Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)

1925-08-19 / 186. szám

65. évfolyam, 186. szám Nagykanizsa, 1925 augusztus 20, csütörtök Ár. 1800 borona POLITIKAI NAPILAP Bmikesxtőség és kísdőhivstel Főnt S Intcrarban-Tetafon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: ICempelen Béla iiőfisetési áis; Egy bóra 30.000 korona Három hóra... ... 90.000 korona esawi SZENT ISTVÁN-NAPJA Irta: Kempelen Béla A történelemben is hosszú egy évezrede s életünk folyá­sában gyorsan tovatűnő huszonöt éve annak a világjelentőségü eseménynek, hogy Szent István a pápa által küldött koronával megkoronáztatta magát Magyar- ország királyává s megvetette hazánkban a nyugati keresztény kultúra alapját. Sok viszontagságon és még több szenvedésen ment át ezalatt az „ezer év alatt az ország. Tör­ténelmének alig van lapja, me­lyet nem vérbe mártott tollal irt volna Clió, az eseményeknek fáradhatatlan krónikása. A jövőbe nem pillanthatunk be; ha néha derengeni is kezd lelki szemeink előtt egy boldogabb kor rózsás hajnalhasadása, felette sürü fel­legeknek vészthordoző feketesége lebeg s áthatolhatatlan testiségén megtörnek a jövő távolából bá­tortalanul felénk imbolygó re­ménysugarak. És mégis, amikor az első szent király emléke iránt lel­kűnkbe oltott mélységes hódolat érzetével a szivünkben megele­venednek uralkodásának esemé­nyei és végig vonulnak emléke­zetünkben azok a gigászi küz­delmek, melyeket fennmaradá­sunkért megvívnunk kellett, — magunk előtt látva egyik leg­drágább ereklyénket, a bölcs ki­rály jobbját, melyet egy évezred sem tudott porrá őrölni, az idők egyre nagyobb távolában eltom­pul a háborúk moraja, melyek e hosszú időn át átviharzottak rajtunk, — visszaemlékezésünk megállapodik a kereszten, me­lyet ő tűzött fel koronája csú­csára, hogy örökkön-örökké fen­nen hirdesse az isteni szeretet hatalmát és erejét s egyúttal jel­képezze azt a sok küzdelmet is, mely erre a nemzetre várt. Mert '— igen — a kereszt egyrészről a hit, másrészről azon­ban a szenvedéseknek örök szim­bóluma. Ha nem tudott volna diadalmaskodni a pogány világ erősségein és nem lett volna képes megtörni erkölcseit, már régen elsöpörték volna a világ- eseméhyek őseinket az élet szín­padjáról. De a pogány Vajkot az Isten küldte nekünk, hogy a csak röviddel előtte meghódított földet meg is tarthassuk s a kereszténységben rejlő erő sok ezeréves küzdelemre acélozza meg hitünket és izmainkat. A keresztény vallás akkor nemcsak térítést, hanem polgárosodást és jövőt is jelentett. Ma, amikor a csaknem ezer­éves Szent-jobb tisztelete térdre parancsolja ennek, a világhatal­mak könyörtelen kapzsiságából Budapest, augusztus 19 (Éjfél után érkezett.) Az egységes kormányzó párt ma esíe népes pártértekezlet tartott, amelyen a kormánynak majdnem összes tagjai megjelentek. Almássy László ügyvezető alelnök örömmel állapítja meg Vass, Búd és Klebelsberg miniszterek működésé­nek legfelsőbb helyen történt elis­merését és kitüntetését, majd kegye­letteljes szavakkal parentálja el Mi- kovényi Jenői, Hatvan követét és melegen üdvözli a megválasztott utódját báró Petricsevics-Horvdth Emilt. Vass és Walko miniszterek a ke­reskedelmi szerződések tárgyában adtak részletes felvilágosítást. Őrffy Imre a borkérdés megoldá­sát sürgeti. Vass és Walkó miniszterek válaszai után Bessenyei Zénó hordóhitel meg­adását sürgeti. Héjj Imre a balatoni borvidék érdekeinek megvédését teszi szóvá. Mayer földművelésügyi mi­niszter bejelenti, hogy az elemi csa­pásoktól sújtott vidékeknek 19 mil­liárd váltóhitelt bocsát rendelkezésre 3—8%-os kamat mellett. Az igények kielégítése végett újabb 6 milliárd folyósítására kapott felhatalmazást a pénzügyminisztertől. Bogya János a borfogyasztási adó mérséklését kéri. Búd miniszter erre kijelenti, hogyha az érdekelt községek hozzájárulnak ehhez, ő nem ellenzi a leszállítást. széfdarabolt országnak a magyar állameszméhez s a keresztény gondolathoz és eszmevilághoz minden hü fiát s szinte látjuk benne a keresztet, melyet ma­gasra tartott fenn, hogy országa legtávolabbi zugában is lássák és érezzék bűvös hatalmát, mégis bizalom lopódzik a lel­kűnkbe a jövőt illetőleg. Erőt vesz csüggedtségünkön a beléje vetett hit s az isteni gondvise­lésbe vetett törhetetlen bizalom, hogy féltékenyen őrzött drága ereklyénk felett ott lebeg a nagy király szelleme s nem hagyja el Hazánkat a messze jövőben sem. Herczeg Béla az ínségtől sújtott vi­dékek gazdasági hiteiének kiterjesz­tését kéri. Búd miniszter megnyug­tató válasza után Széchenyi Viktor gróf szólalt fel. — Vass miniszter ezután rámutat arra, hogy a kor­mány az összes gazdasági kérdések­nél abból indul ki, hogy az ország gazdasági fundamentuma az agrár­izmus. Emellett azonban nem siilyed- hetünk le balkán-agrár áltamá, hanem szép lendülettel induló ipar­unkat és kereskedelmünket is meg kell védelmezni. Putnoky Móric az aggteleki csep- kőbarlang helyreállítását sürgeti. Klebelsberg Kunó gróf miniszter rá­mutat arra, hogy erre a célra a test- nevelési alapból kellő összeget fog rendelkezésre bocsájtani. Pesthy Pál igazságügyminiszter a drágaság kérdésével foglalkozva ki­jelenti, hogy megfontolás tárgyává teszi, hogy az uzsorát hivatalból üldözendő bűncselekménynek minő­sítsék. Szabó Sándor a drágaság prob­lémájának megoldására hívja fel a kormány különös figyelmét. Vass miniszter kijelenti, hogy ebben a kér­désben állandóan tárgyal a kormány. Majd szólt még a rokkantjáradékok fizetésének kérdéséről, amely most már rendes mederben folyik. Az értekezletet pártvacsora követte. Bethlen István gróf miniszterelnök a Népszövetség előtt Gróf Bethlen István miniszter- elnököt szeptember legutolsó nap­jaiban várják Budapestre. Terv sze­rint gróf Bethlen István miniszter- elnök személyesen kimegy a szep­tember 2-án kezdődő népszövetségi tanács ülésére, ahol különösen a magyar szanálás bizottsági tárgya­lásánál fontos a jelenléte. BELFÖLD! HÍREK Simán Endre ügye a kegyelmi tanács előtt. Dr. Simán Endre és édesanyja gyilkosát a pestvidéki tör­vényszék életfogytiglani fegyházra Ítélte, viszont a tábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és halálos ítéletet hozott, mert súlyos­bító körülménynek tekinti, hogy Luksits József előre megfontolt szán­dékkal kétrendbeli gyilkossággal pá­rosult rablást követett el. Luksits védője semmiségi panasszal élt, a korona-ügyészség azonban a semmi­ségi panasz elutasítását kérte. A Kúria hosszas tanácskozás u*án hirdette ki ítéletét, mely szerint a semmiségi panasz elutasításával, a kir. Ítélő­táblának halálbüntetésről szóló Íté­letét helybenhagyja. A védő kijelen­tette, hogy kegyelmet kér. Luksits maga megnyugodott az Ítéletben, mert mint mondotta, nem várt mást. A Kúria ezután kegyelmi tanáccsá alakult át, hogy zárt ülésben dönt­sön afelett, hogy vájjon kegyelemre ajánlja e a most már halálra Ítélt pestszentlőrinci rablógyilkost. Tisztek felavatása. Holnap ki­lencvenkilenc tisztet avatnak a Lu- dovika Akadémián. A tiszti avatás fényes ünnepség keretében délelőtt 10 órakor kezdődik. Az öngyilkos művésznő, B. Mar­ton Erzsi művésznő állapota tegnap óta rosszabbra fordult, mert a négy napon át tartó mesterséges lélekzés és etetés teljesen legyengítette a művésznőt. Az orvosok nem bíznak az öngyilkos művésznő felgyógyu­lásában. A Győrffy-Pikler ügy. Győrffy hadbírónak Pikier képviselő ellen indított rágalmazási perében a bíró­ság elrendelte a bizonyítás,^kiegé­szítését és mindazoknak a tanuknak és újságíróknak kihallgatását, akik annak idején a tárgyaláson jelen „Az ország gazdasági funda­mentuma az agrárizmus“ Vass minBSsterelnökhe^ettes kijelentése az egységes párt értekezletén — Süti ktKbüäi tárgyalás alá a párt­értekezleten — Az uzsora mint hivatalból üldözendő bűncselekmény — A miniszterelnök genfi útja

Next

/
Oldalképek
Tartalom