Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-10 / 152. szám
65. évfolyam, 152. szám Nagykanizsa, 1925 julius 10, péntek Ára 1809 korona POLITIKAI NAPILAP Snxktsitőség él kiadóhivatal Pő-at 5 lattnuban-Teicfon 78, nyomd« 117. izém Felelős szerkesztő: Kempelen Béla 2íöf5seié*i Érc; Egy bóra 30.000 korona Három hóra... ... ... 90.000 korona AZ ANYAFÓLD (S—y) Esztendők óta a gyűlölködés, a széthúzás, az elmérgesedett pártpolitika magvait hintik szerte Csonka-Magyarország megmaradt televény földjén. Esztendők óta a viszálykodás és a magyar önérzetnek a külföld előtt való lebunkózása volt a cél egyesek előtt, akik a legkisebb napi eseményt is óriási botrány- nyá fújták föl, csakhogy saját vagy pártjuk szereplését fitogtathassák a közvélemény előtt. Az eredménnyel azonban senki sem törődött. Az események és a politika botrányhullámai gyors rohanásban kergették egymást a mig az ország vezető emberei s küiföld jóakaratát igyekeztek javunkra megnyerni, addig az itthon ülők folyton szították a belső villongás tűzfészkét. Akkor, amikor az ország minden valamire való tényezőjének a lehető legerősebben kellene összefognia a külföld reánktörő erőszakosságai ellen, illetékes helyeken még mindig nem akarják belátni ennek a ténynek valóságát és szükségszerűségét. Mindenki megy előre a saját vagy pártja érdekeit hajszolva, csak a magyar becsület nem fontos, csak a magyar gazdasági élet mellékes, csak a magyar külpolitika nem játszik szerepet az ő szemükben. És most már esztendők óta, mióta a gazdasági összeomlás bekövetkezett, következetesen a magyar föld adja meg mindenre a választ. Az aratók dala hangzik most szerte mindenütt az országban s a ringó, teli kalásztenger között dolgos kezek készítik elő az ország jövő esztendei megélhetését. De az aratókra senki sem figyel föl, az aratók dala pusztába kiáltott szó lett, mely csengve-bongva, de hatástalanul hangzik el a rónák mesz- szeségbe vesző szélei felé. A Léderer-pör botrányairól hasábokat, oldalakat Írnak a lapok és senki sem veszi észre a sorok között, hogy a Gazdabank, Ovadékbank és az Unióbank fizetésképtelen lett. A kereskedők demonstrativ sztrájkba fogtak az uj forgalmiadó rendszer ellen és Bethlen gróf, miután hazajött, csak hetek múlva veheti át a hivatalát. A szocialisták feltűnő és következetes hajszája a Somogyi-gyilkosok után mintha teljesen fölöslegessé akarná tenni a tisztviselőnyomort és a magyar kultúra haldoklását. S mig a várospolitika most már hónapok óta lovagolja a polgármester-választás kérdését, addig az országban újra felüti fejét a bolsevizmus réme s a napestig dolgozó, adófizető polgárok tömegei hiába kiáltoznak segítő kezek után . . . ' Valahol egy hideg északi országban most az Északi sark bátor kutatóját emberrnilliók üdvözlése fogadja s büszkeségtől dagadozó keblek hirdetik a nemzet nagyságát és önérzetét. Itt nálunk nem történik semmi. Amig a velünk egyenrangú, sőt sokkal kisebb kultúrájú népek a reformok tömegét készítik elő s gazdasági törekvéseik már régen felejtették a világháború borzalmait, addig itt, a fekete televényföld országában örökös egyéni és pártérdekek hajszolják egymást s nem engedik magához térni a tömeget kábulatából. Csak az aratók dala hangzik és az aratók kaszája peng. Nőnek a keresztek sorjában egymás mellett s mintha a dalolok messze csengő hangja összetalálkozna valahol az Amundsent üdvözlők büszke harsogásával, mintha ezek a napbarnított, kemény legények, akik most az életet aratják számunkra, nem igen törődnének a saját önös érdekeikkel, hanem öntudatos tevékenységgel dolgoznának a köz érdekében . .. Pedig őket nem veszi észre senki, hisz olyan természetes, hogy minden önös egyéni és pártérdeken túl a türelmes és áldott anyaföld mindnyájunk számára megtermi a betevő falatot. A városok kölcsöne a Ház előtt A nemzetgyűlés ülése — Pénteken három hónapra elnapolják a parlamentet Budapest, Julius 10 A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A napirend letárgyalása előtt elnök intézkedik, hogy Rainprecht Antalt és Mirbach Antalt a végleg igazolt képviselők lajstromába bevezessék. Napirend előtt Láng János per- horeszkálja a mostani nagy párbajmániát. Felhívja erre a belügyminiszter figyelmét. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták a beruházási és a vadászati tilalom szabályozásáról szóló törvényjavaslatokat. A Görögországgal kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban vita nélkül elfogadták. A részletes tárgyalás befejezése után a Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződést terjesztene elő Görgey István. Walko Lajos kereskedelmi miniszter megállapítja, hogy Spanyolországban most nagy gazdasági fellendülés mutatkozik s ezért helyezett súlyt a kormány a Spanyolországgal kötendő szerződésre, A javaslatot általánosságban elfogadták. A vasúti árufuvarozások tárgyában kötött nemzetközi egyezményt, a vasúti személy- és podgyászdijsza- básra vonatkozó javaslatot, a légiforgalomról szóló Ausztriával kötött megegyezésről szóló törvényjavaslatot, a postai díjszabásról szóló nem- zétközi egyezményt vita nélkül elfogadták. Következett a városok kölcsönéröl szóló törvényjavaslat tárgyalása. Örffy Imre előadó részletesen ismerteti a javaslat pénzügyi előnyeit. Várnai Dániel nem szavazza meg a javaslatot. Kifogásolja, hogy az autonómiát több esetben sértik a feltételek. Oberhammer Antal örömmel üdvözli a javaslatot s reméli, hogy ez kiinduló pontja lesz a vidéki városok tovább fejlődésének, amit a háború megakadályozott. Kevésnek tartja a kölcsön összegét s kéri a kormányt, hogy folytassa tovább tárgyalásait további hitelek biztosítására. Malasits Géza kifogásolja, hogy a vidéki városokat a legtöbb helyen antidemokratikusan vezeiik. Ezért nem indulhatott meg eddig a munka ott s ezért nem lát garanciát a jövőre nézve sem. Azért, mert bizalmatlansággal viseltetik a városok vezetőségével szemben, a javaslatot nem fogadja el. Hegymegi Kiss Pál követeli, hogy a belügyminiszter vizsgáltassa meg a magyar vámok pénzügyi gazdálkodását. Meskó Zoltán : Az az információja, hogy a városok sokkal olcsóbb kölcsönt is kaphattak volna. Szakáts Andor a javaslatot nem fogadja el. Miután több szónok nem volt feliratkozva, az elnök a vitát bezárja és Búd János pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Sajnos, a tőkeviszonyok nem olyanok, hogy belső hitelekkel ki lehetne elégíteni az igényeket. Ezért elérkezett az idő arra, hogy a városok külföldön keressék hiteligényeik kielégítését. Nem áll az, hogy a kormány kezdeményezte ezt a kérdést. Több mint egy éve hozzá fordult a városok kongresszusa, hogy vegye kezébe a városok hiteligényének rendezését. A városok hiteligényeit a kötvényrendszer szerint bonyolítják le. Aki ezt tudja, el tudja-e képzelni, hogy minden kis város megjelenik a világpiacon, hogy elhelyezze a maga kötvényeit? Majd rátér a 25 millió dolláros ajánlatra, amelyet felhoztak a mostani kölcsönnel szemben. Amellett hogy olyan feltételeket szabtak, amelyek a tárgyalásra alkalmasak sem voltak, nyolcszázalékos kamatot kértek szemben a mostani hét és fél százalékkal, az árfolyamot a mindenkori viszonyoktól akarták függővé tenni, minden közmunkát és berendező munkát ők akaitak végezni, magyar vállalkozó csak náluk lényegesen olcsóbb feltételek mellett vehetett volna részt, egyenlő feltételek esetée pedig kártérítést kellett volna adni a külföldi ajánlattevőknek. Természetes, hogy ilyen ajánlatot nem tárgyalhattunk. A mai viszonyok között a városok semmiféle közvetitődijat el nem viselhetnek. Nincs is erről szó, mert az összes kiadásokat a Speyer amerikai cég magára vállalta. Amint a mostani kérdések elintéződnek, a kormány foglalkozni fog a községek részére juttatandó kölcsönnel is. A részletes tárgyalás kö-
