Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-09-06 / 200. szám

65. évfolyam, 200. szám Nagykanizsa, 1925 szeptember 6, vasárnap Ár. 2000 kor •na POLITIKAI NAPILAP Ss«rk«*st6*éK és kladóhlvats! Ff-at 5 lötamban-T«kfon 78, nyoradé Ü7. Ká« Felelős szerkesztő: Kempelen Béla 2í«3ílat£tcsi áia: Egy bóra 30.000 ketoné Hétoss birs... _ ____90.00?) korona A DRÁGASÁG (Gy. T. dr.) A drágaság kér­dése kétségtelenül a legaktuáli­sabb probléma, mely a legutóbbi időkben felvetődött. Ma, amikor a stabil korona mellett az ország lakosságának többségét kitevő kisfizetésű polgárok csak óriási erőfeszítéssel tudnak megbirkózni a megélhetéssel, végre-valahára előtérbe kellett kerülni ennek a kérdésnek is, hogy a hivatalos fórumok figyelmét felébressze. Persze, eddig még nem sok történt az árak leszállítása ügyé­ben, de már annyit elértünk, hogy intenziven foglalkoznak a harc felvételének gondolatával, hivatalos ankét sorozatot tarta­nak és már ki is találták, hogy hogyan lehetne olcsóbb kenyér­hez juttatni az ország lakosságát. Remélni merjük, hogy az or­szág érdekeit szem előtt tartva, nem fognak megállani a kezdet legelején, hanem tüzzel-vassal belenyúlnak a kérdés főfészkébe, hogy végre-valahára az adóktól görnyedező polgárok érdekében is történjék valami. A népjóléti miniszter akciója a drágaság kérdésében a terme­lés és fogyasztás legelsőbbrendü problémáit érinti. A drágaság ezer más alapproblémával lévén szoros összefüggésben, nem he­lyes drágaságról már csak azért sem beszélni, mert ez a szó egy beigazolatlan vádat foglal magá­ban a termeléssel és áruközve- titéssel foglalkozó adófizető pol­gárokkal szemben. Tisztában le­hetünk azzal, hogy a kereskedők által kívánt ár, számos kompo­nensnek eredője, mely kompo­nensek között nem utolsó az állam legkülönbözőbb bevételi forrása: adó, vám, iileték, fu­vardíj stb. Kétségtelen az, hogy a kis­kereskedő haszna, szintén egy komponens az áralakulásban, de az árak magasságát kizárólag a kereskedők hasznának tulajdo­nítani nagy igazságtalanság a kereskedőkkel szemben. A meg­indított adatgyűjtés kutatja ár­alakulásban az egyes tényezők szerepét, sőt továbbmenőleg vizsgálni kívánja azt is, hogy ezek a tényezők az áralakulásra minő befolyást gyakorolnak s a békebeli helyzettel összehason­lítva kikutassa, hogy nem álla- nak-e természetellenes arányta­lanságok fenn. A megélhetési viszonyok két­ségtelenül súlyosak és az is bi­zonyos, hogy a fogyasztóképes­ség rendkívüli mértékben csök­kent. Csökkent olyannyira, hogy a legszükségesebb cikkek meg­szerzésének akadályát képezi. Hogy ne volna tehát drága azo­kon az árakon is megszerezni a fontos közszükségleti cikkeket a fogyasztónak, amely árak egyéb­ként semmi tekintetben sem ma­gasabbak, mint ahogy azt a kül­földi államok indexei is mutatják. A kereskedelmi miniszter né­hány nappal ezelőtt mutatta ki, hogy a nagykereskedők indexe ez év folyamán mennyire esett vissza, de a hivatalos kimutatás szerint ugyanezt az irányzatot követi a fogyasztók indexe is. Hogy a termelés és a kereske­delem részéről drágítás tényével nem állunk szemben, bizonyítja ez a körülmény, de bizonyítja gyakorlott emberek előtt az a súlyos harcszámba menő ver­seny is, mely az árukínálat terén a piacon dúl és amely az árak leszorításában a legvégső hatá­rig elmegy. Az az ankét-sorozat, melyet a népjóléti minisztérium tart, lépésről-lépésre igazolja további állításainkat és csak hálásak le­hetünk a miniszternek azért, hogy módot ad arra, hogy a nagy fogyasztó közönség e kér­dést a maga helyes megvilágí­tásában ismerje fel és a keres­kedőkkel szemben helyenkint igaztalanul táplált animozitást a helyes és megértő belátás vált­sa föl. Zalavármegye tanítóinak közgyűlése Zalaegerszeg szeptember 5 Zalavármegye tanítói a Katolikus Házban tartották ezidei rendes évi közgyűlésüket, melyet szentmise elő­zött meg. A közgyűlésen Csiszár József elnökölt. Csiszár elnöki megnyitójában fi­gyelmeztette a tanítóságot köteles­ségének hatványozottabb teljesítésére és szilárd összetartásra buzdította őket. Szalay Sámuel egyesületi főtitkár terjesztette ezután elő évi jelentését. A szülőknek és a tanítóknak át kell érezniük az uj iskolai év kez­detén, hogy a tanítás — nemzetne­velés, mondotta Szalay. Mindent elvesztettünk, csak gyer­mekeink maradtak meg. A magyar gyermeket a Hazának és Istennek kell nevelni. Elérkezett a tanítóság klasszikus korszaka, tőlük függ a magyar jövő. De nemcsak a tanítóságnak vannak nagy kötelességei, hanem a magyar társadalomnak is a tanítóság iránt. Sajna, ezt a tanítóság ri kán érzi. Sem lent, sem fönt nem részesül a tanítóság támogatásban. A kistiszt­viselők magasabb fizetési fokozatba jutnak, mint a tanítóság, de még ennél is sérelmesebb a tanítóságnak, hogy igen gyakran analfabéták gya­korolnak felügyeleti jogot felettük. Simon Lajos alelnök beszélt azután. Az Országos Tanító Szövetség üdvözletét tolmácsolja. Kifejti, mily kárhozatos és veszélyes a polgári társadalom szervezetlensége a nem­zeti védelem szempontjából. A pol­gári társadalomhoz tartozó tanítóság sincs megszervezve, de ennek a ta­nítóság az oka. Majd a közokta­tásügyi miniszter intézkedéseit teszi bírálat tárgyává. A kultuszminiszter úgy keze’i a kultuszt — mondotta — hogy felül­ről kezdett építeni. Nem gondolt a népiskolákra, de az egyetemekre és középiskolákra. A magyar tanügy úgy van összekuszálva, hogy nincs ,az a kultuszminiszter, aki abban ki tudna igazodni. Régi fájó seb, hogy a magyar ta­nítóságot még mindig ti zárják az akadémiai képzettségtől. A magyar tanítót meg kell annyira becsülni, hogy a nagyobb képzettségtől nem szabad elzárni. Még Szerbiában is A magyar szanálásról is tárgyalnak ma Qenfben Külön balkáni népszövetség felállítását tervezik Walkó külügyminiszter nagy beszédet mondott a népszövetségi főbiztosság genfi ülésén Genf, szeptember 5 A kisantant külügyminiszterek első összejövetelét vasárnap délutánra tervezik. Ez az értekezlet nem függ össze közvetlenül a Nemzetek Sietségé­vel, hanem egyike azoknak az idő­szakonként megtartott konferenciák­nak, amelyeket meghatározott idő­közökben hívnak össze, hogy a vala­mennyi résztvevő államot érdeklő ügyeket szóbelileg megvitassák. Természetes, hogy azok a kérdé­sek is tárgyalás alá kerülnek, amelyek a kisantantot a Nemzetek Szövet­sége közgyűlésének napirendjén szereplő kérdések közül különöseb­ben érdeklik, igy az osztrák és a magyar szanálás kérdése, a számod kisebbségi kérdés és a Bulgáriához és Görögországhoz való viszony, amellyel kapcsolatosan utalás fog történni Rentis görög külügyminiszter ismeretes tervére, amely szerint a Balkánon külön népszövetség állí­tandó fel. Jugoszláv körökben kijelentették, hogy Rentis javaslatával mindaddig nem lehet foglalkozni, amig az illető államok között még függőben levő vitás kérdések nem tisztázódtak. Azt hiszik azonban, hogy ha a helyzet­nek ez a tisztázása sikerül, ilyen népszövetségre nem is lesz szükség, mert ebben az esetben teljesíteni lehet a belgrádi kormánynak azt a szándékát, hogy Jugoszlávia és Gö­rögország között a Jugoszlávia és Csehország között fennálló szövet­séghez hasonló szövetséget kössenek. A főbiztosi jelentés tárgyalása Genfben Genfböl- jelentik: A Népszövetség főbizottsága tegnap Smith magyar- országi főbiztos jelentésének tárgya­lása végett ülést tartott. Walkó kül­ügyminiszter ezzel kapcsolatban nagy beszédet mondott, melyben különö­sen arra mutatott rá, hogy a magyar költségvetés a junius 30-i zárlat szerint lényeges többletet mutat ki, holott a népszövetségi szakértők kidolgozta pénzügyi terv ebben az időpontban még költségvetési hiány­nyal számolt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom