Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-03-08 / 55. szám
64. évfolyam, 55. szám Nagykanizsa, 1925 március 8, vasárnap Ära 2©2bÖ korona T. P. Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszeg Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 1x7. szám POLBTIK&i MFILÄP Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra ...................... 90.000 korona AK TUALITÁSOK.. Irta: KELEMEN FERENC Gazdasági közvéleményünket apjaink égető kérdései közül íginkább a hitelválság foglalkoztatja. A napilapok és a szakajtó állandóan felszínen tartják zt a kérdést s napról-napra jabb és újabb ötletek és komoly tervek látnak napvilágot, íelyek mind gazdasági életünk súlyos betegségén óhajtanak sgiteni. Egy-két korábbi cik- emben — bár egészen röviden - magam is foglalkoztam ezzel kérdéssel s ismételten is ráírhattam arra, hogy a hitelvál- 3g legjobb ellenszerei: a kül- Mdi kölcsön s az intenzív tőke- épzés. Sajnos, a földbirtok meg- ötöttsége s bizonyos belpoliti- ai bizonytalanságok miatt az legen tőke csak nagyon szerény rányokban szivárog be vérsze- ény országunkba, az általános epresszió pedig kevés alkalmat yujt uj tőkék képződésére. így emsok reményünk van ahhoz, ogy ezen az immár krónikussá ált betegségen hamarosan sérthessünk, bár a hitelélet ki- róbált régi szervei a fővárosi ankok és a vidék takarék pénz- írai is mindent elkövetnek, hogy ;azdasági életünknek ezt a ko- íoly baját mérsékeljék. Mert sak a baj mérsékléséről lehet zó. A pénzintézetek ugyanis iá már nem azok a hatalmas áketényezők, melyek hajdan oltak. Békében egy-egy kis idéki takarék is a maga üzleti ayonjában nagy hatalmat jeleneit, ma bármely kisgazda vagyona sokkal nagyobb, mint ;zámtalan jobbnak nevezett vi- iéki intézetünké. — Sok vi- léki takarék egész vagyona alig így-két vagon búza, holott hajdanában a legkisebb falusi pénz- ritézelnek is volt legalább 15 - 20 vagon búza értékű alaptőkéje 5 emellett saját tőkéinek legtöbbször íiz-huszszorosát kezelte óiyan betétekben, melyeknek zöme állandóan a pénzintézetnél maradt s igy azt a takarék akár kölcsön alakjában, akár egyébként a gazdasági élet szolgálatába állíthatta. Ma ezek a vagyonok sokhelyen jelentéktelen arany-összegekre zsugorodtak össze, de a papirmilliók fiktiója némileg még takargatja szegénységüket, ha azonban életbelép a mérlegvalódiságra vonatkozó immár teljesen elkészült rendelet, akkor egy csapásra elibénk tárul a mi vidéki pénzintézeteink legnagyobb részének szánalmas szegénysége. Akkor nyilvánvaló lesz, hogy ezek a devalvált vagyonú, alig pár ezer békebeli koronái reprezentáló kis intézetek tényleg nem alkalmasak arra, hogy segítségükkel, támogatásukkal enyhítsék a hitelválságot, hiszen ezek az intézetek maguk is súlyos válság, a „leleplezés“ súlyos válsága előtt állanak. De a jobb intézetek, melyek előrelátó, óvatos üzleti politikával, vagy egy szerencsés ingatlan- vétellel, vagy árverésen rajtuk maradt objektumokkal békebeli vagyonuk , legnagyobb részét megmentették, sem képesek ezekben a nehéz időkben a hitelélet segítését oly mértékben vállalni, mint ahogy ezt hivatásuknál, régi tradícióiknál fogva és saját jól felfogott üzleti érdekükben is tenni szeretnék. Mert ha ezek az intézetek nagy ritkán arany- vagyonúk száz százalékát meg is mentették, nem menthették meg azt, ami a takarékpénztári tevékenykedés egyetlen, biztos alapja volt mindenkor: a saját tőkéjüket jóval meghaladó betéteket. Ezek a békebeli betétek, a takarékpénztárak tőkereservoir- jaiban"összegyűlt gyümölcsöző pénzek voltak az a hatalom, az a pénzügyi erő, mely az elmúlt század hatvanas évei óta ezt az országot gazdaságilag erőssé, hatalmassá tette. Ezekből a betétekből épültek nagy részben azok a virágzó vállalatok és gyárkémények, melyeknek sötét Füstje büszkén gomolygott a főváros egyre épülő palotái felett, hirdetvén a magyar munka, a magyar vállalkozó kedv, a magyar szorgalom dicsőségét. Ezek a betétek ma már nincsenek. A gazdasági életnek ez az ősereje elveszett a koronaromlás fertőjében. — Eltűntek a hatalmas aranyszárnok, a tündöklő ■ A Skiililgjsraiiisiszteri tárca betöltése Bethlen Walke Lajosnak ajánlotta fel a küliigymlnisz- terséget — iCáiisy nem vállalja a pénzügyi tárcát cégek valósággal heroikus erőfeszítéssel dolgoznak azon, hogy kereskedelmi becsületüket, jó- hirnevüket, a rájuk szakadó sorozatos nehézségek ellenére is megerősítsék, pedig a gazdasági válságra való hivatkozás olcsó absolutoriumot szerezhetne részükre, ha, mint oly sok más kereskedő a fojtogató gondok elől a kényelmes fizetésképtelenség rendszeréhez folyamodnának ; .—■ ezek a komoly emberek a mostani gazdasági válságnak e hős frontkatonái, minden támogatást megérdemelnek. A kereskedői társadalomnak ezt a részét meg kell mentenünk, mert ezek a jövő magyar kereskedelemnek értékes, büszke zászlóvivői lesznek. Emdapest, március 7 Politikai körökben teljességgel befejezett dolognak tartják azt, hogy Scitovszky Tibor külügyminiszter nem tér vissza hivatalába, hanem ha egészsége helyreáll, elfoglalja a Hitelbank vezérigazgatói állását. Beavatott forrásból arról értesülünk, hogy Bethlen miniszterelnök máris tárgyalásokat folytat a külügyminiszteri állás betöltéséről. Ideiglenesen tudvalévőén Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter helyettesíti Sciíov- szkyt és Bethlen most végképen Walkónak ajánlotta föl a külügyminiszter séget. A miniszterelnök további elgondolása az volt, hogy kereskedelemügyi miniszternek Buci Jánosi neveznék ki, aki szívesen venné ezt a tárcacserét, mert a kereskedelmi tárca vezetéséhez több kedvet érez, mint a pénzügyminiszterséghez. Pénzügy- miniszter Kállay Tibor lenne. Ez a kombináció azonban egyelőre akadályokba ütközött: Kállay Tibor nem óhajt visszamenni pénzügyminiszternek. A miniszterelnök tegnap tárgyalt Kállayval, aki azonban azt a kívánságát fejezte ki, hogy a kereskedelmi tárca vezetését bízzák rá és Búd maradjon a pénzügyminiszter. A tárgyalások tovább folynak, azonban eredmény csak egy-két hét múlva várható, mert Bethlen most egyéb sürgős ügyekkel van elfoglalva. így többek között lefoglalja idejét a román kérdés. A budapesti román követ ugyanis, aki a nemzetgyűlésen a Duea-ügyben elhangzott beszédek eredeti szövegét levitte Bukarestbe, visszaérkezett és ma megjelent Bethlen miniszterelnöknél. A szocialisták továbbra is passzivitásban maradnak A választójogi törvényjavaslainak a parlament elé terjesztése következtében a passzív ellenzék uj helyzet elé került. A választójogi törvényjavaslat Je- tárgyalására, mint ismeretes, 25 tagból álló külön választójogi bizottságot választ a keddi ülésen a nemzetgyűlés és az egyes parlamenti pártok felszólítást kaptak, hogy a bizottságba küldendő képviselők nevét hozzák az elnökség tudomására. Peidl Gyulának a 8 Órai Újságban tett nyilatkozata szerint a szociáldemokrata párt parlamenti frakciója «mai ülésén úgy határozott, hogy nem jelöl a választójogi bizottságba senkit a párt tagjai közül. Ami a passzivitás feladását je- jenti, nem történt határozat arra nézve, hogy a parlament plénumában történő tárgyaláson részt vesz-e vagy sem. Egyébként az egész kérdés a hétfőn tartandó pártválasztmány elé kerül, amely véglegesen dönt a kérdésben. Smith főbiztos Budapestre érkezett. Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos ma reggel Budapestre érkezett. Smith, ki több hétig üdült, igen jó színben van s még ma délelőtt elfoglalta hivatalát. békebeli milliók s helyüket vér- telen, tehetetlen papirmilliárdok foglalják el a most nyilvánosságra kerülő mérlegekben. A pénzintézetek ma már maguk is elsősorban hitelekkel dolgoznak, ezekre a sovány és bizonytalan hitelekre azonban komoly konstruktiv munkát alapítani nem lehet. Ily körülmények között a pénzintézetek alig enyhíthetik az egész gazdasági életet fojtogató hitelválságot. Azonban rájuk ezek ben a nehéz órákban mégis komoly feladat vár. És pedig elsősorban az, hogy azokat a komoly vállalatokat és cégeket, melyeket a gazdasági válság önhibájukon kívül nehézségekbe sodor, megmentsék a meg nem érdemelt összeomlástól. Egyes
