hogy egy elhagyott, az emberi társadalomból úgyszólván kitaszított vándor valahol Norvégiában megtelepszik egy embernemlakta helyen és a vadonban munkája, ereje, kitartása s az áldott anyaföld iránti mélységes szeretete segélyével valóságos kis paradicsomot varázsol elő magának, feleségének és gyermekeinek. Ez a regény a norvég paraszt mélységes föld- szeretetének apotheozise és senki sem alkalmasabb ezeknek az érzelmeknek megírására Ham- sunnál, akinek minden Írásán a természet csodálatos megértése, a természetbe való beleolvadás vonul végig. A mi magyar parasztjaink föld- szeretetéről is sokat beszélnek és nem alap nélkül. A magyar paraszt tényleg imádja a földet, mert benne látja az erő, a biztonság, a jövendő ígéretét, benne látja azt a csodálatos eszközt, amely eltartja őt és családját, mint ahogy eltartotta őseit és azoknak családjait és el fogja tartani az ő gyermekeit és azok- j nak gyermekeit is. Mikor tavasz- í szál először mehet ki a földjeire, örömünnep ez számára s ettől a pillanattól kezdve aggódó szívvel lesi a felhők járását, az esők jelentkezését s Isten segedelmét kéri, hogy nagy fáradsággal folytatott munkájának eredménye kárba ne vesszen. Azután eljön az aratás s a falu népe hangos vidámsággal vonul ki a kalásztól terhes határba, hogy levágja az „életet“, keresztekbe rakja, kicsépelje s a hosszú hónapokon át beleölt bajlódást, fáradságot pénzre váltsa fel, mert az asz- szonynak s a kis családnak enni kell adni, meg aztán ruha, cipő és egyéb holmi is szükséges a háznál. Ebben az esztendőban a természet jóságosán tárta ki karjait a magyar mezők felett s a múlt eszfendei, bizony szűkös aratás után, bővebb aratással jutalmazta meg a falvak népének bajlódását. A hivatalos terményjelentés jelentékeny feleslegről beszél szigorú szűkszavúságában s ez a jelentékeny termésfelesleg nagy számot tesz az ország életében. Mióta Nagy-Magyarországból kicsi ország lettünk, mióta Trianon határainkat megnyirbálta s levágta testünkről testvéreinket, azóta még gyakrabban nézegetünk az ég felé, hogy imádkozzunk egy és más dolgok érdekében. Még folyik az országban az aratás, a derék magyar legények kezében suhog a kasza s hajladoznak a szép marokszedő lányok. Százezernyi kereszt fekszik a mezőkön s int az ég felé, mig majd eljönnek a mohó cséplőgépek s komoly, mély bugással aranyszemü búzává tisztogatják a kepék tartalmát. Ezek a kemény, aranyos magyak a , mi reménységünk, ez a dús és Nagykanizsa, julius 18 Lapunk pénteki számában a vármegyei közigazgatási bizottság ülésén bemutatásra került és a bizottság által elfogadott uj vármegyei törvénykezési tervezet rövid ismertetése nagy konsternációt váltott ki Nagykanizsán. Ami érthető is, meri hiszen ezen ténykedésből is kilátszik az a bizonyos lokálpatriotizmus, me- melyet a múlt alkalomkor már említettünk, amely szereti hangoztatni a „testvérváros“ hízelgő jelzőjét, de a valóságban mégis csak oda konklu- dál, hogy ez a „testvérváros“ maradjon csak meg továbbra is az elszigeteltségében, visszamaradottságában. Jól esik megállapítanunk, hogy pénteki cikkünk sokakat felrázott a közönyből és megérííette velük, mily nagy és fontos közérdekek forognak itt kockán, aminthogy mindenki abban egységes, hogy feltétlen szükség van uj törvénykezési beosztásra, de ezt csak Nagykanizsa erős növelésével lehetséges elképzelni, amiről egy felületes tekintet a térképre is már mindenkit meggyőzhet. pazar ajándék, amivel az Ég | jókedvében lepett meg bennünket, talán mert hogy olyan szegények, elesettek vagyunk s mert hogy olyan igazságtalanul bánnak velünk ott, ahol a nagy hatalmak a világ sorsát intézik. Ez a kis darab magyar föld hü marad fiaihoz s a felette elterülő ég esőt adott, amikor kellett s megöntözte a mezőket s kibontotta a kicsiny magvakat a földben. Most már az emberek okosságától függ, hogy a termést áldássá változtassák, a kormány bölcs és mindenesetre elkövetkező intézkedéseitől, a megértéstől és ügyességtől. A természet megtette a magáét. Ám most jöjjenek az emberek, hogy a földből gabona, a gabonából pénz sarjadjon s a pénz segítségével pedig uj magyar élet csapjon fölfelé a jövő érdekében. A letenyei járásbíróság ügye kétségkívül nehéz probléma. A rossz közlekedés és izoláltság miatt nem akad biró, aki a második járásbirói állást elfogadná és igy mindent egy bírónak kell végeznie. A büntetőügyek tárgyalása megszűnt, mert mig sorra kerülnek, már elévültek. A polgárok a legbántóbb nyilatkozatokban öntik ki elkeseredettségüket, amely az igazságszolgáltatás és igazságügy rovására megy. Azonban ezeken a dolgokon nem azzal segítünk, hogy egyszerűen beszüntetjük a letenyei járásbíróságot. Ehelyett a második bírói állást be kell tölteni, ha nem megy máskép, egy bírósági titkárnak bíróvá való kineveztetésével. El sem képzelhető, hogy a mai áldatlan állapotok mellett ne akadjon biró, aki a letenyei állást elfoglalná. Ma az a helyzet, hogy az igazságügyminiszter áthelyezés utján kívánja betölteni a második bírói állást. — Zalaegerszegen kívül Nagykanizsák is van két bírósági titkára. Bíróvá való kinevezéssel innét is lehetne a letenyei kérdésé megoldani. Értesülésünk szerint dr. Csempész ügyvéd vezetése mellett Letenyéről nagyobb küldöttség indul Pesthy Pál igazságügyminiszterhez és dr. Kállay Tibor képviselőhöz, hogy óvást emeljenek a letenyei járásbíróság tervezett beszüntetése ellen. A közigazgatási bizottság által jóváhagyott és lapunk pénteki számában ismertetett uj vármegyei törvénykezési beosztásra vonatkozólag kérdést intéztünk Málek László dr. ügyvédhez, aki a nagykanizsai ügyvédi kar álláspontja tekintetében a következőket fejtette ki előttünk: — A zalaegerszegi ügyvédek nagyon önzőén jártak el, amikor csak az ő érdeküket tartották szem előtt, nem pedig a köz érdekét, amely azt kívánta volna, hogy Zalaszentmihály — amely vasúti összeköttetése folytán Nagykanizsára van utalva — Nagykanizsához csatoltassék. Ugyanez áll Balatonfüredre, melynek ösz- szeköttetése Nagykanizsával kedvezőbb, mint Zalaegerszeggel. De itt van Somogyszentmiklós, Bagola, Ba~ golasánc, Mórichely, Surd, amelyek sokkalta közelebb fekszenek Nagykanizsához és a lakosság érdeke is azt kívánja, hogy ide csatoltassanak. — A letenyei járásbíróság feltétlen fenntartandó. Hogy a jelenlegi letenyei járásbiró a bíróság feloszlatását kívánja, könnyen érthető. Egyedül lévén, mindent őneki kell végeznie és senki sem akar oda menni második járásbirónak. — Nagykanizsa jelenleg az országnak végvára, azt tehát nem leépíteni, de fejleszteni kell és Nagykanizsa városát úgy kulturális, mint igazságügyi és egyéb tekintetben elsőrendű tényezővé keli tenni. — Az igazságügyi kormánynak kárpótolnia kell Nagykanizsát az elszakított Csáktornya és Perlak elvesztése miatt. A nagykanizsai ügyvédi kar ezért hatalmas mozgalmat indít, hogy a zalaegerszegi ügyvédek mozgalmát kontrakarrirozza. — Egészitessék ki a nagykanizsai törvényszék a csurgói és marcalii járásokkal, mert ezeknek a népe mind Nagykanizsán végzi el a maga ügyeit. A kaposvári bíróság a maga hat járásával annyira túl van terhelve, hogy az ügymenet csak lassan halad előre. És arra van már precedens, mint a balatonfüredi járásnál, hogy egy járás a másik vármegye törvényszékéhez tartozik. Tiltakozás az uj törvénykezési beosztási tervezet ellen A napkanizsai ügyvédek óvást emelnek a nagykanizsai törvényszék leépítése ellen. — Az elveszett Csáktornya és Perlak helyett a csurgói járás Elécsatolását követelik — Mit mondanak az uj beosztási tervezetről a legkompetensebb tényezők? — A letenyei királyi járásbíróság problémája
