Zalai Közlöny, 1925. július-szeptember (65. évfolyam, 144-219. szám)
1925-07-04 / 147. szám
65. évfolyam, 147. szám Nagykanizsa, 1925 Julius 4, szombat ára 1800 kepiRa ‘‘™~****—----------------^■*~~~~~~~~^n-MMnMMiWBrwriiMTMiriTTrnMi»iMiMiiMi««i»ii»iii 'nimtr....—inn —mrTiTww---------n——mr————~tt r iimmif ii—■ ng 899 g| g| JBL tWWMBI Készpénzzel bérmentesítve Ka jfr Wm la|| 111 jBg |§|| ÉM l|g Alispáni b'vatal jll ®S Jj|jy pj |i| ||i sHB|S wShT uüJaT mim 1 POLITIKAI NAPILAP fíirkesstőség és kiadóhivatal Pő-at b lBt*iaibfln-T«3e!on 78. nyomda i 17. tzém Felelős szerkesztő: Kempelen Béla ÍSIö&eitai éré, ggj bőr* 30.000 korún* Hároa hói*... — ... ... ... 90.000 korona Gyorsan halad a választójogi javaslat vitája Nem történt kiválás az egységespártból — Szijj Bálint visszautasította a kisgazdák ellen emelt vádakat A nemzetgyűlés ülése Budapest, julius 3 A parlamentben a választójogi javaslat vitája nagyon gyorsan halad a befejezés felé. A mai ülésen 56 szakaszt tárgyalt le a Ház, úgy hogy a szombati ülésen a választójog vitájának befejezésére feltétlenül számítanak. Az egységes kormánypártnak Szijj Bálint tegnapi felszólalásával kapcsolatos felbomlása nem következett be. A kisgazdacsoport bár súlyos panaszai vannak, továbbra is megmaradt az egységespárt kebelében. Reischl Richárd, Keszthely nemzetgyűlési képviselője ennek ellenére is kijelentette, hogy keddre vagy szerdára pártgyülést hívnak össze s ott döntenek, vájjon támogatni fogják-e továbbra is a kormányt. Ma délelőtt Vass József dr. helyettes miniszterelnök elnöklésével minisztertanács is volt, mely folyó ügyeket tárgyalt. A nemzetgyűlés Tizenegy óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök a nemzetgyűlés mai ülését. Az elnöki bejelentések után Szijj Bálint szólalt fel napirend előtt. Azzal kezdette, hogy a sajtó nagyrésze úgy állította be a kisgazda képviselők most lefolyt mozgalmát, mintha személyi kérdésekről lett volna szó. Felháborodását fejezi ki afölött, mintha nekik személyi érvényesülési törekvéseik lettek volna. Voltak panaszaik gazdasági, politikai és pénzügyi tekintetben, de szó sem volt arról, hogy kilépnek a pártból, hanem azt határozták, hogyha nem találnak meghallgatásra, újból összejönnek. Mayer János földművelésügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy sérelmeik orvoslást nyernek. Szijj Bálint felszólalását állandó zajongással kísérték az ellenzéki padokról. Napirend szerint következett a választójogi javaslat tárgyalása. Hegymegi-Kiss Pál uj 105. szakaszt javasol, mely szerint a beadott petíciókat a közigazgatási bíróság hat hónap alatt legyen köteles elintézni. Rupert Rezső indítványt ad be, hogy soronkivül intéztessenek el a választások ellen beadott panaszok. Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után Rupert Rezső visszavonja indítványát, hogy azt a következő szakasznál előterjeszthesse. Kiss Menyhért és Létay Ernő felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter megállapítja, hogy a közigazgatási bírák függetlenségéről törvény intézkedik. De föl sem lehet tételezni, hogy befolyásolhatók legyenek. Kéri az eredeti szöveg elfogadását. A 105. szakasznál Rupert Rezső beterjeszti újból indítványát, hogy a panaszok lehetőleg egy éven belül legyenek elintézendők. A Ház az indítványt elfogadja. A választás megtámadásáról szóló 106. szakasznál Hegymegi-Kiss Pál indítványt terjeszt be, hogy legyen elegendő száz választó is a panaszirat beadásához a tervezett 500 választót. Rupert Rezső is sokalja a petícióknál az 500 választó helyett. Rakovszky Iván belügyminiszter: A petícióknál ragaszkodik az eredeíi szöveghez, mert nem szabad alkalmat adni az ötletszerű petíciók beadására. A Ház ilyen értelemben határoz. A 107. szakasz a meghatalmazásokról szól. Hegymogi-Kiss Pál indítványozza, hogy a panaszokon levő aláírások ne közjegyzőnél, hanem a járásbíróságoknál hitelesíttessék. A nemzetgyülás Hegyrnegi-Kiss Pál indítványával fogadtad a szakaszt. A 108. szakasznál Rupert Rezső indítványozza, hogy az eljárási költségek biztosítására ne ezer, hanem csak kétszáz aranykoronát kellessen letenni. Rakovszky Iván belügyminiszter: Az ezer aranykorona leszállításához nem járulhat hozzá. A nemzetgyűlés a szakaszt változatlanul elfogadja. A 109—113. szakaszokat vita nélkül elfogadták. A 114. és 116. szakasznál Rupert Rezső a petíció visszavonásának megnehezítését célzó indítványt terjeszt be. Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után a szakaszt eredeti szövegében fogadták el. A 140. szakaszt vita nélkül fogadják el. A 141. szakaszhoz Rupert Rezső szólt hozzá és javasolja a szakasz törlését és kéri, hogy függesszék fel az ülést, hogy a szakasz körül keressék a megértést a belügyminiszterrel. Malasits Géza a szakaszt alkalmasnak tartja arra, hogy a denun- ciálásoknak utat nyisson. Csatlakozik Ruppert indítványához. Propper Sándor: Nem lehet belemenni abba, hogy senki se lehessen véglegesen igazolt képviselő. Aki átesett az igazolás tortúráján, akkor később ne legyen kitéve még mindig annak a veszélynek, hogy mandátumát mégis megsemmisíthetik. Propper Sándor: Ez az intézkedés az ellenzéki képviselők ellen van készítve. Szabó Imre: Hasonló értelemben szólal fel s kéri a Rupert indítványának elfogadását. Tamdsy József: Uj bekezdés beiktatását indítványozza, amelyben bizonyos enyhítéseket akar biztosíttatni. Elnök ezután az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt fel. Fontosnak tartja azoknak az okoknak tisztázását, amelyek miatt a mandátum megsemmisíthető. A 10. szakasz pontosan felsorolja, hogy mely esetekben nem választható valaki országgyűlési képviselővé. Hegymegi-Kiss Pál azt indítványozza, hogy a közigazgatási bíróság döntsön az ilyen vitás kérdésekben. Várnai Dániel Rupert Rezső javaslatát fogadja el. Rakovszky Iván belügyminiszter ragaszkodik előterjesztett módosításához. A nemzetgyűlés ily értelemben határoz és elfogadja Tamássy József indítványát. A 142. szakaszhoz Puky Endre terjeszt elő módosítást. A nemzetgyűlés vita nélkül hozzájárult. A 143. szakaszhoz Rupert Rezső módositó indítványt terjeszt be, melyet Rakovszky Iván belügyminiszter elfogad és igy a nemzetgzülés is ilyen értelemben határoz. A 144—154. szakaszt változatlanul fogadta el a nemzetgyűlés. A 155. szakasznál Györki Imre kifogásolja a büntető szakciók között a három évi börtönbüntetést és e helyett két évi államfogházat javasol. Rupert Rezső hozzájárul ehhez az indítványhoz. Rakovszky Iván belügyminiszter azonban ragaszkodik a javaslat eredeti szövegéhez, mire a nemzetgyűlés ilyen értelemben határoz. A 156—159. szakaszokat vita nélkül fogadta el a Ház. A 160. szakasznál. Hegymegi-Kiss Pál kérte a tanácskozóképesség megállapítását. Minthogy a Ház nem volt tanácskozóképes, az elnök az ülést egy negyedórára felfüggesztette. Szünet után háromnegyed háromkor nyitotta meg újra az ülést Zsitvay Tibor alelnök. Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel a szakaszhoz és indítványt adott be, hogy- aki ajánlóivet megsemmisít vagy rendeltetésétől elvon, vétséget követ el és egy évig terjedhető börtönnel és pénzbüntetéssel büntethető, amennyiben pedig közhivatalnoki minőségben követi el a vétséget, öt évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. Rakovszky Iván belügyminiszter az indítványt elfogadja, a nemzetgyűlés ilyen értelemben határoz. Ezután a 170. szakaszig a közbeeső szakaszokat hozzászólás nélkül fogadták el. A 171. szakasznál Rupert Rezső indítványát Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után a nemzetgyűlés elvetette és az eredeti szakaszt fogadta el. A 172—173. szakaszokat vita nélkül fogadták el, a 174. szakasznál, amely a pénzbüntetésekre vonatkozik, ismét Rupert Rezső szólalt fel, melyet Urbanics módosításával fogadtak el. A 182-nél az előadó uj szakaszt terjeszt elő, amely felsorolja mindazt, amit az esküszakasz foglal magában. Farkas Tibor dr. törölni kéri. Végre hosszabb vita és hozzászólás után a Ház elfogadja. Majd Puky Endre beterjeszti a Nagy Vince mandátuma elleni panaszokat, amelyre a vizsgálat kiegészítését határozzák el. A Ház ülését a mai napirenddel holnap délelőtt 10 órakor folytatja. A nemzetgyűlés ülése este 6 órakor ért véget.
