Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-19 / 87. szám

ZALAI KÖZLÖNY 1925 április 19. 2 talanul megkezdje a tárgyalásokat az Angliával és Amerikával szemben fennálló háborús adósság rendezésére. Németországgal szemben a kül­ügyminiszter folytatni fogja a meg- békülés politikáját, noha ebben ko­moly megakaszíást szenvedne, ha Hindenburgot választanák meg a német birodalom elnökének. Ha a német elnökválasztás csakugyan ilyen eredménnyel járna, ennek következ­ménye valószinüleg az lenne, hogy Nagybritánnia még szorosabban csat­lakoznék Franciaországhoz s mind­ketten még nagyobb mértékben szá­míthatnának az' Egyesült Államok erkölcsi támogatására. Oroszország tekintetében Briand folytatni fogja a jóakaró politikát, amelyet Herriot megkezdett. Ami a belpolitikát illeti, itt első­sorban Caillauxra vár fontos szerep, aki szigorú takarékossággal akarja a pénzügyi egyensúlyt biztosítani. A hadügyi tárcát Painlevé magá­nak tartotta meg. Az a szándéka, hogy folytassa a katonai szolgálat csökkentéséi, továbbá a létszám akasz­tását. Magáévá teszi továbbá Nollet tábornoknak azt a tervét, hogy uj háború esetére gazdasági, ipari és katonai tömegmozgósitást készítenek elő és központositják a tankok, repülőgépek, gázfejlesztők, páncél­kocsik és egyéb mechanikai harci eszközök felhasználását. Briand nagy mértékben rokon­szenvez az Egyesült Államoknak ama javaslatával, hogy ujabb lesze­relési értekezletet tartsanak. „Cserkészgimnázitmi.“ A német cserkészmozgalom egyik kiváló, kép­zett vezetője, dr. Fritzsche, jelenleg egy „cserkészgimnázium“ felállítá­sán fáradozik. Ennek az iskolának a tanulói csak cserkészek lennének s az egész iskolai munka a cserkész- programon alapulna. A német 'köz- oktatásügyi minisztérium nagy ér­deklődéssel fogadta ez egészen új­fajta iskola felállításának a tervét. Ha a jelenleg folyamatban lévő tárgyalások eredményre vezetnek, Németországé lesz az első cserkész­iskola felállításának dicsősége. 8ELFÍLHI HÍREK Tisza és Návay emlékmű-pályá­zat. Gróf Tisza István és Návay Lajos vértanuságának megörökítése ! céljából az országházban felállítandó emléktábla elkészítésére a nemzet- gyűlés elnöke szükkörü pályázatot hirdetett. A zsűri a beérkezett két pályamunka közül Dankó József szobrászművész egyik tervét fogadía j el. Ennek alapján Scitovszky Béla j megbízta Dankót az emléktábla el- 1 készítésével. A leleplezés előrelátha­tólag gróf Tisza István halálának évfordulóján fog megtörténni. Lőblt hét évi fegyházra ítél­ték. Ma délután 1 • órakor hirdették I ki a Löbl-féle gyilkosság ügyében az Ítéletet. A törvényszék Löblt 7 évi fegyházra Ítélte, a másik két ! vádlottat felmentette. A fővárosi választások. A be­lügyminiszter a székesfővárosi tör­vényhatósági választásokat május j 14. és 15-ikére tűzte ki. Vasútvonal megnyitás. Miskolc- j röl jelentik: Tegnap adták át a for- j galomnak ünnepélyes keretek között j az Ormospuszta-Rudasbánya-i vasút- | vonalat, mellyet a borsodi bánya- j társulat anyagi hozzájárulásával a keskenyvágányu vonalról rendes nyomtávú vonalra építettet ki. Ezen vonal révén tizennégy borsodine­gyei község jut vasúthoz és ezáltal könnyebben lesz megközelíthető az aggteleki cseppkőbarlang is. Okolicsányi ellen sok feljelen­tés érkezik. Okolicsányit ma dél­előtt kihallgatta a vizsgálóbíró. Az ügyészségre és a törvényszékre tö­megesen érkeznek Okolicsányi ellen a feljelentések. Okolicsányi László ügyében egy nagyobb fontos mozzanata merült fel tegnap délelőtt folyamán. Medvés Medico István vizsgálóbíró ugyanis levelet kapott egy vidéki csendőr- őrmestertől, aki megírja, hogy Oko­licsányi 1919 őszén Sompuszta kör­nyékén, mint rendcsináló különít­mény parancsnok működött és mint \ ilyen, igen sok rablást követett el és uton-utfélen megsarcolt mindekit, aki módos emberek hírében állott. A csendőrőrmester megírja, hogy tudomása van például egy esetről, amikor Okolicsányi László egy László Albert nevű bérlőt, aki nem akart neki annyi pénzt adni, amennyit követelt, megkötöztetek és szeges bottal úgy összevert, hogy a hús véres cafatokban lógott le a bérlő testéről. Okolicsányi emberei kény- szeritetíék ezt a szerencsétlen fiatal­embert, hogy megássa a saját sírját és aztán felakasztották egy fára, amelynek az ága a sirg^dör felé nyúlt. A csendőrőrmester levelében kijelenti még, hogy számtalan ha­sonló esetről van tudomása, indít­ványt kért az ügyészségtől a csend- őrmester kihallgatása kérdésében. Okolicsányi kihallgatása során fenn­tartotta a rendőrségen tett vallomá­sát és egyúttal visszavonta az elő­zetes letartóztatás ellen bejelentett felfolyamodását, úgy, hogy ezzel az előzetes letartóztatása jogerősé vált. A Balneológiái Egyesület kon­gresszusa. A Balneológiái Egyesü­let három napos kongresszust tar­tott a Szent-Gellért szállodában, amelyen résztvettek többek között Tóth államtitkár, Spur István bala­toni kormánybiztos, Korányi Sándor dr. báró, Óvdry Ferenc a Balatoni Egyesületek képviseletében. A kon­gresszuson Vámossy Zoltán egye­temi tanár elnökölt, aki megnyitó beszédében hangoztatta, hogy soha még oly nehéz évié nem volt kilá­tása a balatoni fürdőknek mint az idén. Préger Márton dr. azután elő­adást tartott a fürdők az iparegész­ségügy szolgálatában címmel. — Benczúr Gyula és Berger Iván dr. a thermális beavatkozások hatásáról a tüdőbeli szénsavnyomásra — tartot­tak előadást. Schmidt Ferenc dr. főorvos a Balaton fürdőiről tartott előadást. A kongresszus tudomá­nyos ülése Vámossy tanár záró­beszédével ért véget. A vidéki városok polgármes­tereinek ankéíja a vidéki színé­szet ügyében. A vidéki színészek országos kongresszusa, mely a múlt héten tárta fel a vidéki színészek j válságának aggasztó jelenségeit, tud- j valevően elhatározta, hogy küldött- j ségileg járul a kultuszminiszterhez, í akinek támogatását fogja kérni. A ! küldöttséget Beöthy László tegnap j vezette a kultuszminiszter elé, akitől I sürgős segítséget kért a vidéki szi- | nészet bajainak orvoslására. Klebels- | berg Kunó gróf kultuszminiszter a küldöttséget megnyugtatta az iránt, hogy a legnagyobb szeretettel gon­dol a vidéki színészek támogatására és a jövő hét szombatjára már össze is hívta a vidéki színészet érdekelt­jeit, hogy megbeszéljék a sürgős te­endőket. Ezen az értekezleten meg j fognak jelenni a vidéki színi kerüle- I tek városainak polgármesterei is és í az érdekelt minisztériumok illetékes \ képviselői. Ezen az ankéten fogja a 1 kultuszminisztérium megszerezni azo- j kát az adatokat, amelyek a vidéki i színészet segítő akciójának alapjául fognak szolgálni. Jurdus 5-én lép életbe a nyári vasúti menetrend. A nápolyi me­netrend-konferencia határozata értel- j méhen junius 5-én az összes európai vasutakon, igy a magyar vasutakon is életbelép a nyári menetrend. Súlyos fogházbüntetés a vona­tok megdobálóira. A belügyminisz­ter, hogy elejét vegye a mind gyak­rabban előforduló vonat megdobálá- sokaí, rendeletet adott ki, amely sze­rint ha a vonatba dobott kő könnyebb sérülést okoz, akkor a dobáló öt évig, ha súlyosabb sérülést okoz, akkor a kő dobálója 5—10 évig, ha pedig a sérülés halálos, akkor a kő bedo­bálja életfogytig tartó fegyházzal büntetendő. A csongrádi bombamerénylők ügyét április 30-án tárgyalja a tábla. A Mária Kongregációk zarán­doklata Rómába. A magyarországi kongregánisták zarándoklata elindult Budapestről Rómába, amelyen mint­egy 400-an vettek részt. A zalaeger­szegi Mária Kongregációkat dr. Hol­lós zalaegerszegi ügyvéd képviselte. Szilveszter este Irta: Szűcs Imre dr. 1940. utolsó napjait éljük. Kará­csony este van. Jeges éjszaki szél csapkodja az ember arcába a ka­vargó havat. Alig van egy-két lélek Kanizsa utcáin. Kinek lenne ott dolga most a szent estén ? A villa­nyosok is üresen szaladgálnak s a kalauz csak megszokásból üt egyet- egyet a csengőre, vagy haragjában, hogy ő nem lehet otthon most kis családja körében. Az Erzsébet-téri nagy kultúrpalota földszinti kávéházában lehorgasztott fővel ül három „agglegény“. Nekik nincs más otthonuk ahol karácsony­estét ülhetnek. Néhány percre még mozdulatlanul könyökölnek az asz­talra s hallgatták rádión a világhírű betlehemi pásztorjátékot. De először Józsi sóhajtott egyet, majd Tibor takarta el arcát s végül is Zoltán kikapcsolta a szerkezetet. Kell is ezeknek most játék, ének és zene, vagyis máshol jár az eszük! ...Zoltán most érkezett Pestről, ahol az egyik kórháznak orvosa. Nem tudott hazajutni Letenyére, mert a nagy hófúvás miatt az autók nem közeledtek. Az utcasarkon ütközött bele két barátjába, akik mélyen a szemükre húzott kalappal bandukol­tak a kávéház felé. Osztálytársak voltak; két évet még a régi gimná­ziumban jártak, ahol most a Notre Dame apácák nagyszerű zárdája áll... — Ez nem karácsonyest! — tör ki az elkeseredés Józsiból, amint megtöri a szomorú csöndöt. — Hát... hiszen — beszél szak- gatottan Tibor, — mi kerestük! Senkire se vethetünk. — Józsi — szólal meg most Zol­tán, — nem ismerek rád! Te a legelső voltál osztályunkban, lélek­ben is a legerősebb. Mi történhetett veled, mi tört. meg téged ennyire? — Nem szoktam róla beszélni, de... most hogy együtt vagyunk... régi barátok... osztálytársak... Ka­rácsonyestén, — nem bírok magam­mal. Én bizony már csak tengődöm, vergődöm. Nem lesz ember belőlem. Járásbiró vagyok, van keresetem, el­végzem a dolgomat, — de nincs otthonom. Ha kiteszem a lábamat a hivatalból, mintha a sötét sirgöd- römbe lépnék. — Csak ténfergek az utcán, mint az árnyék... Ugye em­lékszel még Mimire? — Egy utcában lakiunk. Szeretté­tek egymást! — De nem kellettem neki. Nem volt címerem, szegény gyerek vol­tam s nem elég „sikkes“ neki. Ta­lált magánakvalóbbat helyettem. — Szegény! De otthagyná most már a címeres autókat egy kolduskunyhó­ért! He, de büszke szemekkel né­zett rám valamikor még diákkorom­ban ! Ha szerepeltem, az első sorok­ban ült s kipirultam, boldogan mo­solygoit rám. — Nem tudom elfe­lejteni ! Nem szív kellett neki, ha­nem pompa és ragyogás. Most már odaadná egy boldog óráért minden gazdagságát... De késő! — Neki is, nekem is!... Két összetört szív, két megroppant sors!... — De te ember vagy Józsi! A seb begyógyul s még építhetsz bol­dog otthont magadnak a feldúlt ro­mokon. De én semmi vagyok — só­hajtott Tibor. Hej pedig de büszkék voltak rám szüleim, de elkényeztet­tek. Mindenki hizelgett nekem, a lányoknak is tetszettem. Ünnepeitek s... én felépítettem magamnak a hiú­ság légvárát s ez... most 35 éves koromban összeomlott... Se állásom, se diplomám... otthon élek szüleim­nél. Már diákkoromban is csak bele­kezdtem mindenbe, de semmit be nem végeztem. — Ha meghalok, a síromra egy letört szám színes vi­rágot fessetek. Én is ragyogtam, vi­rítottam, mindenki mosolygott rám, de minden kis szél ide-oda hajlított s az élet első lehellete letört... Itt a boldog ember Zoltán; ezt senki el nem kényeztette s ember lett a maga erejéből! — Nem panaszkodhatni sorsom ellen — felelt nyugodtan Zoltán. Sokat küzdöttem, sokat nyomorog­tam diákkoromban s az egyetem alatt is. Bizony ti kinevettetek, mi­? kor orvosnak mentem. A gimnáziu­mot is végigbukdácsoltam, hányszor felfüggesztettek a cserkészetben is, de én mindig visszaküzdöttem ma­gam. Te talán cserkész is csak hiú­ságból voltál, azért nem nevelődtél meg benne. -— Látod én hálás va­gyok neki. Kitartásra, igénytelenségre nevelt. Viselem is hálából még e jelvényt s mindennap gyógyítok egy szegény embert ingyen... Éz az én napi jőtettem. ...E percben öblös hangú harang- szó kondult meg, majd Zoltán hir­telen erősen megzörgette a kávéház ablakát. A többiek felijedtek s csak azt látták, hogy egy papi reverenda suhant el az ablak előtt. — Lajos, Lajos! — kiáltott Zol­tán s felkelt székéről. De addigra a pap is megállt, benézett s megle­pettve fordult vissza az ajtó felé. Istenem, milyen találkozás! Há ti itt vagytok? — De hogy lehet i karácsonyestét kávéházban tölteni' — szólt a belépő pap s leült közéjük — Igyál Lajos, — szólt Józsi poharat tett paptársa elé. — Köszönöm kedvesem, net iszom; most megyek éjféli mist! mondani az Eötvös-téri nagyten plombán. Az apát ur kért meg r; A gimnáziumi cserkészzenekar fc játszani. Gyertek el ti is. Rátok ft egy kis karácsonyi hangulat... Sz gény Jóskám, milyen szomorú vagy t — Siratom ifjúságom kialudt be dogságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom