Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-02-27 / 47. szám

tetem a képviselő urat arra, hogy a javaslat ellen iratkozott fel és azt mégis elfogadja. Ez pedig a sorrend megzavarására vezet, egyúttal alkal­mas arra is, hogy ellenzéki képvise­lőket a felszólalástól elüssön. A jö­vőben, ha indokoltnak tartja, ilyen esetben megfelelő megtorlásról fog gondoskodni. Faragó Miklós után Bozsik Pál szólal fel. Sürgeti az Országos Köz­ponti Hitelintézetnek a vidéken való kiépítését. Sürgeti a szőllő-kölcsön kérdésének megoldását. Paupera Ferenc szólal fel ezután. A költségvetést elfogadja, azonban fenntartja magának a kritika jogát. Az elmúlt pénzpolitikai irányzatot kárhoztatja, amely oka annak, hogy a középosztály anyagilag teljesen tönkrement. Rámutat arra, hogy a pénzügyi politika az összeomlás óta sehol nem volt tekintettel a magán- gazdaságra. Ennek igazolására fel­hozza a pénz lebélyegzését. Rész­letesen foglalkozik a mezőgazdasági hitel kérdésével. Statisztikai adatok­kal bizonyltja, hogy Búd János az első pénzügyminiszter, kinek kor­mányzása alatt a korona értéke reális okokból emelkedett és a drágaság indexe ennek megfelelően csökkent. A költségvetést elfogadja. Strausz István nem tör pálcát Kállay fölött. Kállay óriási munkát végzett és tagadhatatlan nagy érde­mei vannak. Foglalkozik ezután a pénzügyi tárca költségvetésének ki­adási és bevételi tételeivel. Sürgeti, hogy a kormány tegyen intézkedé­seket a magángazdaság szanálására és támogatására. Pontos kimutatást kér arra nézve, hogy milyen kész­pénzek állanak az ország rendelke­zésére. Végül a pénzügyi adminisz­tráció egyszerűsítését és reformját sürgeti. A költségvetést nem fo­gadja el. Csontos Imre szólal fel. Legfonto- sab teendőnek a takarékosságnak minden vonalon való érvényesítését tartja. A pénzügyminiszternek oda kell hatni, hogy a vagyonos állami tisztviselők mondjanak le a nyugdi­jukról. A forgalmi adórendszer re­formját sürgeti és különösen a vám­malmok forgalmi adójának kivetése közül tapasztalt igazságtalanságok megszüntetését kívánja. ZALAI KÖZLÖNY Buci János pénzügyminiszter rá­mutat arra, hogy a költségvetés ösz- szeállitásánál lehetetlen volt megál­lapítani, miképen fognak egyes adó­bevételek alakulni. A kormánynak nincsenek titkos pénzkészletei. A később benyújtandó reparációs ja­vaslatban minden újabb felhaszná­landó pénzösszegről pontos kimuta­tás lesz. Ami a mezőgazdasági hi­telt illeti, a' kormány olyan eszközö­ket kíván megszerezni, amelyek min­den tekintetben kielégítik az igénye­ket. A takarékosság elvét az egész vonalon érvényesíteni kívánja. Beszél a társasági adóról, amelyet egyesek nagyon súlyosnak mondanak. Nem hajlandó ezt megszüntetni, mert előbb egy egész sereg más adót kell megszüntetni. A jövedelemadót illetőleg foglalkozik azzat a gondo­lattal, hogy akkor, mikor az adóki­vetések megtörténnek —mentesítsék az adófizetőket olyan fizetésektől, amelyek nem illetik meg. A dohány- termelést illetőleg a beváltási árakat magasabbra akarja emelni. Beszél a cukorgyárosok és a répatermelők­ről, akik nem akarnak megegyezni. Ha nem történik néhány napon belül megegyezés, mondotta, akkor kény­telen lesz beavatkozni, mert a cu­korrépa sorsát nem lehet egyes emberek szeszélyeitől függővé tenni. Kijelenti, hogy az adóvégrehajtást az egész vonalon egyszerűsíteni fogja. A forgalmiadó reformjáról csak ak­kor lehet szó, ha biztos garanciát kap arra vonatkozólag, hogy más utón tudja biztosítani a megfelelő bevételeket. Kijelenti, hogy további létszám- csökkentési tart szükségesnek. Megemlékezik a Magyar Nemzeti Bankról, amely egész Európa dicsé­retét váltatta ki eddig. Majd k jszönetet mond a vita so­rán elhangzón c, Ekés felszólalásokért A Ház ezután a költségvetést rész­leteiben elfogadja. A költségvetés vitáját holnap foly­tatják. Az ülést fél 7 órakor berekesztették. A képviselők erkölcsi összefér­hetetlenségi esete A nemzetgyűlés összeférhetetlen­ségi állandó bizottsága gróf Széchenyi Viktor elnöklete alatt ma délelőtt ülést tartott s Erdélyi Aladár elő­adása mellett tárgyalás alá vette Eckhardt Tibor nemzetgyűlési kép­viselőnek Peidl Gyula, Peyer Károly, Propper Sándor, Szeder Ferenc és Vanczdk János nemz. képviselők ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését. A bizottság a fennálló jogi szabá­lyok értelmében az összeférhetetlen­ségi bejelentést további tárgyalásra alkalmatlannak minősítette és sajná­lattal állapította meg az összeférhe­tetlenségi törvénynek azt a hiányát, amely a képviselői működés erkölcsi összeférhetetlenségi esetében nem rendelkezik. Felfüggesztett mentelmi jogok A nemzetgyűlés mentelmi bizott­sága Szily Tamás elnöklete alatt ma déli 12 órakor a képviselőház­ban ülést tartott. A bizottság Nándsy Andor előadásában letárgyalta az előtte fekvő mentelmi ügyeket. A bizottság Drózdy Győző, Héjj Imre, Nagy Ernő, Peyer Károly, - Szeder Ferenc, Zsirkay János nemzetgyűlési képviselők egyrendbeli és Vanczák János négyrendbeli mentelmi ügyé­ben úgy határozott, hogy a men­telmi jog felfüggesztését hozza ja­vaslatba. Dénes István mentelmi ügyének tárgyalását a bizottság el­halasztotta. V&*w*^<n*s**s*\^****S**a^^ am BELFÖLDI Légi járat Szombathely és Buda­pest között. Budapesti jelentés sze­rint a főváros és Szombathely közt a nyáron megindítandó repülőgép- járatokat fognak beállítani. Itt em- litük meg, hogy a nyáron Budapest és B: .s közt több 10 személyes hidioplán fog közlekedni. Rohamosan terjed a náthaláz. ikesfövárosból egymásután ér­nek a hírek az idei tél uj jár­ványos betegségének, a náthaláznak rohamos terjedéséről. Tegnap dél­előtt 30 iskola kapui maradtak zárva a járvány miatt. A náthaláznak kü­lönösen az iskolákban való terjedése ügyében Csordás Elemér dr. tiszti- főorvos-helyettesankéíot hivott össze-, megjelentek a legkiválóbb belgyógyász és gyermekgyógyász professzorok. Az ankénten a szakprofesszorok meg­Í925 február Ti. állapították, hogy a náthaláz nem infulenza, nem spanyolbetegség, ha­nem teljesen szokatlan és újfajta betegség. A professzorok megálla­pítása szerint a betegség szinte ki­zárólag a 6—12 év között lévő gyermekeket lepi meg, 38—39 fokos lázzal kezdődik, amely a betegség tartama alatt állandóan csökken. A betegség két-három napig tart, tüne­tei nagyfokú bágyadtság és erős nátha. A betegségi idő letelte után a gyermekek minden utóbaj nélkül talpraállanak és teljesen egészségesek. A főváros területén sokezer gyermek ment át már a náthalázon vagy ép­pen betegen fekszik benne. A beteg­ségben még senki sem halt meg és senkit kórházba nem kellett szállí­tani. A náthaláz gyors és erős ra- gályozásu betegség és a fővárosi hivatalhoz óráról-órára érkeznek a jelentések egyes iskolák bezárásáról, illetőleg megnyitásáról. Mintegy 30 iskola van a főváros területén nátha­láz miatt bezárva. KÜLFÖLDI HÍREK A Népszövetségi Ligák Uniójá­nak működése. A Magyar Külügyi Társaság nemzetközi jogi és nemzeti kisebbségi szakosztálya és a Népszö­vetségi Egyesületek magyar szövetsége tegnap délután Berzeviczy Albert elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Lukács György és Paikert Alajos, a külügyi társaság alelnökei beszámol­tak a Népszövétségi Ligák Uniójá­nak február 8—12-ike között Brüsz- szelben lefolyt igazgatósági üléséről. Jókai-ünnepély Marosvásárhe­lyen. Marosvásárhelyről jelentik: A Kemény Zzigmond Irodalmi Társaság a marosvásárhelyi színházban orszá­gos Jőkai-ünnepélyt rendezett. Biblia-kiállitás. Rómából írják: A florenzi II. nemzetközi könyvkiál- litás szervező-bizottsága elhatározta, hogy tekintettel a szent évre, külön osztályt rendez be a bibliák kiállítá­sára. E kiállítás célja, hogy bemutassa az újabb bibliakiadványok változatos formáit és az egyes nemzeteknél szokásos formákat. A kiállításra csak olyan bibliák kerülhetnek, amelyeket 1900 után adtak ki. Az ének legendája Irta: Finta Sándor 1. Az időben, mikor a gyönyörűség Paradicsoma mindörökre bezárult az emberek szemei elől és Istennek két halandó gyermeke szégyenükén in­dult vándor bujdoklásra a földön, két angyalt küldött nyomukba az Ur irgalma, hogy védelmeznék őket gyarlóságaikban. A láthatatlan égi pásztorok ott lengtek a sürü bozótok fölött, erdők vadonában, mezők pusztaságán az árva emberpár mögött és igen-igen sajnálták őket, látván tüskemarta öl­tözékeiket, verejtékkel szerzett táplá­lékaikat, fáradtságos nappalaikat, nyughatatlan éjszakáikat. És elirányi- tották lépteiket szelidebb tájak lan­kái felé, hol gyümölcs mosolygott a fákon, a bokrok mélye madárfészket rejtett ételre kellemes tojásokkal, fe- hérhusu halakat kínált a folyó és könnyen található, erőtlen vadakat a rengeteg. Ők rejtették el a bujdo­sókat a nap heve és a viharok ha­ragja elől és ők simították gondta­lanná a ráncolódó homlokok színét, hogy szelid legyen az álmuk és vará­zsolja lelkűk bánkódó átéltsága elé az Éden kertjét minden elvesztett ékes­ségével. S mikor Ádám mély lélegzéssel aludt és felesége ott szendergett halk pihegéssel oldala mellett, Isten kül­döttei a csillagok felé emelték tekin­tetüket és imádsággal hívták az Urat, hallgatná meg őket. A Mindenható pedig megmutatta fenséges arcát hiv szolgáinak, szóra bátoritatván őket. — Nincs eszközük! — panaszlá az egyik. — Nincs örvendeztetőjük! — monda a másik. És másnap Ádámot elvitte az an­gyal a lombos fák közé, mutatott néki kampós ágakat és görcsös gyökereket, védő és munkálkodó esz­közök számára. És Évát is elvezette az angyal a virágok mezejére, hogy tekintetre kellemessé ékítse velük vadonuk tájékát. Más éjszakán ismét szóltak az angyalok az Úrhoz: — Nincs vidáinitójuk! — vallá az egyik. — Nincs szórakoztatójuk! — em- lité a másik. És másnap madarak csicsergé­sére ébredt Éva, mig Ádám a közeli tisztáson legelésző állatokat talált, amelyeket hajléka mellé terelhetett. De bárhogy is örvendeztek, az égi pásztorok látták sziveiket és értették rejtett gondolataikat. És ismét könyörögtek az Urnák: — Nincs reménységük! — pana­szolta egyszerre mind a kettő. Isten arcán ragyogott a jóság. Jövőbe látó tekintetét ugyan beárnyékolta a gond, de a szeretete napfényes maradt. És adott nékik gyermeket az ő ké­pükre és hasonlatosságukra. Azok pedig örvendeztek és még többet szorgoskodtak, hogy magza­tukról is gondoskodjanak. A gyer­mek pedig, akit apja Káinnak neve­zett, sokat sirt és nyugtalankodék, lévén sokszor egyedül a barmokkal, mig apja és anyja messzire jártak. Isten küldöttei újra esedeztek éj­szakánként és az Űr szeretete meg- teremté a kisded Ábelt is, aki szelid volt és csendes. Anyja jobban ked­veié őt, mint Káint, aki ezért apjá­hoz húzódott és vele ment a földre bojtorjánt irtani, öccsét pedig nem szerette. Ábel a hajlék körül nőddögélt, a barmok közt játszadozott, őrizgetvén őket. És Éva látván kedvességét, sokat sirt és bánkódék, hogy elvesz­tették a gyönyörűség Paradicsomát és nem nevelhetik ott bőségben, boldogságban gyermekeiket. És na­pokon át kedvetlennek mutatkozott és Ádám is érezte fáradságos sze­génységüket. Ábel sokat szemlélte a rét virá­gait, a lég madarait és a föld álla­tait, amelyek szolgálatukra állottak és arra gondolt, hogy az Isten jó és gyakran fölemelte szivét az Úrhoz háladatosan. És ott érezte az Ur szeretetét a nap és hold fényességé­ben és az ég csillagainak ragyogá­sában is beszélgetni kezdett az Úrral és elpanaszolá magányos pász­torkodása közben, hogy fáradt az apja és igen szomorú az édesanyja és ő is úgy elbusong, ha látja őket és elfúló hangjával kedveskedni sem tud velük. Az Ur arcán tündökölt a jóság. Kiválasztotta angyalai seregéből a legékesebbet, aki legédesebb ajkkal tudta magasztalni mindenek Alkotó­ját s igy szólt hozzá: — Menj a földre és maradj az emberek ivadékai között. A neved legyen: Ének. Akiknek ajkát érinti láthatatlan csókod lehelete, teljék meg azok szive szépséges mondani­valóval és nyíljék édes hangokra a nyelvük a madarak énekéhez ha­sonlatosan. Legyenek ők az Urnák dicsősége és az emberek gyönyörű­sége. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom