Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-03-03 / 50. szám

n A Budai Polgári Községi Párt­szövetség március 8-án délután fél 6 órakor a budai Vigadó termé­ben nagygyűlést tart, melyen a kor­mány részéröl megjelennek gróf Bethlen István miniszterelnök, a Bu­dai Polgári Községi Pártszövetség­nek diszelnöke, továbbá a párthoz csatlakozó és Budán lakó miniszte­rek, nevezetesen Rakovszky István Szcitovszky Tibor, Csáky Károly és Walkó Lajos. A földrengés sújtottjainak gyűj­tési engedélye. A földrengés által sújtott Ostoros, Kispálya, Andorlak, Novaly községek képviselőtestületi tagjából alakult közös segélybizott­ságnak megengedte a belügyminisz­ter, hogy a földrengés által nagy­mértéken károsult lakósság ideig­lenes felsegélyezéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzése céljá­ból március 1-től számított 6 havi időtartamon át gyüjtőiven az egész ország területén természetbeli és pénzbeli adományokat gyüjthessen. Épül a soproni pénzügyi pa­lota. Szeptember 1-re készen kell állnia a hatalmas soproni pénzügyi palotának. A tél folyamán a tető alá jutott épületben szünetelt a munka, március közepén azonban 80—100 munkásnak ad keresetet. A soproni szállodások, vendég­lősök és káyésok ipartestüíete az idén ünnepli 35 éves jubileumát s az Országos Vendéglős Szövetség ezévben erre való tekintettel Sopron­ban fogja tartani valószínűleg szep­tember 6., 7., 8-án 3 napos orszá­gos vendéglős-kongresszusát, melyre 400 vendéglőst várnak családjaikkal. Elektromérnök! fakultás a sop­roni főiskolán. A kormány komo­lyan foglalkozik azzal, hogy a sop­roni bányászati és erdészeti főisko­lán elektrotechnikai fakultást létesít. Az uj fakultás felállítása belekap­csolódnék a soproni főiskolának már hosszabb ideje folyó átszervezési folyamatába, mely végre is a főisko­lának műegyetemi rangra vaió eme­léséhez, a bányász-, erdészdoktorátus engedélyezéséhez fog vezetni. Szombathely IVa milliárd köl­csönt kapott. Szombathely város másfél milliárd korona kölcsönt ka­pott a Pénzintézeti Központtól. Az összeget a munkanélküliség enyhíté­sére: közmunkákra fordítják. ZALAI Árviz fenyegeti Szegedet. Sze­gedről jelentik: Az összegyűjtött je­lentésekből megállapítható, hogy a Tisza áradása évről-évre emelkedő tendenciát mutat úgy, hogy alig egy-két év múlva a tiszai töltések már nem védik meg a várost. Az évről-évre emelkedő vízállásnak az a magyarázata, hogy sem a románok, sem a szerbek nem kotortatják a Tisza medrét és az iszaplerakódás emeli a Tisza vizfelületét. A város hatósága sürgős feliratot fog felter­jeszteni a kormányhoz, amelyben kérni fogja a diplomáciai közbelé­pést abban az irányban, hogy a Tisza felsőfolyásánál a románok s az alsófolyásnál a szerbek azonnal fogjanak hozzá a kotrások meg­kezdéséhez. Fásiianak, parkíroznak Győr­ben. Győr város tanácsa úgy készül a tavasz elé, hogy rendbehozatja gondos körültekintéssel a város parkjait, utcai fasorait, uj parkírozá­sokra és régiek rendezésére 98 mil­liót költ a város. Ezenkívül sok uj fát ültetnek az utcákon, a nem meg­felelőket kicserélik, 150 uj padot és széket helyeznek el a tereken és korzón. 80 millióval gyermekjátszó­tereket építtet a város. Ér-e ilyen ta­vaszt Nagykanizsa, amikor ilyesmire is jut pénzből és gondoskodásból!? ötezer lakásépítés egymilliós részjegyekkel. tezer lakást akar építeni Blanka Miháiy András bé­késcsabai vállalkozó. Amerikai gyor­sasággal egyszerre 5 városban kez­dené meg az építkezést. Egymilliós részjegyek ellenében sorsolnák ki a lakásokat. A tervező szerint az épít­kezést 5 városban lehetne megkez­deni és Budapesten azonnal 7000 lakást építene, Békéscsabán 200, Pécsett 250, Zalaegerszegen és Győ­rött 200—200 lakás készülné el. Egyelőre ezekben a városokban óhajtja megkezdeni az építkezéseket, mert ezekben a városokban legna­gyobb a lakásnyomor. A tervező csak azt köti ki, hogy az építkezés keresztül vitelére ő kapjon megbí­zatást, az adminisztrációnál pedig B-listás tisztviselőket és nyug. ka­tonatiszteket alkalmazzanak. A nép­jóléti minisztérium rokonszenvvel fo­gadta a békéscsabai vállaikozó ter­veit és azt nyomban kiadta az ille­tékes szakbizottságnak, amelytől a legrövidebb időn beiül véleményt kér. 8cülf5lo! hírek Millerand helyteleníti a Vati­kánnal való szakítást. Millerand Marseillesben a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolat megszakítását helytelennek és jogosulatlannak mon­dotta annál is inkább, mivel a kap­csolat megszakítása előzetes tárgya­lás nélkül történt meg. Csütörtökön lesz Ebert teme­tése. Ebert birodalmi elnök holttes­tét éjszaka nagy pompával és óriási részvét mellett vitték a szanatórium­ból a gyászházba, A nagy gyász- pompával csütörtökön történő teme­tés költségeit az állam viseli. A kor­mány szerdán délután tartja gyász- ünnepélyét a birodalmi elnöki pa­lotában, ahol dr. Luther birodalmi kancellár mond emlékbeszédet. A birodalmi gyűlés nevében annak el­nöke Loebe búcsúztatja a nagy ha­lottat, mikor azt a potsdami pálya­udvarra szállítják. A temetés Heidel- bergben lesz. Földrengés Newyorkban. Szom­baton éjfél tájban Eszakamerikában földrengést észleltek 1k—2 perc tar­tammal. Ehhez hasonló erejű föld­rengést 1755 Óta ezen a vidéken nem észleltek. Newyorkban nagy pánik tört ki, a felhőkarcolók meg- remegtek. Dinamit-robbanás rombadön- tőtt egy várost. Rio de Janeiroból érkező jelentések szerint Caju szi­getén Nictheroy városban egy olajos tank égése következtében 3000 láda dinamit a levegőbe repült. A 86.000 lakosú város teljesen ro­mokban fekszik. Eddig 40 halottat, 600- nál több sebesültet húztak ki a romok alól. Közel 300 az eltűntek száma. Az anyagi kár több millió font sterling. Á török felkelőket visszaszo­rították. Angorai jelentések szerint a kormánycsapatok visszaszorították a felkelő bandákat, melyeket repülő­gépről bombáztak. Sikerült két sejket elfogni. Végétért az oláh főiskolások sztrájkja. A bukaresti diáksztrájk véget ért. Az ifjúság alávetette ma­gát a tanári kar határozatának. A katonaságot néhány nap múlva vissza­vonják az egyetem épületéből. Mussolini állapota válságos* Mussolini állapotáról a legkülönfé­lébb riasztó hírek keringenek. így egyik verzió szerint Mussolinit sziv- szélhüdés érte, más hírek pedig azt mondják, hogy revolverlövésekkel meg van sebesitve. Tény, hogy Mus­solini állapota súlyos és hogy tit­kárján kívül senkit sem fogad vil­lájában. Meghalt a svájci szövetségi kancellár. Steiger Adolf, Svájc szö­vetségi kancellárja hétfőn reggel 66 éves korában hirtelen elhunyt. Szétvert véres kommunista tün­tetés. Kölnből véres kommunista tüntetést jelez a táviró. A fekete-* vörös-arany szervezet gyűlésén, a melyen Hörsing szász kormányelnök beszédet mondott, a kommunisták tüntetést rendeztek, amelyből vere­kedés támadt. Mintegy pár száz főnyi tömeg székekkel és botokkal egymásra támadt, mig a rendőrség széjjel nem szórta a tüntetőket. Gyorsírók Fabró-emlákünne- péíye. A nyíregyházai gyorsírók egyesülete március 3-án a legna­gyobb magyar gyorsíró, néhai dr. Fabró Henrik emlékére ünnepélyt tart. Az ünnepi beszédet dr. Vikár Béla, az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület tiszteletbeli elnöke mondja. Az angol közvélemény Magyar- ország problémáiról. Az angol sajtó mind sűrűbben foglalkozik a magyarországi problémákkal. így a Manchester Quardian vasárnapi vezér­cikkében arra a következtetésre jut, hogy a,magyar kormánynak sikerült azokat a reménységeket beváltania, amelyeket a Népszövetség eszméjé­nek barátai hozzáfűztek, amennyiben az állami pénzügyeket rendezte, de ez távolról sem jelenti azt, hogy Magyarország gazdasági és politikai problémái is kivétel nélkül megvan­nak oldva. Magyarország gazdasági problémája ugyanaz, mint az utód­államoké. Mindannyian azalatt nyög­nek, hogy noha gazdaságilag mindig egymásra voltak utalva ezek az or­szágrészek, most vámok hatalmas í925 március §, Háborús történet Irta: Girgaschné Sommer Boris Megesett az Urnák 1916. eszten­dejében, pár hónappal a brest-litowski békekötés előtt. És pedig egy öreg népfölkelővei, egy alföldi magyar parasztemberrel, akit a harctérre vittek. Ahogy akkor mondtuk, vitték is, meg nem is . .. * Emlékek, melyek sohasem homá- lyosulhatnak el, borzalmak, melyek ma is megrázók, veszteségek, melyek örökre pótolhatatlanok . . . Erkölcsi, fizikai erők tragikus, eredménytelen megsemmisülése; csak talán száza­dok, ezredek múlva feltámadó vagy születő eszmék csiráit rejtő nagy mártiromsága milliók életének... Lakóhelyünk úgy 30 kilométer­nyire feküdt a lengyel határszéltől: kies, felvidéki városka fenyv kkel koszoruzott hegyek alatt a őarca völgyében. Első gyűjtő- és kórház­állomása az északi harctérnek és a magyar jótékony vendégszeretetnek. Békevilágban kedves, szelíden re­gényes táj. De a háború kitörésekor nagyjelentőségű vonala a támadó és védekező hadműveleteknek, az or­szág minden részéből odatorkoló forgalom. Láttuk a virágos katonavonatokat; jöttek ausztriaiak, morvák, stájerok, tiroliak; jöttek a délceg magyar ifjak az Alföldről, Délvidékről, Dunántul- rul: mint bőségszaruból ömlött ki a sok fiatal élet, melyeket elnyelt a lengyel homokos síkság, el Limanowa, Krasznik — a rokitnói mocsarak... el a nagy orosz föld belseje, Pensa, Krasnojarszk, Szibéria fogolytáborai... És jöttek visszafelé, kezdetben még tiszta csukaszürke ruhájukban az első sebesültek. Majd mind fárad­tabb és fáradtabb csapat: kimerült testű, bekötözött fejű, karú, elfagyott lábú, szomorú szemű, lassú ember­kék a vonatok gőzös büzil belse­jéből ... gyógyulást keresni, uj izom­erőt a további harcra, vagy»— csen­dess nyugvóhelyet a kereszt tö­vében . . . Jött a szivet, lelket rázó, félelmes, zord hangulat, veszedelmet rejtő tompa sejtelem, ellenségváró, rettegő készülődés, az otthonát, talaját féltő, szorongó nyugtalanság . . . Jött a nagy visszavonulás ... a napokig, hetekig tartó kisvárosi lát­ványosság . .. Trének, sebesültek, muníció, gyalogosok, tüzérek, hu­szárok . . . Galíciai menekülő alattvalók, trén- szerü bevándorlása: ágynemük, pok­rócok között gunnyasztó, didergő, szomorú, éhes kicsi gyermekek... Jött a kárpáti ágyubömbölés, melyet a sejtelmesen zugó hegyek százszoros visszhangban veitek visz- sza . . . Jött a nagy menekülés, a kiki féltett holmijának biztos helyre vélt szállítása, pincébe falazása . . . Égő falvak, szétlőtt városok, pusztuló állat- és élelmiszerkészletek, mene­külők jajveszékelésétől hangos, zsú­folt, éjszakai sötét vonatok, melyeket orosz golyók lőttek már utjokban ... Az emlékezetben kavargó, válta­kozó tarka képek, mint a kaleidosz­kóp szines, soha nem egyforma alakzatai . . . Te áldott Dunántúl, te drága Al­föld, ettől megkímélt a sors, azért adott népednek az Isten a mene­kültek irányában oly megértő, se­gítő szivet ! . . . * Már, mondom, harmadik évét járta a világkatasztrófa dulása. Ismét ott­hon lehettünk, de a háború Fúriája már tort ünnepelt: lelkűnkön ott ült az elvesztett kedveseink miatti sötét bánat, kedélyünkön a minden­napi élet szürke, ólmos gondja, a csüggedő reményvesztettség, a há­borús nyomorúság súlya ... Az ön­kéntes ápolónők csapata a járvá­nyos betegségek miatt rég feloszlott városunkban, csak szakképzett, kato­nai kezelés alatt állottak a kórhá­zak. Azt azonban nem akadályoz­hatták meg, hogy átutazó, vagy ér­kező sebesülteket a közönség meg ne vendégeljen. Egy ilyen alkalommal történt, hogy hideg őszi napon, öreg nép- fölkelők vonata érkezett az Alföld­ről s a sebesült-vonattal párhuzamos, szomszéd vágányon állt meg. Többnyire komoran, gondolkodó arccal ültek a padokon vagy kilógó lábakkal a kocsik alján. Napbarní­tott arcukat sötétvörösr^ csipkedte a hegyi szellő, csontos, bütykös kezük elárulta a nagy gazdasági munka befejezését, mely megtelitette otthon a csűröket, a magtárt, a pad­lásokat, a borospincéket — és a szivüket megnyugvással, hogy övéi­ket talán nyomorogni nem tudják majd. Az emberi lélek mélyén rejlő reménységgel, hogy mire ismét meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom