Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-07-05 / 148. szám

4 BalalODliogi íürúőlevól Nyaralás? Üdülés? Pihenés? Ha állandó szeles időt, borongós napot, naponta megismétlődő esőt, hideg vizű Balatont az előidény alatt „nyaralásinak vagy „üdülésinek lehet nevezni — akkor hát „nyaral­tunk“ és „üdültünk“; de pihenésről, a szónak igazi értelmében vett pihe­nésről, idegcsillapitásról, egy évi kemény, gépies robottól való meg- pihenésről és erőgyűjtésről a további idegölő munkára: erről az idei elő­idény alatt a Balaton mentén, főleg a Balaton somogyi oldalán — szó sem lehetett. A Balaton más években is az a szeszélyes szép szőke asszony volt, akiről az ember sosem tudja, hánya­dán van vele, mert minden negyed­órában más szeszéllyel kedveskedik rajongójának, kit igyekszik ugyan magának lekötni és térdre késztetni, de akit sosem enged közelebb ma­gához, akinek mosolya, bája csak arra jó, hogy rabszolgájává tegye az epedő férfit, de mihelyt az kezét ki­nyújtja a pompázó teremtés után — mosolya jéggé fagy finom asszonyi ajkán. Az idén azonban egyenesen fúria­ként játszott azokkal a sovén tiszte­lőivel, akik csupa hazafiságból in­kább nála, mint a kék szemű Adria fejedelemnőnél tették tiszteletüket. — Nagyon kevés nap volt, hol az üdülésre szoruló halandó gépember selymes karjai közé menekülhetett. Az állandó szeles időjárás, az eső­zések ulán lehűtött levegő, majd­nem lehetetlenné tette a fürdőzést. Amikor azonban szeszélyes Balaton- asszony rámosolygott rajongójára és hivogatólag terjesztette ki bársony­karjait — amikor kellemes, meleg habjaiba vetette magát — mindezért bőségesen kárpótolva volt. Örömmel élvezte Balaton asszony ringató ölét, bársonyos simogatását, hűsítő lágy selymét, csillapító csókját. Mert voltak ilyen napok is. És akkor a természet valóságos ünne­pet ült és a lélek ujjongott az Isten kezevonásának láttán, amikor a nap biborpalástját terjesztette ki a Bala­ton sima tükre fölé, amely kódo­lásra késztetett a felséges természet Ura előtt. Persze, aki a Balaton - mentén üdülni akar, annak számolnia kell a portengen el is és sok egyéb pri­mitiv dologgal. Aki túl tudja magát ezeken tenni — az nagyon jól fogja magát érezni a Balaton mentén. Dicséretre legyen mondva, az idén az árak érezhetően alább szálltak — ami talán annak is tulajdonítható, hogy majdnem minden nevesebb balatoni fürdőben gombamódra te­remnek a panziók és mindegyik rá­licitál a másikra olcsó árak dolgá­ban. Sőt, amikor az ember kiszáll a v.onatró!, a szállodák és panziók emberei formálisan vadásznak a ven­dégre, akit, ha sikerült a maga szá­mára megszerezni, valóságos diadal­menetben visznek szállására. Mindenesetre ajánlatos magát nem fcALÁi tónmt lekötni a nyaralónak. Csak két-három nap múlva, amikor a szálloda vagy pansió ellátását és kiszolg dását meg­ismeri és azt, váljon külön kell-e strandfürdőt fizetnie, vagy benne- foglaltatik minden a napi ellátásba. Ha minden megfelel a nyaraló igé­nyeinek, ám akkor fizesse ki a 2, 3, 4 heti pansiót. De előbb ne tegye, mig mindenről meg nem győződik. Ha már kifizette a pansiót és igy lekötötte magát, akkor már nehéz pansiót vagy szállót cserélnie. Fontos, hogy a nyaraló előbb alapos terep­szemlét tartson, mielőtt leköti ma­gát valahová. Tény, hogy a szállodák jobb ét­kezést és kiszolgálást nyújtanak, mint a pansiók és ebből a szem­pontból előnyben vannak, de ké­nyelem és pihenés szempontjából viszont a pansióké az elsőség. P. o. itt Balatonbogláron közvetlen a Ba­laton partján vannak pansiók (villák), melyeknek szobái 2 lépésnyire van­nak a tótól, külön homokos strand­juk van, ahol nagyszerűen lehet napfürdőzni és fürödni, anélkül, hogy az embernek naponta többször toalettet kellene változtatni, ami a szállodákban elkerülhetetlen, mig a villákban az ember fürdődresszben vagy köppenyben ül az étkező- asztalához. Az árak a júniusi előidényben a pansiókban 80, 70 sőt 60 ezer K voltak naponként, amelyben naponta négyszeri étkezés és strand- és ka­binhasználat volt beleértve. Persze volt olyan pansió, ahol a nyaraló vendég majdnem még egyszer any- nyit költött külön étkezésre — ha jól akart lakni. A szállodák rende­sen 90—100.000 K-t kértek napi pinsióért, de itt az ellátás nemcsak bőséges, de elsőrangú és kifogásta­lan és étlapszerü az étkezés. Kur- takszét minden vendégnek kell fi­zetni. A főidényben, júliusban a pensió árak 80—100.000 K, a szál­lodákban 110 — 130.000 K, amiért az Adria mentén is lehet már nyaralni. Sok az üres villa, az üres lakás. A tulajdonosok igyekeznek ezért árai­kat napról-napra lejebb szállítani, hogy legalább a veszett fejszének a nyelét kaphassák meg, ám mind­amellett nem olyan erős a látoga­tottság, mint amilyen kilátásba volt. A gazdasági helyzet szeiszmográfja itt jelzi csak igazán a magyar kö­zéposztály lerongyolódását. A jobbra forduló, kedvezőbb idő­járás azonban reményleni engedi, hogy ismét benépesül a Balaton- mente... (B.) Földes „MARGIT [RÉME világhírű ARCSZÉP1TŐ. Arc, kéz és test ápolás Földes „MARGIT CRÉME“­mel a legeredményesebb. Üdít, szépit, fiatalít a világhírű Földes-féle „MARGIT CRÉME“ Kapható: Patika, drogéria és illatszertárban. NAPI HÍREK NAPIREND Julius 5, vasárnap Róm. katholikus: Z. Ant. Protestáns:;; ;; Enese. Izraelita: Tham hó 13. ;: í: Nap kel reggel 4 óra 09 perckor,;; ;; nyugszik délután 8 óra 00 perckor. ;; A Meteorológiai Intézet jelentése sze- ;; ;; rlnt változóién felhős, egyelőre meleg idő ;: ;; várható, helyenként esővel (zivatarral):: :: és később hősüllyedéssel. ;; < » * ; ! Atlétikai verseny és népünnepély ;; ;; a Zrínyi sporttelepen délután 3 és este ;: ;; fél 9 órakor. :: Képkiállltás a fémipari Iskolában d. ;: ;; e. 11 — 1-ig, délután 5—8 óráig. :: Ifjúsági szinelőadás délután fél 4;: ;; órakor a kiskanizsai elemi iskolában, i; Uránia. Ámor inkognitóban. 3, 5, 7 :; ;; és 9 órakor. ;; Világ. A koroskói tragédia. 3, 5, 7 ;: ;; és 9 órakor. :i Julius 6, hétfő Római katolikus: Izaiás. Protestáns:;; ;;Esaiás. Izr. Tham hó 14. Nap kel reggel 4 óra 09 perckor, nyug- ;; ulk délután 8 óra 00 perckor. Kontárok veszélyeztetik egyik iparágat a másik után s a panaszok az ipar és keres­kedelem mindig újabb és újabb ter­rénumán bukkannak fel és követelik, — mi d azt a múlt hónapi országos tiltakozó iparos-gyűlés is egyik pro­grampontjaként követelte, — a kon­tárok radikális megrendszabályo- zását. A kontároknak, vagyis hatósági jogosítvány, tehát iparengedély és | kilencven százalékban alapos hozzá­értés nélkül valamely ipari vagy ke­reskedelmi foglalkozási ágban tevé­kenykedőknek ijesztő mértékben való elszaporodása a mai felette súlyos megélhetési viszonyok velejárója. Voltaképen minden 'foglalkozási ágban találkozunk olyan emberekkel, kik csak a kényszerítő körülmények­nek engedve, falat kenyérért harcolva kalandoznak át olyan területekre, me­lyen nem képzettségük, nem hozzáér­tésük vagy hajlamuk, nem hatósági engedélyük alapján igyekeznek a mindennapi élet gondjait munkájuk árán megváltani, hanem csupán csak azon a jogon, mellyel a fuldokló kapaszkodik bárki tulajdonát képező szalmaszálba, ha az útjába akad. A megzavart existenciák tömegé­nek nem áll ma módjában válogatni az elhelyezkedési lehetőségek közt s igy az egyre növekvő munkanélküli­ség a kontárság tultengésének válik melegágyává. A zug-ipar és zug-kereskedelem nem csak azért káros az ország gaz­dasági életére, mert az állam terűéi­ben való igazságos osztozás alól ki­búvó utat enged, — hanem a nagy- közönség szempontjából is káros, mert a verseny okozta olcsóbb árak, mig a legális ipar és kereskedelem forgalmát bénítják, a közönség köré­ben az esetek legnagyobb százaléká­ban csalódást vonnak maguk után. Máskor is voltak bizonyára kon­tárok, mégis érthető, ha az érdekel­tek ma jobban felfigyelnek minden mozzanatra, mely jogaikban sérti s érdekeiben veszélyezteti őket. Leg- szomorubb azonban ebben a már-már késhegyig menő harcban az a tény, hogy sok egyéb bajaink mellett ez is az idők egyik tipikus tünete, ez is a ránkszakadt béke egyik áldása, ez is a szanálás egyik mélyreható kö­vetkezménye. Talán nem is köztünk járnak a kontárok, hiszen ők csak annak az érának szüleményei, melyet a világ legnagyobb kontárjai alkottak meg, mikor országok sorsára ütötték rá a trianoni fekete pecsétet. (—ts) 1§25 julius B. — A felsőtemplom istentiszte­letei. Az istentiszteletek sorrendje julius és augusztus hónapokban a felsőtemplomban : fél 8, fél 9, fél 10 órakor csendesmisék, fél 11 óra­kor szentbeszéd, 11 órakor énekes nagymise, délután 3 órakor litánia. — A nagykanizsai kereskedők és iparosok a forgalmiadó ellen. A kereskedelmi és ipari érdekképvi­seletek, mint a Zalai Közlöny meg­írta, f. hó 6-án, hétfőn délután 4 órakor Budapesten, a Vigadó nagy­termében országos nagygyűlést tar­tanak, melyen az általános forgalmi­adó jelenlegi rendszere és az adó adminisztrálásával és ellenőrzésével a kereskedő- és iparososztálynak okozott zaklatások ellen tiltakoznak és az egész ország közvéleményét, valamint a nemzetgyűlést és a kor­mányt figyelmeztetni akarják arra, hogy a kereskedelem, a kis- és kö­zépipar megmentésének egyedüli módja a forgalmiadó egy helyen történő beszedési rendszerének be­vezetése. Az érdekképviseletek végre­hajtó bizottsága annak demonstrá­lására, hogy a nagygyűlés céljával az ország összes kereskedői és ipa­rosai azonosiiják magukat, elhatá­rozta, hogy a nagygyűlés tartama alatt az üzletek az egész országban zárva tartassanak. Felszólítjuk en- nélfogvu Nagykanizsa város keres­kedőit és iparosait, hogy f. hő 6-án, hétfőn délután 4 órától 6 óráig üz­leteiket zárják be. Az OMKE és Ba­ross Szövetség nagykanizsai kerületei, Ipartestület. — Egyúttal az OMKE nagykanizsai kerülete a következő meghívót bocsátotta ki: Az Orszá­gos Magyar Kereskedelmi Egyesülés nagykanizsai kerülete /. hó 5 én délelőtt 11 ólakor a nagykanizsai Casino földszinti helyiségeiben tag­gyűlést tart, melyre a t. tagokat ez utón meghívja az elnökség. Tárgy- sorozat: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Blankenberg Imre elnök. 2. Állás- foglalás és határozathozatal az álta­lános forgalmiadó reformja kérdésé­ben. Előadó Schwarz Ottó. — A kiskanizsai búcsú. Nagy napja van ma Kiskanizsának. Már egész héten a sarlós Boldogasszony­ról nevezett búcsúra készült a falu apraja-nagyja. A búcsúval kapcsola­tos istentiszteletek szertartásainak sorrendje a következő: Fél 9órakor ifjúsági szentmise, fél 11 órakor ifjúsági szentbeszéd, 11 órakor nagy­mise. Délután fél 3 órakor szentbe­széd, 3 órakor litánia, utána fél 4 órakor körmenet; uj baldachin be­szerzésére ifjúsági színdarab a temp­lom melletti iskola udvarán. Az ün­nepi szentbeszédeket a lelkész meg­hívására P. Bakoss Ágoston hitok­tató, a nagymisét P. Ehrlich Alajos lelkész mondja. = Mélyen leszállított áron vá­sárolhat Szómolányi Gyulánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom