Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-08-23 / 188. szám
65. évfolyam, 188. szám Nagykanizsa, 1925 augusztus 23, vasárnap Ara 2000 k POLITIKAI NAPILAP liaxkeMtősé? és kiadóhlvittl Fő-ut & Intanuban-Telifon 78, nyomda 117. izém Felelős szerkesztő: Kempelen Béla ElőHwtéat itt; E*y bóra 80.000 korona Három hóra».------------- 90.000 korona Tá rsadalmi életünk ujabbkori fejlődésének egyik legjellemzőbb vonása: a testi erők kultuszának intenzív terjedése s általában a sport legkülönbözőbb ágainak hatalmas, soha nem remélt arányú fellendülése. Az a szédületes tempó, mely a XIX. század közepe óta a szellemi élet széles rétegeiben, de különösen a technika világában és a csodás műszerekkel dolgozó tudományos megfigyelések terén valósággal forradalmi eredményeket produkált, a gondolkodó és csodálkozó újabb kor tömegeit valósággal lebüvölte s ébredő in- tellektualitásuk minden erejét, fejlődő értelmiségük egész figyelmét az emberi elme e soha nem remélt teremtő ereje felé sodorta. Hódolattal és bámulattal tekintett fel minden emberi porszem az isteni szikraként világitó és megdöbbentő újabb alkotásokkal dicsekedő lángelmékre, melyeknek vakitó fénye egyre nagyobb emberköröket világított meg az értelmi fejlődés sugaraival. Az ész diadalmas korszaka volt ez a pár rövid évtized, mely több találmánnyal, nagyobb eredményekkel gazdagította az emberiséget, mint a történelem sok letűnt évezrede. E rövid időben úrrá lett az ember a levegő és a viz felett, megteremtette az ég repülő gépmadarait, a levegőtengeren csendes méltósággal ringó Zeppelinjeit, tökéletesítette az óceánok hullámaival megküzdő gőzhajókat, viz alá bocsátotta a tengeralattjárókat, szóval életrekeltette egy Jules Werne, egy Jókai minden fantasztikus álmát, ábrándját. — Fölfedezte a bacillusok és az önálló életet élő milliméter lények milliárdjait s a tudományosság legkülönbözőbb ágaiban, igy többek között a sebészet terén is bámulatra méltó eredményeket produkált. Ezek a hatalmas alkotások azonban az emberi ész megfeszített munkáját s az egész idegrendszer súlyos megfeszülését követelték. S a lángelmék teremtő erejét az alkotásokra felbuzdult kor és gyermekei mohó szenvedélyességgel utánozni kezdték. A szellemi fejlődés mentalitása bűvkörébe vonta a legszélesebb rétegeket s az ész fensőbbsége diadalmas erővel uralkodni kezdett a világon. Megkezdődött a szellemi versengés s az észbeli képességek diadalmas párbaja, mely egy egész generáció emberi fejlődésének megjelölte az irányát. Az intenzív szellemi tevékenységnek ez a járványszerti terjedése felborította* a testi és lelki erők elengedhetetlen egyensúlyát s elvetette az emberiség között egy újfajta tömegbetegségnek : az aggasztó módon terjedő „idegességnek“ a magvát. A szellemi erők egyoldalú foglalkoztatása mellett azelhanyagolt organizmusok idegszálai megfeszültek, megroppantak s a mind nagyobb alkotásokra törekvő agyrendszer, ellenálló erejében megtörni készülő fizikumban volt kénytelen székelni. A szellemi és testi erőknek ez a felborult egyensúlya már- már katasztrófához vezetett, amikor az öntudatra ébredt emberiség az elhanyagolt fizikum talpraállitása s az erők egyensúlyozása érdekében egy csodálatos orvossághoz nyúlt: a testi erők kultuszához, az atlétikához, a sporthoz. A degenerált szervezeteken, a szellemi munkától és nagyrészben az egyre súlyosbodó életgondoktól megviselt idegrendszereken egy uj életelixir bűvös erejével végig hullámzott az az ige, mely az utolsó pillanatban megmenteni készült a porhüvelyéből kiszabadulni készülő teremtő szellemet. A sport, a test kultusza diadalmas jelszóvá lett, mely ép oly gyorsasággal terjedt el a fizikai felfrissülés szükségét érző embertömegek között, mint a mily lebilincselő erővel ragadta magához pár évtizeddel korábban a legprimitívebb elméket is az ész büszke diadalmaskodása. Egyre nagyobb tömegek figyelme fordult a zöld gyepek felé, melyeken vasár- és ünnepnapok délutánjain régi, görög atléták izmaival, formáival vetekedő izomemberek mérték össze folyton fokozódó erejüket. Az izomtenyésztésnek ez a kultusza lassan átragadt a fiatalabb generáció majdnem minden rétegére s ma már alig van falu, melynek ifjúsága szabad óráit ne a sport szolgálatában töltené el. S a sportolásnak ez a hatalmas terjeszkedése, a testi erők vetélkedésének ez a görög időket túlhaladó mértéke, az emberiség további kulturfejlődésé- nek egyik legmegnyugtatóbb momentuma. Mert a sport nemcsak hogy helyreállítja az ész és a test felborult egyensúlyát s igy egy minden kilengéstől ment határozott embertipuS\ki- fejlödését biztosítja, hanem az izmok egyenletes megmunkálásával, az organizmus fokozatos fejlesztésével, az egyéni érvényesülésre való bátor biztatással, a biztos eredmény által megkövetelt önfegyelemmel, a testnagyobtr ellenúllöképtsségé- vel az alkotni akaró és tudó fogékony emberi értelem számára termékeny és egészséges keretet biztosit s ezzel egy meg- nemesitett, testi és szellemi erőit egyaránt használó emberfaj keletkezésének útját egyengeti. Az egyes egyesületek és nemzetek közötti állandó versengés pedig fokozza a testületi és hazafias szellemet s megtanítja az egyest, hogy erejét, akaratát a köz szolgálatába állítsa. Mindezekkel pedig a sport felülemelkedik az egyszerű testi kultusz határain s valósággal fontos kulturténye- zövé válik. Sportpályák és atlétikai viadalok gyepjei ma már a kultúrának felszentelt templomai s egy Olimpiász fontossága tudóstársaságok kongresszusaival vetekedik. Nurmi, a futó gép ember jelentősége egy Blériot, a repülő gép ember teljesítőképességével felér. A nyugat nagy államai nemzeti ügynek tartják a sport különböző ágainak intenzív fejlesztését s nincs messze az idő, amikor külön minisztériumok fognak foglalkozni a sport ügyeivel. A kultúra iránt fogékony magyar nép, mint a nyugat minden kulturmozgalmából, úgy a sport felkarolásából is kivette a maga részét. Vívóink, lövőink, evezőseink s az atlétikának sok más értékes gárdája és hőse nagyon sok megbecsülést szereztek már a háború előtt is külföldön a magyar névnek. Trianon óta pedig jóformán atlétáink azok, akik ennek a megcsonkított, halálraítélt országnak életerejét, feltámadását egyedül hirdetik Európa fórumain. Alig telik el hét dicső eredmények nélkül. A maroknyi magyar nép hős átléta gárdája minden nemzetközi mérkőzésen fényesen megállja a helyét. Vivőink legyőzhetetlenek, uszó- sportunk elsőrendű, a kiváló Bárány, az uszósport legújabb csillaga több dicsőséget hoz a magyar névnek, mint egész diplomáciai karunk. Somfay neve ismertebb odakünn, mint sok volt miniszteré. Minden uj rekord, minden újabb eredmény megfizethetetlen szolgálatot tesz a magyar ügynek. — A sport ma EuiópaJrözvéleménye előtt legnagyobb szószólója az ország vitális érdekeinek, legjobb bizonysága a magyarság kulturális fejlettségének és biztos záloga nemzeti feltámadásának. Ezt az igazságot bele kell nevelni a társadalom minden rétegébe s a sport iránti szere- tetet ápolni kell minden magyar szívben, mert a sport nálunk nemcsak a test kultuszának ügye, hanem mint mondottuk a nagy magyar feltámadásé is! És most hadd térjünk vissza e szerény sorok élére állított „N.T.E.“-hez. Alig van ember városunkban, aki ne ismerné az „Entét“, a vidéki sportéletnek s legfőképen városunknak ezt a büszkeségét, mely jövőre 65 éves fennállásának emlékét készül megünnepelni. Több mint hat évtizedes múlt áll a Tornaegylet mögött, egy gyönyörű múlt és egy — sivár jövő. Az egyletnek nincs pénze és nincs otthona. Szép pályáját, pár évvel ezelőtt kegyetlen kézzel lerom- bolták.Megsemmisültegy kultur- hely s azóta az N.T.E. hajléktalan. Bérelt pályán, idegen gyepen mérkőzik s bevételeinek nagy részét kénytelen átengedni. Atlétikai osztálya halálra van szánva; az atlétáknak nincs hol trenirozniok, mert az atléta nem „N. T. E.“ Irta: Kelemen Ferenc
