Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-26 / 93. szám
64 évfdlyarn, 93 szám Nagykanizsa, 1925 április 26 vasárnap Ára 20SCI If&r’&Bi&K ÖLBTI KÄ *a«a-sí Siaikeazíőság és kiadóhivatal Fó-ut 5 Ißtemhan-Telefon 73, nyomda 117, ssás? Felelős szerkeszd: IC®mpe!en Béla A MAGYAR FÖLD... Irta: Kelemen Ferenc Szomorú napjaink egyetlen biztató vigasza, kétségbeesésünk hitet nyújtó reménysége: az ezeréves magyar föld, melyet vitéz őseink a nagy népvándorlások hullámzása idején a fegyverek diadalmas erejével szereztek meg részünkre. Csak a magyarok Istenének bölcs útmutatására telepedhettek meg itt a Lebediából uj haza keresésére elindult magyarok, csak a Sors parancsoló szavára keltek át a Kárpátok hatalmas hegygerincén, hogy a Duna—Tisza közén megalapítsák az uj otthont. Felsőbb, láthatatlan kezek irányították a vándorló ősmagyar karaván sorsát s jelölték ki számára ezeréves otthonnak a Kárpátok termékeny medencéjét. Csak ezzel az isteni rendeléssel magyarázható meg, hogy a maroknyi uj néptörzs pár évi szakadatlan harc árán le tudta győzni ennek a földnek régi lakóit, csak ennek a végzetnek megdönthetetlen ereje akadályozhatta meg, hogy Európát verő portyázásaik közben nem telepedtek ie végérvényesen valahol a germán mezőkön, vagy Itália kéklő ege alatt, hanem zsákmányokkal dúsan megrakva, mint „Európa réme“ mindenkor visszatértek uj hazájukba. A sors megmásíthatatlan akarata, hogy ez a föld a magyaroké legyen! Ez a történelmi hivatás ennek az áldott, jó földnek termékeny talajába ültette a magyar faj gyökerét, mely azóta büszkén kihajtott s egy ezerév szakadatlan harcaiban kiöntött forró magyar vér éltető erejétől terebélyes tölggyé nevelkedett, melynek ágait véres^ harci viharok ereje megtépázta, törzsét tatár-török pusztulások villámlása felszaggatta, de életerejét a ránkszakadó sorscsapások szünetnélküli sora sem tudta soha megtörni. Nem frázis, de büszke valóság, hogy ennek az ezeréves földnek minden rögét forró magyar vér öntözi, minden porszeme felett egy csaták tüzében elhalt magyar hős lelke őrködik. Ezért értékes, ezért kedves s ezért magyar ez a szép ország . . . Ezért viseljük el büszkén, emelt fővel a trianoni végzet súlyos ökölcsapásait ! A hatalmi önkény, a hadi szerencse pillanatnyi elfordulása, gonosz- lelkű, rövidlátó emberek, kiket a Sors szeszélye nagy idők hajójának kormánykereke mellé állított, megcsonkíthatták ezt az országot, megfoszthatták legszebb ékeitől a Kárpátok hegygerinceitől, Erdély bérceitől, a Bacska aranykalászt i ingató mezőitől, elszakíthatták egy ezeréves lét felemelő tradíciójában összeforrott véreinket tőlünk; mi büszkén, történelmi hivatásunk öntudatos erejével, emelt fővel viseljük el a nemzeti megpróbáltatások e legújabb „fejezetéi“, mert dicsőséges történelmünk évszázados tanulságai belénk neveliék, hogy ez isteni gondviselés ezt a földet, ezt a hazát nekünk magyaroknak szánta. Ezért szerethetjük a megmaradt Csonkaország szent rögét, mert minden porszeméből felénk árad a történelmi rendelésnek éltető szelleme. Ez a bűvös erő táplálja bennünk a „feltámadás“ dicső reménységét. De szeretjük, imádjuk ezt a csonka földet, meri a trianoni rablás óta. mely megfosztott bennünket hazánk legszebb ékeitől, ez a maroknyi föld. ami súlyos gondokkal megterhelt napi exisztenciánk egyetlen biztatása. A magyar földre, erre a vérlel áztatott fekete rögre tekint ma itt minden elborult szem, ettől a földtől várja mindenki, hogy a belőle kisugárzó erő, egy jó termés, eloszlassa felettünk az egyre tornyosodó sötét felhőket. Milliók aggódó pillantása a „zöldülő vetések felett“ bolyong az ország tekintete keresi az ^ böT tozatát, ahonnan áldó esőt, majd éltető napsugarat remél a fejlődő magyar kalásznak. A zöldelő rónák, a tavaszi napfényben fürdő falvak és városok felett végighullámzik napjaink legak- | tuálisabb kérdése: „Milyen lesz a - termés?!“ A termés eredménye mindig izgalomban tartotta az ország közvéleményéi. Magyarország gazdasági életében évszázadok óta a mezőgazdaság dominál, pedig Trianon előtt egyéb értékeink is voltak. Csonka- Magyarországnak azonban alig maradt egyebe szőlőterületein kívül, mint a búzatermő, hires magyar föld. Ettől a földtől, ennek keserves gondokkal és ráncos homlokkal felszántott talajából várjuk a megváltó erőt, az életelixirt. A terméstől függ nálunk minden. Ipar, kereskedelem ebből táplálkozik. Minden megtermett, megérett buzaszem csengő aranyakat jeleni. Érthető tehát, ha ma minden szem a zöídülő vetés felé tekint, minden sóhaj a magyar föld felé száll! Sorsunk a Gondviselés kezébe van letéve! Az időjárás szeszélye, szárazság, jégeső tönkreteheti millió magyar kéz nehéz munkáját, széttépheti az egész ország aggódó kétségbeesések között táplált reménységét! Az egyoldalú gazdasági termelésnek ez "egyik legnagyobb hátránya. Minden fáradozásunk, minden munkánk, befektetésünk egyetlen tényező, egyetlen körülmény, a kifürkészhetetlen Természet szeszélyétől függ. Minden egy kockára van feltéve. Pár hetes szárazság, pár órás jég egy ország sorsát, egy gazdasági év eredményét eldöntheti. Az ég csatornáitól, a Nap hevétől függ milliók megélhetése, boldogulása. Az ég hatalmával, a természet szeszélyével szemben tehetetlen az ember. Intelligenciája a technika csodáit alkothatja, repülőgépjei, Zeppelinjei bejárhatják a levegő végtelenségét, tengeralattjárói leszállhatnak a vizek mélységébe, megvalósulhat az egész Ver- ne-i fantázia, de a Természet életét a napsugár és a felhő, a forróság és a csapadák kifürkészhetetlen játékát emberi akarat, emberi ész eddig még nem irányíthatja. -Minden, amit az ember e téren eddig produkált, (vihar- ágya stb.) csak gyenge kísérletnek bizonyult. A segítséget máshol kell keresnünk! Meg kell teremtenünk a különféle termelési ágak egyensúlyát s gazdasági boldogulásunk lehetőségeit keresnünk kell más gazdasági területeken is. Fejlesztenünk keil a háború előtt biztatóan dolgozó ipart s kedvező földrajzi fekvésünk kihasználásával s szomszédos államainkkal való gazdasági megegyezés utján életre kei! keltenünk a Kelet és Nyugat, Észak és Dél között mozgó tranzitó kereskedelmet. bizottság ülése A nemzetgyűlés legközelebbi ülése április 30-án lesz Budapest, április 25 A választójogi bizottság mai ülésén a jelölésekre vonatkozó szakaszt tárgyalták. Az ülésen megjelent Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter. Puky Éndre előadó a következő változott szöveget ajánja: „Az országgyűlési képviselőválasztás elrendelésétől a választási eljárás befejeztéig tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése, kivéve azokat, akik a képviselőjelöltekkel közös háztartásban élnek vagy legszűkebb családjához tartoznak.“ Rakovszky Iván elfogadja Szilágyi javaslatát. A 18. bekezdésnél Rassai kifogásolja, hogy egy jelöltet több kerületben nem lehet felléptetni. Helyteleníti az egy évi távollétet, mint kizáró okot. Ezt csak a szökevényekre vonatkozóan helyesli, de azoknál nem, akik üzleti vagy egészségi okokból kénytelenek távol maradni. Rakovszky: A hosszú távollétnek vagy erkölcsi okai lehetnek, vagy a magyar politika iránt való érdektelenség. Nem kívánatos, hogy ilyenek tagjai legyenek a magyar törvény- hozásnak. Aki fel akar lépni, az jöjjön haza. Majd Bethlen és Rakovszky preci- zirozzák, kikre vonatkozik a tilalom. Rassai szeretné kimondani, hogy az emigránsokra. Bethlen igazat ad Rassainak, hogy hogy itt egy „bizonyos társaságról“ van szó, amelyet ki akarnak zárni a választásból. Nem akarunk ezzel a rendelkezéssel örök időkre szóló Eidftesté«! ára: Egy bóra 30.0(0 korona Húrcsa hóra... ... ....... 80.0C0 korona Üzletek vasárnapi nyitvatartása Nagykanizsa, április 25 A nyílt árusítási üzletek vasárnapi nyitvatartása hosszú idők óta foglalkoztatja nemcsak Nagykanizsa, hanem több nagyobb dunántúli város kereskedőit, iparhatóságait és közvéleményét. Az erre vonatkozó törvényes rendelkezés szerint minden kereskedőnek és iparosnak joga van üzletét vasárnap délelőtt 10 óráig árusítás céljából nyitvataríani. Ha azonban valamely község összes kereskedőinek vagy csak egy üzletág kereskedőinek kétharmad része kérelmezi, úgy az elsőfokú iparhatóság köteles elrendelni a zárvatartást, akár csak egy városrészre, akár bizonyos időszakra is. Ez alapon a legutóbbi időkig csak az élelmiszer és vegyeskereskedések tartották nyitva üzleteiket vasárnaponként. A többi kereskedők ugyanis a rendelet megjelenésekor nem éltek abban biztosított jogaikkal. Csak mikor később egy-kettő mégis kinyitott, akkor vált szükségessé a dolog egyöntetű rendezése s akkor abban állapodtak meg, hogy az üzletek bezárását kérik, amit az iparhatóság el is rendelt s a fűszer és élelmiszer üzletek is még csak az ősszel határozták el a nyitvatartási. A többi keDe mezőgazdasági termelésünk domináló jellege mellett mindenekelőtt intenzív gazdasági kultúrára, a föld mennél tökéletesebb kihasználására, kertgazdaságokra s ezekkel összefüggően szélesen kiépített öntöző csatornákrak van szükségünk. Lebegjen előttünk a kis Dánia példája, melynek mai gazdasági kultúrájáról csodákat hallunk beszélni! Mindnyájan szeretjük ezt az áldott magyar földet, melyet äz isteni gondviselés a népek nagy családjában számunkra ezeréves otthonnak kijelölt. Trianon lefaragta erről a földről, ennek a földnek koronájáról a legszebb díszeket, de ami megmaradt ez a maroknyi magyar humus, ez mindnyájunknak legszentebb kincse, boldogulásunk, életünk feltámadásunk záloga. Szeressük, ápoljuk, műveljük intenziven a magyar rögöt, mert az ezeréves Magyarország uj Anteusként ennek a földnek, ennek a kenyeretadó magyar földnek a csókjától függ majdan uj, hatalmas éleire kellni! határozatot hozni, hanem csak a nevezetteket akarjuk a választásokból kirekeszteni. A legközelebbi ülés hétfőn délelőtt lesz. * A nemzetgyűlés április 30-án délelőtt 11 órakor ülést tart.
