Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-19 / 160. szám

tkLAI KÖZLOH? 1925 julius 19. — Csak a térképre kell nézni, hogy megállapítsuk, hogy Csurgó is hozzánk tartozik, hogy a csurgói járás is hozzánk csatolíassék. Hiszen ennek a járásnak a népe mind ide gravitál, kereskedő, gazda stb. mind az itteni piacra töiekszik. A jóisten is úgy alkotta már ezt a területet, hogy ide csatolják. Ezt tartja cél­szerűnek és szükségesnek és a csur­gói járás is örülne neki. Eminens érdeke ez az igazságügynek, a kincs­tárnak és a nagyközönségnek. A balatonfüredi járás — Más a balatonfüredi já'ás — mondja. Itt már az az álláspontja, hogy Balatonfüred részére, a közle­kedés szempontjából — noha nem nagy a különbözet — előnyösebb Zalaegerszeg. Igazságügyi szempont­ból is. Ámbár Veszprém még elő­nyösebb, mint akár Zalaegerszeg, vagy Nagykanizsa. — Ami a marcali járási illeti, igaz hogy Nagykanizsának előnyére válna az idecsatolás, azonban a marcalii járásbíróság szempontjából előnyö­sebb Kaposvár. Nem is hiszi, hogy ezt megbolygassák. Ö csak a csur­gói járás mellett van. Véleménye szerint úgy a kincstár, mint az igaz­ságügy és a nagyközönség érdeke lenne, ha Balatonfüred továbbra is megmaradna a veszprémi törvény­széknél. A nagykanizsai bíróság egyik tagja a következőleg nyilatkozott: > — Leíenyéről egyetlen községet sem engedünk át. Letenyéről most rendszeres autójárat indul, amely sok községet érint és megkönyiti a falvak népének a bejövetelét. Szó van arról is, hogy legközelebb Lenti­ről is autójárat indul Letenye felé. — Ugylátszik az igazságügymi­niszter nincs is kellőleg informálva az egész letenni kérdésről. Jó lenne ha küldöttség indulna az igazságügy­miniszterhez. Ellene van Csömödér és a többi községek elcsatolásának. __ Itt van Miháld, Liszó, Su~d és a többi községek, melyek 25-30 kilométerre vannak Csurgótól, mig Nagykanizsához 5-7-8 kilométer­nyire esnek. Csurgó egész kerülete sokkal közelebb esik Nagykanizsá­hoz mint — Kaposvárhoz. Mindezek után kíváncsian várja Nagykanizsa a szerdai és következő fejleményeket. BELFÖLDI HÍREK A héten felakasztják Léderert. Léderer Gusztáv, ki kezdetben őrült­séget szimulált, később azonban már megunta a nem kevésbé fárasztó szerepét, teljesen apatikusan fogadta felesége halálos Ítéletét. Léderer ügyében a kabinetiroda döntése nem lehet kétséges. Minden előkészületet megtettek az Ítélet végrehajtására, mely a hét vége felé valamelyik napon megtörténik. A londoni bajnokság második napja. A bajnokság második nap­ján Szepess Béla a gerely vetésben első lett, Somfai a távugrásban má­sodik lett. Albrecht főherceg Keszthelyen. Albrecht főherceg Festetics György gróffal tegnap meglátogatta a keszt­helyi akadémiát. Budapesten leszáliitják a villa­mos-tarifát. A főváros közlekedési bizottsága határozata értelmében való­színűleg már augusztus elejével a villamos-tarifát mérsékelni fogják. Az őstermelés szállítási ked­vezménye. A M. Á. V. igazgatósága a magyar gyümölcs exportjának és versenyképességének biztosítása cél­jából 50 Vo-al leszállította a barack szállítási tarifáját. Ezt az engedményt az Á'lamvasut ki akarja terjeszteni A nagykanizsai törvényszék beszüntetéséről terjesztett hírek valódisága felől in­téztünk ezután kérdést dr. Malekhez. — Nem akarjuk hinni, hogy ez a lesújtó hir való lenne — mondotta nekünk. Hiszen ez alkalmas lenne arra, hogy Nagykanizsa egész jö­vőjét tönkre tegye. Nem egyeseknek az érdeke és egyéni felfogás ez, de közérdek és nemzeti szempontok fűződnek ehhez. Csak sajnálatos, hogy ilyen eszme és gondolat egy­általán felvetődhetett, hogy az ország egyik legfontosabb csomópontján levő törvényszék, ahol Budapest, Bécs, Fiume vasúti csomópontja talál­kozik — egyszerűen feloszlatíassék. Nagykanizsán az a felfogás, mondotta ezután az uj törvénykezési beosztásra célozva Malek dr., hogy Zalaegerszeg közszelleme még most is olyan, mint amikor Zalaegerszegre a vasutat akarták bevezetni és akkor Zalaegerszeg tiltakozott ellene azzal a megokolással, hogy „akkor drá­gább lesz a csizma“... Nagykanizsa társadalma minden követ meg fog mozgatni, hogy a Nagykanizsa ro­vására történő törvénykezési beosztást lehetetlenné tegye. Különben is ez az ügy messze túlhaladja a megyei közigazgatási bizottság hatáskörét, mert az igazságügyminisztérium ha­táskörébe tartozik. Ügyvédek rendkívüli ülése Különben is a nagykanizsai ügy­védek a vármegyei uj törvénykezési beosztás ügyében szerdán délelőtt 11 órakor az igazságügyi palota I. emeleti főtárgyalási termében rend­kívüli ülést tartanak, hogy a to­vábbiakat megbeszéljék. Csurgó is hozzánk tartozik Kérdést intéztünk ebben az ügy­ben a nagykanizsai kir. ügyészség egyik tagjához, aki miután a kérdést ismertettük, a következőket mondotta nekünk: 3 __________________________ Sz iszifuszné Irta: Péchy-Horváth Rezső A vándor megállóit. Elnyűtt, fog- hijjas bakkancsai, amelyeket meszes színűvé lepett be a hegyi országút makacs pora, selymes füóceán zsenge palástjába süppedtek. A smaragdszinü, illatos, erdei harmattól lehajló fűszálak lágyan és szeretettel ölelték meg a durvatalpu szegescipőt és gyémánt­fénnyel csillámló harmatcseppeket hul­lajtottak rája. Hátul az erdő zengett, zúgott, jajdult és lihegett és szordi- nós hanghullámokat ringatott kifelé a tisztásra. Tisztáson állott a vándor. Mögötte, körülötte zugó fenyves sötét lomb­rengetege feketédet. A millió fekete fenyő összeborulva bujt össze és zizegve, sóhajtozva valami ismeretlen, de elragadó és művészi tökéletesség­gel megkomponált szimfóniát énekelt. Az egyhangú lombsátor mélyén titok­zatos és átható hűvösség terpeszke­dett és sürü, nehéz és bóditófenvő- illat. J A parányi tisztás fölött kupolásán borult össze a bükkök és törpefenyők sürü, tökéletes boltozata, mint valami primitiv, de nagyszerű és fönséges dóm boltivei. A gigászi boltozat ké­peit, freskóit és falfestményeit zizegő­susogó levelek ezernyi változata, for­mája, színárnyalata és alakja pótolta. A szelíden Ívelő boltozaton túl hir­telen véget ért az erdő és selymes lágy, pázsitos rét következett. A rét végén, néhány zöld bokor mellett, tobzódó virágmámorban hivalkodó pici kert közepén apró parasztház állott, élénken pirosló cseréptetővel, széles ablakokkal, amelyekre csipke- függönyök borítottak irigy takarót. A ház falát a tömpe kis kéményig zöld futószőnyeggel borította be a repkény, amelynek tökéletes eleven pázsitját itt-ott élénk kék és lila csillagok cif­rázták: a tenyérnyi nagy, teljesen kinyílt klematiszek virágbugái A tisz­tás fölött kereken összeboruló lomb­keret a legtisztább és legbájosabb kis hegyi idillnek szolgált keretül: smaragdzöld rét szélén pirostetejü házikó, amelyre ferde aranysugarakat hullajtaz izzó tombolással kevélykedő nap. Az élénk piros tető felett mély­ségesen kék égbolt feszült ki bolto­zatosán, mint valami buzavirágszin selyemnapernyő; a kép sarkában mélyfehér, szakadozott vattacsomók úsznak, lassan és alig érzékelhetően • egy sereg bájos, napfénytől arany­sárga bárányfelhő. De aztán egyszer csak elhomályo­sult a gyönyörű, eleven pasztell ragyo­gása, fakók és fénytelenek lettek a ragyogó színek, eltűntek a hosszú futószőnyegek, amiket a nap terege­tett végig az üde havasi réten. Hideg surrant keresztül az illatozó fenyő­fák között és a vándor megrezzenve nézett újra a képkeret között álló tájképre. Most fakószürke, színtelen, élettelen volt minden. És lassan, óvatosan és alattomosan, fehér ködgomolyag tűnt elő itt is, ott is. Omlott a köd, mintha a mészfehér utón és a fekete fenyők között fehér füst kúszott volna előre. Lassan, megfontolt hömpölygéssel, szélesen szétfolyó folyamban dőlt a I köd, amely hatalmas csomókban, ka­vargó türemléssel csúszott és áradt szét a réten, a kis tisztáson, a bok­rok szövevényei közt, a fák sürü homályában. Mindenütt ott volt, min­denhol megjelent. Hatalmas töme­gekben omlott alá, szinte érzékelhető, kézzel érezhetőnek, megfoghatnak tetsző masszákban kavargóit. Itt-ott beleakadt egy-egy lombozat kiálló, szanaszét meredező ágbozótjába és ilyenkor hitvány és apró rongyokká, átlátszó foszlányokká, szakadt szét az alattomosan terpeszkedő, kúszó, kavargó, surranó tejfehér füst. Majd meg egy-gy hatalmasabb tömege — amely egészen olyan volt, mint az a fehér gőzszerü füstlobogó, ame­lyet a rohanó mozdony köhög ki hördülő vastüdejéből — lassan szállt a rét színes palástja fölött és sürü masszája, amerre elszált, benyelte és eltakarta a fák ágait és lombkoro­náját. Egy pár pillanatig csak egy-egy ág vagy levélcsomó sötétlett ki a füstóceánból, mintha tő nélkül lebegne a levegőben, aztán mindenen diadal­maskodva hatalmaskodott el a sza­kadatlanul omló köd. Nem olyen köd volt ez, mint ami­lyen a városok utcáit és tereit vonja be mozgékony ólomfüggönnyel, amely réstelen egész, mereven, mozdulat­lanul álló, egyforma sűrűségű és vi­gasztalan egyhanguságu. Ez pásztás, csomós köd volt, amelynek egyes csomói sötétebbek voltak a másiknál, gyorsabban gomolyogtak előbbre- előbbre, a földön a fák fölött, a másik ködcsomókon. Néhol tisztán látszott a finom, remekmívű tájkép, mert elúszott előle a kavargó szürke gomolyag. Ez a köd nem állt és terpeszkedett a vidék fölött, ez foly­ton mozgott, hullámzott, kavargóit és gomolygott, de sehol és soha nem volt egyforma sűrűségű, egyenlő vas­tagságú, azonos színű. Néhol keresz­tül lehetett rajta látni, másut elfoszló cafatokban úszott és kóválygott, né­hol pedig haragos, áthatolhatatlan sűrűségű, sötétfehér csomókban bo­nyolódott, mint a pásztortüz füstlehe­IMMawaaBB» ■■mBBHBHnBnwHMn az ősteimelés többi igaira, valamint a mezőgazdasági exportcikkekre is. Etekinteiben az üzletigazgatóság és kereskedelmi minisztérium közt tel­jes az egyetértés. Kettős öngyilkosság. Budapes­ten a Hollandia szállóban, Boldizsár Mihály szegedi festőmestert és 31 éves feleségét átlőtt fejjel, holtan találták. Tettüknek oka életuntság. Megfellebbezték a város beruházási programját A községi választások elrendelé­sét kérik a belügyminisztertől. Nagykanizsa, Julius 18 Harmincöt nagykanizsai adófizető polgár, tollhoz nem szokott munkás­kezek, különféle színű tintával, na­gyobbrészt ceruzával aláirt fellebbe­zést adtak be a belügyminiszterhez a város utján. A fellebbezésben pa­nasz tárgyává teszik a legutóbbi vá­rosi közgyűlésnek a felveendő köl­csönökre és azok 'felhasználására vonatkozólag hozott határozatát. . . Állampolgári jogainknál fogva a határozattal szemben minden te­herviselési kötelességet és felelőssé­get megtagadunk, most az jelenleg nem a város és nemzet érdekét szol­gálja, hanem idegen érdekeket.“ — Ezzel a kategorikus kijelentéssel kez­dődik a fellebbezés, mely négy pont­ban okolja meg a határozatokkal való elégedetlenségét. Elsősorban a közgyűlésen jelen volt kis számú virilisták nem képvi­selhetik egy város sokezer főnyi kö­zönségét. Másodszor az összes be­ruházások, kivéve a kói házat, köz­épületeket és vásárteret, — nélkü­lözhetők. Harmadszor a város nem fordít elég gondot a közoktatásra. Évek óta „ezerszámra“ tagadják meg az iskolakötelesek felvételét, mert nincs elegendő tanerő, sem felsze­relés. „Városunk közoktatása a leg­szomorubb az egész világon, mert ______________________; =------------ ------ i---- --——

Next

/
Oldalképek
Tartalom