Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-10 / 152. szám

65. évfolyam, 152. szám Nagykanizsa, 1925 julius 10, péntek Ára 1809 korona POLITIKAI NAPILAP Snxktsitőség él kiadóhivatal Pő-at 5 lattnuban-Teicfon 78, nyomd« 117. izém Felelős szerkesztő: Kempelen Béla 2íöf5seié*i Érc; Egy bóra 30.000 korona Három hóra... ... ... 90.000 korona AZ ANYAFÓLD (S—y) Esztendők óta a gyű­lölködés, a széthúzás, az elmér­gesedett pártpolitika magvait hin­tik szerte Csonka-Magyarország megmaradt televény földjén. Esz­tendők óta a viszálykodás és a magyar önérzetnek a külföld előtt való lebunkózása volt a cél egyesek előtt, akik a legkisebb napi eseményt is óriási botrány- nyá fújták föl, csakhogy saját vagy pártjuk szereplését fitog­tathassák a közvélemény előtt. Az eredménnyel azonban senki sem törődött. Az események és a politika botrányhullámai gyors rohanásban kergették egymást a mig az ország vezető emberei s küiföld jóakaratát igyekeztek ja­vunkra megnyerni, addig az itt­hon ülők folyton szították a belső villongás tűzfészkét. Akkor, amikor az ország min­den valamire való tényezőjének a lehető legerősebben kellene összefognia a külföld reánktörő erőszakosságai ellen, illetékes helyeken még mindig nem akar­ják belátni ennek a ténynek való­ságát és szükségszerűségét. Min­denki megy előre a saját vagy pártja érdekeit hajszolva, csak a magyar becsület nem fontos, csak a magyar gazdasági élet mellékes, csak a magyar kül­politika nem játszik szerepet az ő szemükben. És most már esztendők óta, mióta a gazdasági összeomlás bekövetkezett, következetesen a magyar föld adja meg mindenre a választ. Az aratók dala hang­zik most szerte mindenütt az országban s a ringó, teli kalász­tenger között dolgos kezek ké­szítik elő az ország jövő eszten­dei megélhetését. De az aratókra senki sem figyel föl, az aratók dala pusztába kiáltott szó lett, mely csengve-bongva, de hatás­talanul hangzik el a rónák mesz- szeségbe vesző szélei felé. A Léderer-pör botrányairól hasábokat, oldalakat Írnak a la­pok és senki sem veszi észre a sorok között, hogy a Gazdabank, Ovadékbank és az Unióbank fizetésképtelen lett. A kereske­dők demonstrativ sztrájkba fog­tak az uj forgalmiadó rendszer ellen és Bethlen gróf, miután hazajött, csak hetek múlva ve­heti át a hivatalát. A szocialis­ták feltűnő és következetes haj­szája a Somogyi-gyilkosok után mintha teljesen fölöslegessé akar­ná tenni a tisztviselőnyomort és a magyar kultúra haldoklását. S mig a várospolitika most már hónapok óta lovagolja a polgár­mester-választás kérdését, addig az országban újra felüti fejét a bolsevizmus réme s a napestig dolgozó, adófizető polgárok tö­megei hiába kiáltoznak segítő kezek után . . . ' Valahol egy hideg északi or­szágban most az Északi sark bátor kutatóját emberrnilliók üd­vözlése fogadja s büszkeségtől dagadozó keblek hirdetik a nem­zet nagyságát és önérzetét. Itt nálunk nem történik semmi. Amig a velünk egyenrangú, sőt sokkal kisebb kultúrájú népek a reformok tömegét készítik elő s gazdasági törekvéseik már ré­gen felejtették a világháború borzalmait, addig itt, a fekete televényföld országában örökös egyéni és pártérdekek hajszolják egymást s nem engedik magá­hoz térni a tömeget kábulatából. Csak az aratók dala hangzik és az aratók kaszája peng. Nő­nek a keresztek sorjában egy­más mellett s mintha a dalolok messze csengő hangja összeta­lálkozna valahol az Amundsent üdvözlők büszke harsogásával, mintha ezek a napbarnított, ke­mény legények, akik most az életet aratják számunkra, nem igen törődnének a saját önös érdekeikkel, hanem öntudatos tevékenységgel dolgoznának a köz érdekében . .. Pedig őket nem veszi észre senki, hisz olyan természetes, hogy minden önös egyéni és pártérdeken túl a türelmes és áldott anyaföld mindnyájunk szá­mára megtermi a betevő falatot. A városok kölcsöne a Ház előtt A nemzetgyűlés ülése — Pénteken három hónapra elnapolják a parlamentet Budapest, Julius 10 A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A napirend letárgyalása előtt elnök intézkedik, hogy Rainprecht Antalt és Mirbach Antalt a végleg igazolt képviselők lajstromába beve­zessék. Napirend előtt Láng János per- horeszkálja a mostani nagy párbaj­mániát. Felhívja erre a belügymi­niszter figyelmét. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták a beruházási és a vadá­szati tilalom szabályozásáról szóló törvényjavaslatokat. A Görögországgal kötött kereske­delmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban vita nélkül elfogadták. A részletes tárgyalás befejezése után a Spanyolországgal kötött ke­reskedelmi szerződést terjesztene elő Görgey István. Walko Lajos kereskedelmi minisz­ter megállapítja, hogy Spanyolor­szágban most nagy gazdasági fel­lendülés mutatkozik s ezért helye­zett súlyt a kormány a Spanyolor­szággal kötendő szerződésre, A javaslatot általánosságban el­fogadták. A vasúti árufuvarozások tárgyában kötött nemzetközi egyezményt, a vasúti személy- és podgyászdijsza- básra vonatkozó javaslatot, a légi­forgalomról szóló Ausztriával kötött megegyezésről szóló törvényjavasla­tot, a postai díjszabásról szóló nem- zétközi egyezményt vita nélkül el­fogadták. Következett a városok kölcsönéröl szóló törvényjavaslat tárgyalása. Örffy Imre előadó részletesen is­merteti a javaslat pénzügyi előnyeit. Várnai Dániel nem szavazza meg a javaslatot. Kifogásolja, hogy az autonómiát több esetben sértik a feltételek. Oberhammer Antal örömmel üd­vözli a javaslatot s reméli, hogy ez kiinduló pontja lesz a vidéki városok tovább fejlődésének, amit a háború megakadályozott. Kevésnek tartja a kölcsön összegét s kéri a kormányt, hogy folytassa tovább tárgyalásait további hitelek biztosítására. Malasits Géza kifogásolja, hogy a vidéki városokat a legtöbb helyen antidemokratikusan vezeiik. Ezért nem indulhatott meg eddig a munka ott s ezért nem lát garanciát a jövőre nézve sem. Azért, mert bizalmatlan­sággal viseltetik a városok vezetősé­gével szemben, a javaslatot nem fo­gadja el. Hegymegi Kiss Pál követeli, hogy a belügyminiszter vizsgáltassa meg a magyar vámok pénzügyi gazdál­kodását. Meskó Zoltán : Az az információja, hogy a városok sokkal olcsóbb köl­csönt is kaphattak volna. Szakáts Andor a javaslatot nem fogadja el. Miután több szónok nem volt fel­iratkozva, az elnök a vitát bezárja és Búd János pénzügyminiszter emel­kedett szólásra. Sajnos, a tőkeviszonyok nem olya­nok, hogy belső hitelekkel ki lehetne elégíteni az igényeket. Ezért elérke­zett az idő arra, hogy a városok külföldön keressék hiteligényeik ki­elégítését. Nem áll az, hogy a kormány kez­deményezte ezt a kérdést. Több mint egy éve hozzá fordult a városok kongresszusa, hogy vegye kezébe a városok hiteligényének ren­dezését. A városok hiteligényeit a kötvényrendszer szerint bonyolítják le. Aki ezt tudja, el tudja-e képzelni, hogy minden kis város megjelenik a világpiacon, hogy elhelyezze a maga kötvényeit? Majd rátér a 25 millió dolláros ajánlatra, amelyet felhoztak a mos­tani kölcsönnel szemben. Amellett hogy olyan feltételeket szabtak, ame­lyek a tárgyalásra alkalmasak sem voltak, nyolcszázalékos kamatot kér­tek szemben a mostani hét és fél százalékkal, az árfolyamot a min­denkori viszonyoktól akarták függővé tenni, minden közmunkát és beren­dező munkát ők akaitak végezni, magyar vállalkozó csak náluk lénye­gesen olcsóbb feltételek mellett ve­hetett volna részt, egyenlő feltételek esetée pedig kártérítést kellett volna adni a külföldi ajánlattevőknek. Ter­mészetes, hogy ilyen ajánlatot nem tárgyalhattunk. A mai viszonyok között a városok semmiféle közvetitődijat el nem vi­selhetnek. Nincs is erről szó, mert az összes kiadásokat a Speyer ame­rikai cég magára vállalta. Amint a mostani kérdések elinté­ződnek, a kormány foglalkozni fog a községek részére juttatandó köl­csönnel is. A részletes tárgyalás kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom