Zalai Közlöny, 1925. április-május (64. évfolyam, 73-143. szám)

1925-04-26 / 93. szám

64 évfdlyarn, 93 szám Nagykanizsa, 1925 április 26 vasárnap Ára 20SCI If&r’&Bi&K ÖLBTI KÄ *a«a-sí Siaikeazíőság és kiadóhivatal Fó-ut 5 Ißtemhan-Telefon 73, nyomda 117, ssás? Felelős szerkeszd: IC®mpe!en Béla A MAGYAR FÖLD... Irta: Kelemen Ferenc Szomorú napjaink egyetlen biztató vigasza, kétségbeesésünk hitet nyújtó reménysége: az ezeréves magyar föld, melyet vitéz őseink a nagy népvándorlások hullámzása idején a fegyverek diadalmas erejével szerez­tek meg részünkre. Csak a magyarok Istenének bölcs útmutatására teleped­hettek meg itt a Lebediából uj haza keresésére elindult magyarok, csak a Sors parancsoló szavára keltek át a Kárpátok hatalmas hegygerincén, hogy a Duna—Tisza közén megalapítsák az uj otthont. Felsőbb, láthatatlan kezek irányították a vándorló ősma­gyar karaván sorsát s jelölték ki számára ezeréves otthonnak a Kár­pátok termékeny medencéjét. Csak ezzel az isteni rendeléssel magyaráz­ható meg, hogy a maroknyi uj nép­törzs pár évi szakadatlan harc árán le tudta győzni ennek a földnek régi lakóit, csak ennek a végzetnek meg­dönthetetlen ereje akadályozhatta meg, hogy Európát verő portyázásaik köz­ben nem telepedtek ie végérvényesen valahol a germán mezőkön, vagy Itália kéklő ege alatt, hanem zsák­mányokkal dúsan megrakva, mint „Európa réme“ mindenkor visszatér­tek uj hazájukba. A sors megmásít­hatatlan akarata, hogy ez a föld a magyaroké legyen! Ez a történelmi hivatás ennek az áldott, jó földnek termékeny talajába ültette a magyar faj gyökerét, mely azóta büszkén kihajtott s egy ezerév szakadatlan harcaiban kiöntött forró magyar vér éltető erejétől terebélyes tölggyé nevelkedett, melynek ágait véres^ harci viharok ereje megtépázta, törzsét tatár-török pusztulások villám­lása felszaggatta, de életerejét a ránk­szakadó sorscsapások szünetnélküli sora sem tudta soha megtörni. Nem frázis, de büszke valóság, hogy ennek az ezeréves földnek min­den rögét forró magyar vér öntözi, minden porszeme felett egy csaták tüzében elhalt magyar hős lelke őr­ködik. Ezért értékes, ezért kedves s ezért magyar ez a szép ország . . . Ezért viseljük el büszkén, emelt fő­vel a trianoni végzet súlyos ököl­csapásait ! A hatalmi önkény, a hadi szeren­cse pillanatnyi elfordulása, gonosz- lelkű, rövidlátó emberek, kiket a Sors szeszélye nagy idők hajójának kor­mánykereke mellé állított, megcson­kíthatták ezt az országot, megfoszt­hatták legszebb ékeitől a Kárpátok hegygerinceitől, Erdély bérceitől, a Bacska aranykalászt i ingató mezői­től, elszakíthatták egy ezeréves lét felemelő tradíciójában összeforrott véreinket tőlünk; mi büszkén, törté­nelmi hivatásunk öntudatos erejével, emelt fővel viseljük el a nemzeti megpróbáltatások e legújabb „feje­zetéi“, mert dicsőséges történelmünk évszázados tanulságai belénk nevel­iék, hogy ez isteni gondviselés ezt a földet, ezt a hazát nekünk magya­roknak szánta. Ezért szerethetjük a megmaradt Csonkaország szent rögét, mert min­den porszeméből felénk árad a tör­ténelmi rendelésnek éltető szelleme. Ez a bűvös erő táplálja bennünk a „feltámadás“ dicső reménységét. De szeretjük, imádjuk ezt a csonka földet, meri a trianoni rablás óta. mely megfosztott bennünket hazánk legszebb ékeitől, ez a maroknyi föld. ami súlyos gondokkal megterhelt napi exisztenciánk egyetlen biztatása. A magyar földre, erre a vérlel áztatott fekete rögre tekint ma itt minden elborult szem, ettől a földtől várja mindenki, hogy a belőle kisu­gárzó erő, egy jó termés, eloszlassa felettünk az egyre tornyosodó sötét felhőket. Milliók aggódó pillantása a „zöldülő vetések felett“ bolyong az ország tekintete keresi az ^ böT tozatát, ahonnan áldó esőt, majd éltető napsugarat remél a fejlődő magyar kalásznak. A zöldelő rónák, a tavaszi nap­fényben fürdő falvak és városok fe­lett végighullámzik napjaink legak- | tuálisabb kérdése: „Milyen lesz a - termés?!“ A termés eredménye mindig izga­lomban tartotta az ország közvéle­ményéi. Magyarország gazdasági éle­tében évszázadok óta a mezőgazda­ság dominál, pedig Trianon előtt egyéb értékeink is voltak. Csonka- Magyarországnak azonban alig ma­radt egyebe szőlőterületein kívül, mint a búzatermő, hires magyar föld. Ettől a földtől, ennek keserves gon­dokkal és ráncos homlokkal felszán­tott talajából várjuk a megváltó erőt, az életelixirt. A terméstől függ nálunk minden. Ipar, kereskedelem ebből táplálkozik. Minden megtermett, meg­érett buzaszem csengő aranyakat jeleni. Érthető tehát, ha ma minden szem a zöídülő vetés felé tekint, minden sóhaj a magyar föld felé száll! Sorsunk a Gondviselés kezébe van letéve! Az időjárás szeszélye, száraz­ság, jégeső tönkreteheti millió ma­gyar kéz nehéz munkáját, széttépheti az egész ország aggódó kétségbeesé­sek között táplált reménységét! Az egyoldalú gazdasági termelés­nek ez "egyik legnagyobb hátránya. Minden fáradozásunk, minden mun­kánk, befektetésünk egyetlen tényező, egyetlen körülmény, a kifürkészhe­tetlen Természet szeszélyétől függ. Minden egy kockára van feltéve. Pár hetes szárazság, pár órás jég egy ország sorsát, egy gazdasági év eredményét eldöntheti. Az ég csator­náitól, a Nap hevétől függ milliók megélhetése, boldogulása. Az ég ha­talmával, a természet szeszélyével szemben tehetetlen az ember. Intel­ligenciája a technika csodáit alkot­hatja, repülőgépjei, Zeppelinjei bejár­hatják a levegő végtelenségét, tenger­alattjárói leszállhatnak a vizek mély­ségébe, megvalósulhat az egész Ver- ne-i fantázia, de a Természet életét a napsugár és a felhő, a forróság és a csapadák kifürkészhetetlen játékát emberi akarat, emberi ész eddig még nem irányíthatja. -Minden, amit az ember e téren eddig produkált, (vihar- ágya stb.) csak gyenge kísérletnek bizonyult. A segítséget máshol kell keresnünk! Meg kell teremtenünk a különféle termelési ágak egyensúlyát s gazda­sági boldogulásunk lehetőségeit ke­resnünk kell más gazdasági területe­ken is. Fejlesztenünk keil a háború előtt biztatóan dolgozó ipart s ked­vező földrajzi fekvésünk kihasználá­sával s szomszédos államainkkal való gazdasági megegyezés utján életre kei! keltenünk a Kelet és Nyu­gat, Észak és Dél között mozgó tranzitó kereskedelmet. bizottság ülése A nemzetgyűlés legközelebbi ülése április 30-án lesz Budapest, április 25 A választójogi bizottság mai ülé­sén a jelölésekre vonatkozó szakaszt tárgyalták. Az ülésen megjelent Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván belügyminiszter. Puky Éndre előadó a következő változott szöveget ajánja: „Az országgyűlési képviselőválasz­tás elrendelésétől a választási eljárás befejeztéig tilos a választóknak bár­mely ellátásban való részesítése, ki­véve azokat, akik a képviselőjelöl­tekkel közös háztartásban élnek vagy legszűkebb családjához tartoznak.“ Rakovszky Iván elfogadja Szilágyi javaslatát. A 18. bekezdésnél Rassai kifogá­solja, hogy egy jelöltet több kerület­ben nem lehet felléptetni. Helytele­níti az egy évi távollétet, mint kizáró okot. Ezt csak a szökevényekre vo­natkozóan helyesli, de azoknál nem, akik üzleti vagy egészségi okokból kénytelenek távol maradni. Rakovszky: A hosszú távollétnek vagy erkölcsi okai lehetnek, vagy a magyar politika iránt való érdekte­lenség. Nem kívánatos, hogy ilyenek tagjai legyenek a magyar törvény- hozásnak. Aki fel akar lépni, az jöj­jön haza. Majd Bethlen és Rakovszky preci- zirozzák, kikre vonatkozik a tilalom. Rassai szeretné kimondani, hogy az emigránsokra. Bethlen igazat ad Rassainak, hogy hogy itt egy „bizonyos társaságról“ van szó, amelyet ki akarnak zárni a választásból. Nem akarunk ezzel a rendelkezéssel örök időkre szóló Eidftesté«! ára: Egy bóra 30.0(0 korona Húrcsa hóra... ... ....... 80.0C0 korona Üzletek vasárnapi nyitvatartása Nagykanizsa, április 25 A nyílt árusítási üzletek vasárnapi nyitvatartása hosszú idők óta foglal­koztatja nemcsak Nagykanizsa, ha­nem több nagyobb dunántúli város kereskedőit, iparhatóságait és köz­véleményét. Az erre vonatkozó törvényes ren­delkezés szerint minden kereskedő­nek és iparosnak joga van üzletét vasárnap délelőtt 10 óráig árusítás céljából nyitvataríani. Ha azonban valamely község összes kereskedői­nek vagy csak egy üzletág kereske­dőinek kétharmad része kérelmezi, úgy az elsőfokú iparhatóság köteles elrendelni a zárvatartást, akár csak egy városrészre, akár bizonyos idő­szakra is. Ez alapon a legutóbbi időkig csak az élelmiszer és vegyeskereskedések tartották nyitva üzleteiket vasárna­ponként. A többi kereskedők ugyanis a rendelet megjelenésekor nem éltek abban biztosított jogaikkal. Csak mi­kor később egy-kettő mégis kinyitott, akkor vált szükségessé a dolog egy­öntetű rendezése s akkor abban álla­podtak meg, hogy az üzletek bezá­rását kérik, amit az iparhatóság el is rendelt s a fűszer és élelmiszer üzletek is még csak az ősszel hatá­rozták el a nyitvatartási. A többi ke­De mezőgazdasági termelésünk do­mináló jellege mellett mindenekelőtt intenzív gazdasági kultúrára, a föld mennél tökéletesebb kihasználására, kertgazdaságokra s ezekkel össze­függően szélesen kiépített öntöző csatornákrak van szükségünk. Lebeg­jen előttünk a kis Dánia példája, melynek mai gazdasági kultúrájáról csodákat hallunk beszélni! Mindnyájan szeretjük ezt az áldott magyar földet, melyet äz isteni gond­viselés a népek nagy családjában számunkra ezeréves otthonnak ki­jelölt. Trianon lefaragta erről a föld­ről, ennek a földnek koronájáról a legszebb díszeket, de ami megmaradt ez a maroknyi magyar humus, ez mindnyájunknak legszentebb kincse, boldogulásunk, életünk feltámadá­sunk záloga. Szeressük, ápoljuk, műveljük intenziven a magyar rögöt, mert az ezeréves Magyarország uj Anteusként ennek a földnek, ennek a kenyeretadó magyar földnek a csókjától függ majdan uj, hatalmas éleire kellni! határozatot hozni, hanem csak a nevezetteket akarjuk a választások­ból kirekeszteni. A legközelebbi ülés hétfőn dél­előtt lesz. * A nemzetgyűlés április 30-án délelőtt 11 órakor ülést tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom