Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-08 / 5. szám

64. évfolyam, 5. szám Nagykanizsa, 1925 január 8, csütörtök 1800 POLITEKAI ÜAPILJIf» Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Jöjjön hát Karnevál herceg, vidám, kedves kíséretével; vonuljon be a magyar szalonokba, a magyar tánc- és báltermekbe ; vidámitsa fel kora­vén ifjúságunkat, lopjon derűt, csal­jon mosolyt a magyarok szomorú, gondterhes arcaiba. Eljövend az idő, amikor derültebb mosollyal fogjuk üdvözölni öt, mint ma tehetjük. Benedek Rezső BELPOLITIKA Az arany-költségvetés bizottsági tárgyalása Bethlen István gróf kejfi-ienfése a pénzügyi bizottság állásfoglalásáról Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-ut 5 Interurban-Teleion 78, nyomda 117. szám Karnevál herceg Karnevál herceg kedden hivatalo­san bevonult a bál- és tánctermekbe, hogy átvegye néhány hétre lelket- vidáinitó uralmát a lehangolt kedé­lyek felett. A csörgősipkás, könnyed íaglejtésü, bohó herceg régi ismerősünk a ma­gyar politika színteréről, a magyar nemzetgyűlésből, ahol állandó tanyát és udvart tart fenn és megnevetteti egy egész ország szenvedő népét. Csakhogy olyan nevetés ez, mint a magyar vigasság, amikor az ember nagyon, de nagyon sírni szeretne és fenhangon vigad és duhaj „jókedvé­ben“ altatja el lelkiismeretét, hogy elnémítsa fájdalmát és visszafojtsa a szeméből kikivánkozó könnyeket. Ismerősünk tehát nekünk a bohém herceg. Csakhogy rosszul esik nekünk őt ott látni, ahol Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Tisza István s a többi komoly politikusok ültek. Bánt bennünket, hogy a ma­gyar népképviselet házában harlekin- mutatványok folynak s a magyar tör­vényhozás férfiai asszisztálnak hozzá, Kedves fejedelmünk, meghitt bará­tunk nekünk a mosolygós arcú, bo­hém herceg, de nem a magyar poli­tikában, nem a magyar törvényhozás házában, nem a magyar közéletben. Száműzni kell őt mindenünnen, a hová nem való s főleg a parlament­ből, mely a munka terme s nem far­sangi hangulatoknak területe. Szeretjük az örökifjú, mosolygó- szemű, kacagó herceget, de nem akar­juk őt a magyar közéletben látni. Azt akarjuk, hogy legyen hű eredeti hi­vatásához, vonuljon ki a magyar parlamentből és szorítkozzék csupán a tánc- és báltermekre, ezekben is csak az ő hivatalos idejének ponto­san kimért tartamára. Igen, hivei vagyunk Karnevál her­cegnek. Jól esik nekünk a dermesztő nagy magyar télben a herceg udvar­karának enyelgéseit és kacagásait hallani. Nem vagyunk barátai a tettlohasztó, akaratbénitó, temetői hangulatnak. Vigadjunk, örvendezzünk, mosolyog­junk, ne lássák ellenségeink mind­untalan csak a magyar fájdalom ki­rezgését rajtunk. És ha nem tudunk, úgy erőltessünk magukra kacajt, mo­solyt, derűt es napsugarat: bárho­gyan sajogjon is bensőnkben a ma­gyar fájdalom, bárhogyan vágjon is húsúnkba a trianoni rabbilincs. Feltámadást remélő nemzeten nem szabad úrrá lennie a csüggedésnek, a lehangoltságnak, a temetői hangu­latoknak. Élni akarunk! Ez a jelmondat hassa át minden tettünket és szol­gálja ezt a bohém herceg uralma is. Vigadjunk, örvendezzünk magyar tisz­tességgel, magyar erkölcsökkel, ma­gyar szokásokkal. Takarjuk be vérző sebeinket, de ne feledjük el őket. Budapest, január 7 A nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága ma délelőtt 11 órakor az első számú bizottsági teremben Kenéz Béla elnökletével ülést tartott, melyen megkezdték az 1924—25. évi arany­költségvetés tárgyalását. A bizottsági ülésen a kormány részéről résztvettek Bethlen István gróf miniszterelnök, Búd János pénzügyminiszter és Pesthy Pál igazságügy-miniszter. A szakelőadók közül Szabóky Alajos, Varga Imre államtitkárok és Jakab Oszkár miniszteri tanácsos voltak jelen. Az ülés megnyitása után Beck Lajos, Ugrón Gábor, Rassai Károly szólaltak fel. Felszólalásaikban ré­szint a politikai helyzetre, részint pedig arra a körülményre való te­kintettel, hogy a képviselők nem kapták meg az egyes tárcák részletes költségvetését, a bizottság tárgyalá­sának elhalasztását kérték. Bethlen István gróf válaszolva a felszólalásokra kijelentette, hogy a maga részéről honorálni tudja azt a kifogást, mely szerint a képviselők nem kapták kézhez az egyes tárcák részletes költségvetését. A maga részéről konkrét indítványt tesz, melynek lényege, hogy csak egy előadót hallgasson meg a bizottság, az általános vitát csak holnap kezdje meg. Az egyes tárcák tárgyalási sor­rendjére vonatkozólag a miniszter- elnök a következő sorrendet java­solta: 1., pénzügyi, 2., földmivelés- ügyi, 3., kereskedelemügyi, 4., nép­jóléti, 5., honvédelemügyi, 6., igaz­ságügyi, 7., kultusz, 8., külügyi tárcák, 9., a miniszterelnökség. Ami a felszólalások másik részét illeti, hogy politikai szempontból halasszák el a tárgyalást, erre vo­natkozólag a miniszterelnök kijelen­tette, hogy ezt nem fogadhatja el, mivel a pénzügyi bizottságnak nem az a feladata, hogy politikai termé­szetű kérdésben állást foglaljon. Ezután egyhangúlag elfogadták a miniszterelnök által indítványozott tárgyalási rendet és megválasztották az egyes tárcák előadóit. Főelőadó és pénzügyi előadó Temesváry Imre, földmivelésügyi előadó Erdélyi Ala­dár, kereskedelemügyi Hermann Miksa, népjóléti Ernst Sándor, hon­védelemügyi Rubinek István, pénz­ügyi Őrffy Imre, kultuszügyi Egri Nagy János, külügyi gróf Hoyos Miksa. A belügyre vonatkozólag nem történt döntés, mert a kisze­melt előadó megbetegedett. * Temesváry Imre előadó rámutat a jóvátételi kérdés megoldásának nagy fontosságára. Kiemeli azt a nagy jóindulatot, amelyet a Nemzetek Szövetsége a magyar kérdés meg­oldásában tanúsítóit. Ismerteti a költ­ségvetési előirányzat egyes részleteit. Kiemeli, hogy a honvédelemügyi tárca a szanálási törvényben enge­délyezett összegnél is jóval kevesebb összeget irányozott elő, ez majdnem •j: millió aranykorona megtakarítást eredményez és bizonyítja az ország békés politikáját. Ismerteti ezután, a költségvetés alaki berendezését, majd az üzemek ismertetésére tér át. Ezután az előadó arra kéri a bi­zottságot, hogy a költségvetést álta­lánosságban és részleteiben fogadja el Búd János pénzügyminiszter fel­szólalásában felkéri a jelenlevő kép­viselőket, hogy amennyiben őke- érdekli a ma délután 5 órakor meg­tartandó forgalmiadó ankéten jelent jenek meg. Ezután elhatározzák, hogy a leg­közelebbi ülést holnap délelőtt 12 órakor tartják meg, amelyen a költ­ségvetés általános tárgyalását foly­tatják, BELFÖLDI HÍREK Egyetemi beiratkozás. Az Er­zsébet Tudományegyetemen a má­sodik félévre a beiratkozások január 20-tól 31-ig tartanak. Meghalt a Világ főszerkesztője. Purjesz Lajos, a „Világ“ főszerkesz­tője 43 éves korában, szivszélhüdés következtében tegnap éjszaka meg­halt. Működik az uzsorabiróság. A budapesti detektivek a karácsonyi és újévi ünnepek alatt razziát tartottak a budapesti vásárcsarnokokban és több mint 350 kereskedő és piaci árus ellen tettek feljelentést árdrá­gító visszaélés miatt. Az uzsorabiró­ság legközelebb fogja ezeket az ügyeket tárgyalás alá venni. Elfogott szélhámosnő. A buda­pesti államrendőrség elfogta Frey- berger Szeréna nevű nemzetközi szélhámosnőt, aki Zalamegyében Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra... .................. 90.000 korona szüle tett és egész Európát végig csalta egy nagyvilági nő pazar ru­hájában. Gyilkos festő. Steffert Albin szombathelyi festő egy nagy konyha­késsel leszúrta szerelmesét, Murai Mariska 2- éves szombathelyi leányt, mivel az szakított vele. Steffert a gyilkosság után önként jelentkezett a rendőrségen. Ankét a forgalmiadó ügyében. Tegnap délután a pénzügyminiszté­riumban értekezlet volt a forgalmi­adó tárgyában Búd János pénzügy- miniszter elnöklete alatt, amelyen megjelentek az összes érdekeltségek képviselői. Búd miniszter kijelentette, hogy ismeri a panaszokat és nem zárkózik el a rendszer megváltozta­tásától. A kérdéshoz hozzászólt Szte- rényi József báró a nagykereskede­lem képviseletében, Fenyő Miksa a GyOSz nevében, Székács az OiVIKE, Markó a kereskedők, Marschall és Mutschenbacher a magyar gazdák nevében. Búd János miniszter a vé­gén összegezte az elhangzottakat, miket még külön tárgyalás alá fog bocsátani az érdekeltek bevonásával. KÜLFÖLDI HÍREK Radics és Magyarország. A Belgrádban megjelenő „Wrene“ cimü lap közlése szerint Radics István, a horvát parasztpárt elnökének irattá­rában egy, az 1923. évben állítólag a magyar kormánnyal kötött olyan szerződésre akadtak volna, amelyben Radics Horvátországnak Jugoszláviá­tól való elszakadásából a magyar kormánynak területi engedményeket helyezett volna kilátásba a Vajdaság­ban. Az MTI munkatársa előtt ille­tékes helyen kijelentették, hogy a magyar kormány Radicscsal, aki egyébként Magyarországot és a ma­gyar kormányt hírlapi nyilatkozatai­ban állandóan élesen támadta és Magyarországgal szemben állandóan ellentétes álláspontot foglalt el, soha semmiféle formában tárgyalásokat nem folytatott és igy bármilyen vo­natkozásban megállapodás sem jött létre. A magyar kormány és a horvát parasztpárt vezérei közt állítólag foly­tatott tárgyalásokról vagy megállapo­dásokról terjesztett h Íreket kivétel nélkül tendenciózus koholmányoknak, kell tekinteni.­Letartóztatták a magyarpárt vezetőségét Szabadkán. Szabad­káról jelentik: Hétfőn reggel letar­tóztatták a magyarpárt egész veze­tőségét, közöttük Sánta György dr_ pártelnököt. Kihallgatásuk után egy- részüket elbocsátották, hetet közülük azonban ma az ügyészség fogházába kisértek. Kirabolták a bécsi Hofburgot. A bécsi Hofburgba ismeretlen tette­sek besurrantak és az ott elhelyezett irodákból több mint 17 írógépet, pénzt és ruhanemüeket loptak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom