Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-05 / 148. szám

1925 juíius 5. 2 ALAI KÖÜLOSt t Az iparosság sérelmeinek orvoslása \ kultuszminiszter Kállay Tibor­ral rövid időn belül Nagykani­zsára érkezik. Kálíay Tibor dr. evele a nagykanizsai iparosság panaszai ügyében Nagykanizsa, július 4 A nagykanizsai iparosság, mint íz ország minden ipartestületc, jun. 17-én rendkívüli tiltakozó gyűlést livott egybe s azon összefoglalva lanaszair, azokat a kormány, nem­zetgyűlés és az illetékes miniszterek :lé terjesztették. Nagykanizsa iparossága ezalka- ornmal nemzetgyűlési képviselöjé- íez dr. Kállay Tiborhoz is levelet ntézett, felkérve öt az ^ iparosság Irdekében való közbenjárásra. A képviselő hosszú levélben fe- elt nagykanizsai iparos-választóinak, nelyben kifejtette a közgyűlés egyes lomjaira vonatkozó mondanivalóit. A közterhek könnyítése — írja — i miniszterelnök genfi úja s a lénzügyminiszter expozéja, alapján ényeges adó-könnyitésekben vár- íató. A leszállítás elsősorban az párosságot érdeklő forgalmiadó hul­lának 2 százalékra való redukálá­sban nyilvánul, mihez járul, hogy i kezelése körüli zaklatások ügye is i legjobb megoldás felé közeledik. V fényüzési adót emelni nem fogjak, ^z adóügyi rendelkezéseket, hogy a aikus iparosság is tisztén lásson a izetendő adok között, egy könyvbe összefoglalva, már kiadták; most dadják a végrehajtási utasítások isszefoglalását is. A kormány hajlandónak muiatko- :ik az adófelszólamlási bizottságba lemcsak bevenni, hanem ottédem- egesen meg is hallgatni az iparos­ág képviselőit. A közmunkák megindítására s igy i munkanélküliség enyhítésére Nagy­kanizsa is kapott kölcsönöket s most ill perfek uálás előtt a városok kül- öldi nagy kölcsöne is. Jelentékeny nunkaalkalmat fog biztosítani az llami beruházások megindulása is. Kállay Tibor dr. reméli, hogy rövid időn belül Klebelsberg Kunó gróf kuhuszminiszterrel együtt lejöhet Nagykanizsára s itt még indokolt kulturális szükségletek kielégítésének lehetővé tételét a városnak módjá­ban lesz kérnie közvetlenül a kul- tuszmir isztertől. A kisipari hitelakcióra vonatkozó lag azt Írja a képvise.ő, hogy azok kereteinek kibővi ése állandó tanul­mányozás tárgyát képezi. A beteg- segélyző és balesetbiztosítási kérdé­sek az ősszel a parlament elé ke­rülnek. A nagykanizsai iparosság kivált­ságainak teljesítése érdekében köz­benjárását Ígéri az egyes reszort­minisztereknél abban a reményben, hogy az összes kérdések rövidesen az iparosságra nézve megnyugtató módon találnak elintézést. Az iparosságnak a választójogi javaslattal szemben a Huszár-féle javaslat mellett történt állásfoglalása az iparo -közgyűlés egyetlen pontja, mellyel nem ért egyet s melyet nem is támogat. Szerinte a javaslat nem biztosítja az iparosság érdekeit, sem részükre a számarányos parlamenti képviseletet. * Habár városunk és az egész or­szág iparos-társadalmának egyöntetű megmozdulása ez ideig nem vezetett s egyenlőre talán nem is fog teljes eredményre vezetni s a panaszokat minden téren nem is lehet erélyes intézkedésekkel azonnal kikorrigálni, mégis megnyugtatóig hathat a ne­héz napokban az a tény, hogy a lehetőségek keretein belül, egyéb érdekek veszélyeztetése nélkül tör­téntek és történnek lépések, melyek könnyíteni igyekeznek a válsággal küzdő magyar ipar helyzetén. Az adóterhek némi könnyítése s a mun­kanélküliségnek közmunkákkal való enyhítése minden esetre olyan ered­mény, mely a legégetőbb szükséges­ség vívmányaként könyvelhető el az iparos-társadalom egyöntetű állás- foglalása javára. nind messzi jártak városuktól, a látráló kantoni hadakkal. De nem supán a város fegyverbiró férfiai oltak távol, vagy haltak meg a sataniezőkön, hanem az egész kör- j yék férfiai is. A városban nem ma- adt egyéb férfi, mint azok, akik lár voltak emberek és azok, akik lég csak lesznek: az öregek és a yermekek. És egy sereg asszony­ép. Számra nézve alig néhány ez­en. Ilyen állapotok közepette érte a árost’Albert herceg váratlan meg- elenése a város kapui előtt. A herceg boldogan reménykedett bban, hogy a szép város hamaro- an az övé lesz. Férfiak és katonák ijján a nők, gyermekek és aggok em is állhatnak neki ellent és igy gyetlen kardcsapás nélkül veheti irtokéba a várost, minden ingó és igatlan marháival együtt. Amikor azonban Albert herceg kö- etei illendő dísszel és harsány ombitaszóval megjelentek a város apui előtt, hogy a lakosságot bé- és megadásra szóllitsák föl, olyan- >rma választ kaptak, hogy — föl i ut, le is ut... Mert a zürichiek egyáltalában nem ondoltak arra, hogy a nyakukat íépen, engedelmesen odahajtsák az ra alá és inkább akartak elpusztulni ry szálig, mint szabad emberek, hnt élni sokáig rabságban. A bátorlelkü svájci asszonyok is legtalálták a maguk Teli Vilmosát. Előállott a soraikból az egyik vá­rosi elöljáró délceg termettel meg­áldott, férfias keménységű felesége, Hedvig von Burghalden és erélyes kézzel, a meleg asszonyi szivéből i kicsapó hazaszeretettel állott az asz- szonytársai élére. Összehívta valamennyi nőjét a vá­rosnak és lelkesítő beszédére minde­nek elhatározták: tűzhelyeiket, hit­vesi ágyukat és gyermekeik bölcső­jét az utolsó leheletükig megvédel­mezik. Mint elszabadult, ádáz ha­ragtól megtébolyodott, lobogó sö­rényű furia robogott haza vala­mennyi szelíd asszony és tüzes lé­lekkel kapkodtak ölőszerszámok után. Burghalden Hedvig pedig kiadta a jelszót: — Minden nő, aki cs T mozdulni tud, vegyen magához fegyvert és aztán fel a Lindenhof bástyáira! Ez a Lindenhof egy hirtelen ma­gasba szökkenő domb lapos csúcsa a város kellő közepében, a lóból ki­folyó Limmat folyó balpartján. Ősi és kacér maradványa az egykori római Turicum nevű kasztellumnak. Széles bástyafok szalagozza körül a hatalmas, fás térséget, ahonnan szé­dületes mélységbe esik a pillantás. Ölnyi széles bástyák meredeznek itt a mélységben kavargó folyó felett és a friss, éles levegőben titokzatos dallamokat ver ki a kóbor szellő a merengve áldogáló hársfák gályáin, mintha édes dalok kacagnának egy finom hangszer zengő húrjairól... (Vége köv.) A nagyszakácsii csoda ügye Nagykanizsa, július 4 Tegnapi számunkban kommentár nélkül közöltük az Uj Somogy-nak a napokban megjelent híradását, mely röviden beszámolt a Nagyszakácsiban állítólag megtörtént csodáról, Szűz Máriának megjelenéséi ől s a vele kapcsolatos csodálatos eseményekről. Nagyszakácsi azóta Zala és a környező vármegyék messze vidé­kein, Nagykanizsa városában is az érdeklődés középpontjába került. Ezren és ezren sietnek most min dennap az alig 2000 lakosú kis­községbe, mely Somogymegye mar­cali! járásában, 3 órai kocsikázás- nyira fekszik Nagykanizsától. A csoda színhelyén gályákból, fel­virágozott, sátorszerü kápolnát rög­tönöztek s a falu és messze vidékek tolongó sokasága egész napon át szakadallanu! figyeli a Szentszüz újbóli megjelenését. A csodára vonatkozólag most mér­vadó egyházi helyről, a szomszéd Nemesvid község plébánosától a kö­vetkező információt kaptuk: — Nagyszakácsi faluvégén egy kőhíd alatt megállt vízben, vasárnap délutáni napsütésben egy fiatal leányka libák őrizése közben a csillogó viz játékát nézegette. Eköz­ben — visszatükrözött talán a víz­ben a felhők járása s a napfény ragyogó fényesen verődött vissza a viz felületéről — a leányka saját állítása szerint a Szüzanya képét látta megjelenni nagy fényesség közepette. — Nyomban odakiabált egy-két a közelben tartózkodó embert, majd egész kis tömeg keletkezett a hid körül s most már ki Szent Pétert, ki a töviskoronás Jézust, ki az 01- táriszentség képét vélte látni a tűző nap visszasugárzásában. — Mindezideig a csoda megtör­ténte megállapítást nem nyert, sőt minden jel arra mutat, hogy csoda egyáltalán nem történt. — A szenzációs híresztelések, hogy a kisleány és mások is meg- némultak volna, légből kapott hírek, melyek minden alapot teljességgel nélkülöznek. Hogy többen elájultak az igaz, de ez már csak a tolongás­nak s a túlfűtött izgatottságnak volt a következménye. — Tény az — folytatta informá­torunk — hogy egyesek fanatikus meggyőződéssel, eskü alatt vallják, hogy látták a Szüzanyát, de a hely­színre kiszállt hatósági és egyházi férfiak s a később érkezett ezrek és ezrek előtt ezidéig semmiféle valóban csodálatos jelenség nem ismétlődött így nem lehetetlen, sőt bizonyosra vehető, hogy a csoda meg sem tör­tént, csak a kisleány képzelődése nyomán keletkezett, a tömeg-psziché ismeretéből könnyen megmagyaráz­ható tömeg-szuggesztió idézett elő kényszer képzeteket, amelyek a gyen­gébb idegzelüeket annyira hatalmukba vették, hogy látni vélték a csodála­tos jelenségeket. — A hídnál tartózkodó nagy tö­meg, mely kocsin, autókon folyton gyarapodik, most is gyakorta figyel fel egy-egy ember felkiáltására, ki valami különös alakú felhőben, ár­nyékban s általában mindenben cso­dákat keres. — Több férfi, kik a csodát meg­győződésük szerint látták, küldött­ségben kereste fel dr. Rótt Nándor veszprémi megyéspüspöktft és sokak aláírásával kérték őt, hogy Nagy- szakácsiba bucsujárást engedélyezzen s a hid mellé kápolnát építtessen. A kérés teljesítése természetesen nem ilyen egyszerű dolog. Az egyházi hatóságok előbb szigorú pontosság­gal megvizsgálják a történteket s csak ha a csoda valóban bebizonyo­sodik, akkor minősitik azt csodává és a történés helyét kegyhellyé. A nagyszakácsii plébános az esperes­nek megtette a j Mentést s a kivizs­gáláshoz szükséges lépé. ek már hi­vatalos utón megtörténtek. — Minthogy a valószínűség amel­lett szól, hogy csoda nem történt, a közigazgatási hatóságok, a főszol­gabírói hivatal felszólította a plébá­nosokat, hogy p szószékről ilyen értelemben világosítsák fel a hívőket s akadályozzák meg a veszélyes tolongásokat. * Eddig tart a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján kapott infor­máció. A magunk álláspontja is az, hogy hithü keresztény ember, vallása tör­vényei szerint csodát ilyenként csak akkor ismerhet el és tisztelhet, ha azt egyházi hatóságai már kivizsgál­ták és csoda-voltát kétséget kizáró­lag megállapították, amint ez történt Lourdes, Limpias, Máriapócs stb. kegyhelyeknél is. Minden keresztény ember nyugod­jék meg tehát abban, hogy az egy­házi hatóság a kérdést rövidesen tisztázza s a fantázia által előre kiszínezett hírektől hitéletében ne hagyja magát zavartatni. A Zrínyi Torna Egylet népünnepélye Nagykanizsa, julius 4 A nagykanizsai Zrínyi Torna Egy­let holnap, vasárnap délután rendezi nagy népünnepélyét, mely — mint minden évben — az idén is esemé­nye lesz Nagykanizsa nyári ünnep­ségeinek. A részletes programot e hasábokon már közöltük a napokban. Most rö­viden csak annyit említünk meg, hogy az ünnepély délután 3 órakor kerületi atlétikai versennyel és fot- ball-mérkőzéssel kezdődik. Azért kez­dődik a plakátokon jelzett időnél egy órával korábban, mert a vidéki ver­senyzőknek a délután 6 órai vonat­tal már el kell utazniuk. Este, mikor besötétedik, tehát kö­rülbelül Va9 órakor kezdődik ugyan­csak a Zrínyi sporttelepen az ünne­pély műsoros része lampionos fel­vonulással. Előadásra kerül a sza­badban felállított színpadon Szűcs Imre dr. kegyesrendi tanárnak „Fehér sereg“ cimü hazafias játéka, majd magyar táncjelenetek, Herczeg Fe­renc „Baba-hu“ cimü komédiája, végül csatajelenetekkel kapcsolatos élőképek a magyar jelent és magyar jövőt fogják bemutatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom